ÚJABB
HOSSZABBÍTÁS
Az eljárás most már nem csak törvény-, de
alkotmányellenes is
Ivan Bogosavljev bíró, a szabadkai Felső Bíróság tanácsának elnöke
aláírásával október 9-én, vagyis azon a napon, amikor éppen letelt volna ez
előző hosszabbítás – kézbesítették a végzést, miszerint 2013. november 7-ig
meghosszabbították a még tavaly október 22-én letartóztatott és az óta is (most
a szabadkai) börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini magyar fiatal
vizsgálati fogságát.
A vizsgálati fogság meghosszabbítását azzal indokolják, hogy „a
vádlottak szabadbocsátásuk esetén rövid időn belül, megismételnék a
bűncselekményt” (amellyel vádolják őket: nemzeti, faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltása,
illetve szítása). „Olyan személyekről van szó, akiknek kialakult
szélsőséges intoleráns álláspontjai vannak más népek és fajok iránt”, akik
„közül egyesek a lakóhelyükről (Ada, Óbecse) céltudatosan mentek a temerini
vendéglátó ipari létesítménybe”, valamint „alapos a gyanú, hogy ezeknek a
bűncselekményeknek az elkövetésekor kitartást mutattak” – áll a végzésben.
Ez a végzés ellen is fellebbezni fogunk, mivel olyan szubjektív
állításokat tartalmaz, amelyeket csak a bírósági főtárgyaláson bizonyíthatott volna
az ügyész, ha ilyenre sor került volna az elmúlt csaknem egy év alatt.
A végzés nem csak a Büntető Eljárási Törvény rendelkezéseivel
ellenkezik, hanem a szerb alkotmány 31. szakaszával is, amely a letartóztatás
időtartamáról rendelkezik:
„A letartóztatás időtartamát a bíróság a
szükséges lehető legrövidebb időre szabja meg, figyelembe véve a
szabadságfosztás okait. Az elsőfokú bírósági határozatával elrendelt letartóztatás
a vizsgálatban legfeljebb három hónapig tart, és azt a felsőbb bíróság, a
törvénnyel összhangban, még három hónappal meghosszabbíthatja. Ha ennek az
időszaknak az elteltével nem történik meg a vádemelés, a terheltet szabadon
bocsátják.
A vádemelést követően a bíróság a
letartóztatás időtartamát a legrövidebb szükséges időre szabja meg, a
törvénnyel összhangban.
A letartóztatott személynek meg kell
engedni, hogy a letartóztatás elrendelési okainak megszűntével szabadlábról
védekezzen.”
Az Alkotmánybíróság 2013. július 18-án
döntést hozott Zvonimir Nikezić, majd október 3-án Miroslav Mišković ügyében,
miszerint „sérült a vádlot alkotmányos joga, hogy a letartóztatás korlátozott
ideig tartson”. (Mišković hét és fél hónapig volt a börtönben.) Az Alkotmánybíróság
ezzel azt üzente, hogy „a bíróságoknak ezt az intézkedést nem szabad
rutinszerűen elrendelniük és meghosszabbítaniuk”.
Ugyanakkor az újvidéki Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Szabadkai
Felső Ügyészség fellebbezését a végzés ellen, amellyel Molnár Ferenc, a szabadkai Felső Bíróság
tanácselnök-bírója 2013. augusztus 29-én a magyar fiatalok ügyében
elkülönítette az akkor még gyanúsított fiatalok 2012. október 23-i, a temerini
rendőrállomáson történt meghallgatásáról, az újvidéki Felső Bíróságon készült
és a tanúfelismerésről szóló, valamint ugyanennél a bíróságnál a tanúk
meghallgatásáról írt jegyzőkönyveket. Az indoklás szerint „erről csak a
főtárgyalás megnyitása előtt dönthetett volna” (amire ez idáig nem került sor –
B. A.).
A végzést – mondani sem kell – ugyanaz az újvidéki bíróság hozta meg,
amelyik eddig is minden fellebbezést elutasított.
Újvidék, 2013.
szeptember 10.
Mgr. Bozóki Antal,
Koperec Csongor és
Smith Tomas védőügyvédje
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése