A
napokban készült (ismét) egy nagy-interjú Pásztor Istvánnal, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, a Délvidék egyetlen magyar
nyelvű napilapjában, a Magyar Szóban, amely lap egyes vélemények szerint
a VMSZ politikai propagandájának a kézivezérlésű sajtóorgánumává
silányult.
Az interjúban a pártvezető
kifejtette a véleményét arról a 700 fizetett pártaktivista
tevékenységéről, akik házról-házra járva begyűjtötték a délvidéki magyar
emberek személyes adatait. A Pásztor szerint is több tízezer embert
érintő adatgyűjtés semmiképpen sem illegális, és erre garancia ,,a VMSZ
sziklaszilárd erkölcsössége”. Így aztán nyugodt lehet mindenki, aki
eddig attól tartott volna, hogy egy politikai párt épp politikai céljai
elérésére használná fel a számára nélkülözhetetlen választópolgárok
adatait.
A beszélgetés során a VMSZ elnöke arra is kitért, hogy szerinte "a
normális vajdasági magyar embernek nem ambíciója, hogy a Vajdaság olyan
legyen mint Koszovó, és az sem, hogy a vajdasági magyar közösség olyan
helyzetben éljen, itt Vajdaságban, mint amilyenben a Koszovó területén a
szerb közösség él."
Pásztor ezt arra az akcióra
reagálva mondta el, amely során délvidéki és magyarországi képviselők az
Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén hívták fel a figyelmet arra,
hogy Szerbia kettős mércét alkalmaz, amikor 100 ezer koszovói szerbnek
területi autonómiát követel, míg ugyanezt eddig nem volt hajlandó a
Szerbia területén élő több mint 250 ezer lelkes magyarságnak
biztosítani.
Vagyis a nyilatkozat szerint
Pásztor István úgy véli, hogy a délvidéki magyarság nem szeretne
széleskörű autonómiát élvezni a Délvidéken? Nem szeretné, hogy a
délvidéki rendőrség vezetője kötelező érvényűen magyar legyen? Szerinte
nincs igény magyar igazságszolgáltatásra, vagy magyar egészségügyi
rendszerre sem? A VMSZ nem tartja a helyi magyarság "ambíciójának" azt
az igényt, hogy a bölcsődétől az egyetemig anyanyelvi szintű oktatás
bonyolódjon le?
Azt sem szabad elfeledni, hogy
egyes becslések szerint Szerbia 1999 óta átlagosan számítva évente
mintegy félmilliárd (!) eurót költ Koszovóra. Igaz ugyan, hogy a
területen súlyos harcok dúltak, mégis 100 ezer szerb olyan széleskörű
autonómiát fog nemsokára magáénak tudni, amiről a délvidéki magyarság –
ha a VMSZ múlik – akkor csak álmodhat.
Továbbá, a pártvezető ,,károsnak”
tartotta a strasbourgi küldöttség tevékenységét. Persze, közéleti
napilap ide vagy oda, a főszerkesztő asszony sem késlekedett újból
bebizonyítani, hogy az újságírói etikát már régen levetkőzte (ha
egyáltalán fel volt vértezve vele), hiszen maga (mint kérdező) mondott
véleményt az MRM által kezdeményezett akcióról. Álljon itt a pont
idézet:
Pásztor István: (…) ,,Mindezt úgy
tettük, hogy mindig odafigyeltünk arra, hogy a mondataink mértékletesek
legyenek, ez mellett igazak, bátrak, de mértékletesek, hogy ne az
extravagancia hajhászása és a valóságtól elrugaszkodott képeknek a
kialakítása legyen a törekvésünk.
Varjú Márta, főszerkesztő: Sajnálatos módon nem mindenki így jár el és nem ehhez tartja magát.
Pásztor István: Az elmúlt
egy-két napban és az elkövetkező napokban is hangos lesz majd a sajtó,
attól a közszerepléstől, ami éppen a napokban Strasbourgban zajlik a
Jobbik szervezésében.” (…) És így, és így tovább.
Egyelőre a szerb állam és a mindig
jajvékoló ombudsman is hallgat a VMSZ adatgyűjtése kapcsán, habár
egyértelmű bizonyítékok mutatják, hogy listák és adatbázisok léteznek,
még ha az adatvédelmi törvény tiltja ezt a politikai pártok számára.
Hamarosan kézzel fogható
bizonyítékokkal jelentkezik a DélHír Portál is. Aki azonban addig tud
konkrét visszaélésekről beszámolni, esetleg bizonyítékokat felmutanti,
kérjük, hogy írjanak nekünk a szerkesztőségi címünkre:
szerk@delhir.rs
H. Á. – T. T.
Közzétette: Terhes Tamás
2013. október 08. kedd, 20:00
http://www.delhir.com/cimlap/friss-hireink/14980-pasztor-istvan-szerint-a-vajdasagi-magyarok-nem-igenyelnek-olyan-jogokat-mint-a-koszovoi-szerbek
2013. március 27. [12:37]
A koszovói szerbeknek nyújtandó új típusú
autonómia mintaként szolgálhat a külhoni magyarok számára is - vélekedik
szerdai közleményében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai
parlamenti (EP-) delegációjának vezetője.
A szocialista politikus kommünikéjében annak a véleménynek ad hangot, hogy szerinte a koszovói rendezésre a korábbi finn államfő, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari által kidolgozott terv a kisebbségi jogok érvényesülését írja elő, amire az Európai Unió is garanciát jelent."Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A koszovói szerb közösség alakuló autonómiája a kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet." - hangoztatta Tabajdi, az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a koszovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és koszovói szerb képviselők, és a koszovói parlament alelnöke, Petar Miletic is részt vett - közölte Tabajdi.A politikus ismerteti, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások jelenlegi állása szerint a koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével.Ez "a megoldás lényegesen többet nyújt, mint a nemzetközileg is elismert szerbiai nemzetiségi tanácsok működése. Ennek az új típusú autonómiának területfejlesztési és infrastrukturális hatáskörei is lennének. Ily módon Európában egy új típusú autonómia jöhet létre" - fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a külhoni magyarok szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek Európában olyan új autonómiamodellek, amelyekre hivatkozni lehet. A politikus szerint ilyen jöhet létre Koszovóban is, és ez a külhoni magyarság számára azért bír különös jelentőséggel, mert akárcsak az ő esetükben, a koszovói szerbség esetében is egyszerre kell biztosítani az autonómiát az egy tömbben és a szórványban élő kisebbségiek számára."A koszovói rendezés sikere azon múlik, hogy az Ahtisaari-tervet, valamint az egyeztetés alatt álló szerb-koszovói kormányközi megállapodást a gyakorlatban is végrehajtják-e" - jelentette ki Tabajdi, aki kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy a mindennapokban is szavatolják-e a szerb kisebbség nyelvhasználati, oktatásügyi, vallásügyi jogait. Rendkívül fontosnak tartja a képviselő azt is, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó kormányközi tárgyalásokba a koszovói szerbség képviselőit is bevonják."Nélkülük, a fejük fölött ne döntsenek a sorsukról! Nincs sikeres kisebbségpolitika, sem eredményes nemzetpolitika az érintettek bevonása nélkül!" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, aki szerint nem Belgrádban és nem Brüsszelben kell eldönteni azt, hogy mit akarnak elérni a koszovói szerbek, mint ahogy nem Budapestről kell meghatározni a külhoni magyarok érdekeit sem. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/karpat/9301/
2013.
március
28.
| 15:09
| Forrás: RTV
Pásztor: A vajdasági magyarok szempontjából is irányadó lehet a koszovói megoldás
Újvidék -
A koszovói szerbség helyzetének a rendezése a mi számunkra is
példaértékű lehet - nyilatkozta az Újvidéki Rádiónak Pásztor István, a
tartományi képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője.
A szerbiai kisebbségek helyzetének
javítására tett törekvések összefüggésbe hozhatók-e a koszovói kérdés
rendezése során körvonalazódni látszó megoldásokal? Erről is beszélt
Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a VMSZ elnöke az Újvidéki
Rádiónak adott interjúban, amit teljes terjedelmében a Hangadó szerda
április 3-i adásában hallgathatnak meg; a riporter Ternovácz István.
- Magyar szempontból a
koszovói szerbség helyzetének a rendezése irányadó lehet-e abban az
esetben, ha jogok szempontjából többet kapnak az ott élő szerbek, mint
amit mi élvezünk itt a Vajdaságban?
- A válasz egyértelműen igen,
azzal, hogy mindenkit szeretnék óvni attól, hogy elhamarkodottan,
azonnali hatállyal és azonnali jelleggel a párhuzamokat keresse és a
látszat, vagy valós párhuzamok alapján konfliktushelyzeteket teremtsen.
Ebben a pillanatban az egész vajdasági magyar közösségnek az elemi
érdeke, fölülírhatatlan prioritású érdeke, hogy több évtized után ez a
koszovói kérdés megoldódjon. Nekem az a szilárd meggyőződésem, hogy a
megoldás körülbelül abban a keretben fog mozogni, amelyben ma is mozog.
Ugyanis létezik egy ún. Ahtisaari-terv, ami 2007-ben, attól függetlenül,
hogy azt Szerbia nem fogadta el, az ENSZ BT részéről elfogadásra
került. Ma ez a dokumentum képezi az épülő koszovói jogrendnek, az
ottani alkotmánynak és törvényeknek az alapját. Az abban lefektetett
megoldások sok tekintetben messze túlmutatnak azon a gyakorlaton, ami
ebben a pillanatban Szerbiában van. Arról nem beszélve, hogy mennyire
mutatnak túl azon a gyakorlaton, amely a Kárpát-medence egyéb más magyar
közösségeire vonatkozik. Ez már ma realitás. Azt gondolom, hogy ez nem
kerül jelentős mértékben fölülírásra, olyan értelemben, hogy a most
körvonalazódó megoldás majd még nagyságrendekkel valami újat, valami
pozitívat és mást fog hozni. Szerintem itt fog megállni a történet. Ezt a
helyzetet kell majd elemeznünk és ebből a helyzetből kell a magunk
vonatkozásában megfogalmazni a politikai ambíciókat és azt egy nyugodt
párbeszéd keretein belül érvényre juttatni. De szeretném itt is
elmondani, hogy ez a párbeszéd nem elsősorban magyar-magyar párbeszéd
kell, hogy legyen. Az is fontos, mert magyar-magyar párbeszéden
keresztül tudjuk megfogalmazni a közösségi érdeket, a nemzeti érdeket.
De ezt a párbeszédet nem tudjuk úgy lefolytatni és sikerre vinni, ha a
többségi politikummal nem beszélünk. Ezért azt gondolom, hogy nem abban
kell vitézkedni, hogy magyar-magyar viszonylatban ki tud eget rengetőbb
mondatot megfogalmazni. Abban kell egymással versengnünk, hogy ki tud
racionálisan hozzájárulni ahhoz, hogy a közösségi érdeket megfogalmazzuk
és ezt a közösségi érdeket úgy tudjuk a többségi szerb, román, szlovák
és más politika felé érvényesíteni, hogy abból építkezni és előre
haladni tudjunk.
Az interjú teljes terjedelmében szerdán, április 3-án 9:05-kor lesz hallható az Újvidéki Rádió műsorán.
http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/p%C3%A1sztor:-a-vajdas%C3%A1gi-magyarok-szempontj%C3%A1b%C3%B3l-is-ir%C3%A1nyad%C3%B3-lehet-a-koszov%C3%B3i-megold%C3%A1s_381275.html2013. március 27. [12:37]
Tabajdi szerint minta lehet a koszovói szerbeknek nyújtott autonómia
Tabajdi Csaba
A szocialista politikus kommünikéjében annak a véleménynek ad hangot, hogy szerinte a koszovói rendezésre a korábbi finn államfő, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari által kidolgozott terv a kisebbségi jogok érvényesülését írja elő, amire az Európai Unió is garanciát jelent."Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A koszovói szerb közösség alakuló autonómiája a kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet." - hangoztatta Tabajdi, az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a koszovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és koszovói szerb képviselők, és a koszovói parlament alelnöke, Petar Miletic is részt vett - közölte Tabajdi.A politikus ismerteti, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások jelenlegi állása szerint a koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével.Ez "a megoldás lényegesen többet nyújt, mint a nemzetközileg is elismert szerbiai nemzetiségi tanácsok működése. Ennek az új típusú autonómiának területfejlesztési és infrastrukturális hatáskörei is lennének. Ily módon Európában egy új típusú autonómia jöhet létre" - fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a külhoni magyarok szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek Európában olyan új autonómiamodellek, amelyekre hivatkozni lehet. A politikus szerint ilyen jöhet létre Koszovóban is, és ez a külhoni magyarság számára azért bír különös jelentőséggel, mert akárcsak az ő esetükben, a koszovói szerbség esetében is egyszerre kell biztosítani az autonómiát az egy tömbben és a szórványban élő kisebbségiek számára."A koszovói rendezés sikere azon múlik, hogy az Ahtisaari-tervet, valamint az egyeztetés alatt álló szerb-koszovói kormányközi megállapodást a gyakorlatban is végrehajtják-e" - jelentette ki Tabajdi, aki kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy a mindennapokban is szavatolják-e a szerb kisebbség nyelvhasználati, oktatásügyi, vallásügyi jogait. Rendkívül fontosnak tartja a képviselő azt is, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó kormányközi tárgyalásokba a koszovói szerbség képviselőit is bevonják."Nélkülük, a fejük fölött ne döntsenek a sorsukról! Nincs sikeres kisebbségpolitika, sem eredményes nemzetpolitika az érintettek bevonása nélkül!" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, aki szerint nem Belgrádban és nem Brüsszelben kell eldönteni azt, hogy mit akarnak elérni a koszovói szerbek, mint ahogy nem Budapestről kell meghatározni a külhoni magyarok érdekeit sem. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/karpat/9301/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése