(Más) napló 22.

MRKIĆ (IS) MEGÍGÉRTE

Mikor törlik a kollektív bűnösséget?

A szerb parlament – a csúrogi (2013. június 26-i) „történelmi jelentőségű megbékélést” megelőzően (2013. június 21-én) nyilatkozatban ítélte el „a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak”.

A dokumentum erről így fogalmaz:  

„3. A Szerb Köztársaság Képviselőháza meggyőződését fejezi ki, hogy a tolerancia szellemének a nemzeti közösségek, valamint a Szerb Köztársaság valamennyi polgára közötti megbecsülés erősítésének az érdekeit szolgálja azon nemzeti közösségeknek a kollektív felelősség alól való felmentése, amelyeket az egykori állami szervek döntései kollektív bűnösséggel sújtottak a második világháború után a Vajdaságban.”¹

A parlamenti nyilatkozat elítélte ugyan a katonai közigazgatás hozta határozatot, amellyel kimondta a Csúrog, Mozsor és Zsablya magyarjaira a kollektív bűnösséget,² de ezúttal sem került sor azok egyértelmű és határozott semmissé nyilvánítására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének minőségében, a csúrogi emlékmű befejezési munkálatai alatt kijelentette: „abban is bízik, hogy szerdáig (azaz 2013. június 26-ig – B. A.) a szerb kormány hatályon kívül helyezi a három falu: Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló határozatot”.³

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Választmánya (a július 15-én nyilvánosságra hozott közleményében)² „aggodalommal konstatálta, hogy az 1944/45-ben kollektív büntetéssel sújtott magyarokra vonatkozó korabeli rendeletek hatályon kívül helyezése a szerb kormányfő ígéretei ellenére nem történt meg”, holott – a párt ismeretei szerint – ezt „már a köztársasági elnökök közös főhajtása előtti kormányülésre tervezték, de állítólagos technikai okok miatt elhalasztották”.⁴

Ivan Mrkić szerb külügyminiszter budapesti látogatása során – 2013. október 7-én – „megígérte, a szerb kormány a közeljövőben hatályon kívül helyezi a három dél-bácskai magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablja lakóinak kollektív bűnösségét kimondó határozatokat”.⁵ Szavai szerint a nemzeti kisebbségek erősíthetik a két ország barátságát, ezért is döntött úgy a szerb kormány, hogy visszavonja a három településsel kapcsolatos „elfogadhatatlan határozatokat”.⁶

            A nyilatkozat figyelmesebb elemzéséből arra lehetne következtetni, hogy a szerb kormány ebben az ügyben már „döntött”. Mrkić azonban nem pontosította, hogy mit ért a „közeljövő” alatt. Tény viszont, hogy a korabeli rendeletek hatályon kívül helyezése mindezidáig nem történt meg.

Pásztor István, a VMSZ és a vajdasági parlament elnöke Budapesten ugyanakkor az nyilatkozta, hogy „halottak napja előtt megszülethet az a szerbiai kormányrendelet, amely megszünteti a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarok kollektív bűnösségét” ⁷

            Az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc alkalmából október 23-án a szabadkai Jadran színházban mondott ünnepi beszédében Pásztor „megjegyezte, a Vergődő madár ellopásakor⁸ különös politikai üzenet, hogy még mindig nincs kormányrendelet a kollektív bűnösségen alapuló közigazgatási döntések hatályon kívül helyezéséről”.  – Technikai kérdés, mondják, de a halasztása politikai üzenet – fogalmazott Pásztor.⁹ Felvetődik azonban a kérdés: Mit tett Pásztor, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöki pozíciójából, a kollektív bűnösség megszüntetése érdekében?

Valamilyen jogi aktus elítélése és annak hatályon kívül helyezése között óriási a különbség, illetve mások a jogkövetkezmények.

A vitatott rendelet hatályon kívül helyezése egyúttal a három falu meghurcolt lakosainak a törvény erejénél fogva való rehabilitálását is jelentené (törvényes rehabilitáció). Ennek pedig az lenne a további következménye, hogy minden elvett ingatlant vissza kellene szolgáltatni a volt tulajdonosoknak, vagy kártalanítani kellene azokat, akik még élnek, illetve a leszármazottaikat. Erről is dönteni kellene most a szerb kormánynak.

Ilyen megvilágításban talán érthetőbb, hogy június óta miért húzódik-halasztódik az ominózus rendeletek hatályon kívül helyezése. Lesz-e megoldás?

A nemzetközi jog szerint, a kormányfő és a külügyminiszter nyilatkozata jogilag és erkölcsileg is kötelezi az országot, amelyet képviselnek. Kíváncsian várjuk most, hogy halottak napjáig (november 2.) előkerül-e a Vergődő madár, és hogy a szerb kormány meghozza-e a megígért rendeletet. Ezek nélkül pedig kérdésesé válhat a „megbékélési folyamat”.

Újvidék, 2013. október 28.

Bozóki Antal

__________

1. Deklaracija Narodne skupštine [A Képviselőház nyilatkozata]. 2274. Službeni glasnik RS, 2013. június 21. 54. sz. 3.

2. A Megszállók és Segítőik Vajdasági Bűncselekményeit Megállapító Bizottság, a 2/45 számú, 1945. január 22-i keltezésű szigorúan bizalmas határozatával az akkori zsablyai járáshoz tartozó Csurog község minden magyar lakosát „háborús bűnösnek nyilvánította”.

Egyes szerb történészek véleménye szerint a kollektív bűnösség elvét megalapozó bizottsági döntés meghozatalára csak a csurogi magyarokra vonatkozóan került sor. A zsablyai és mozsori magyarokkal kapcsolatos ilyen döntés létezéséről a történészek nem tudnak, illetve ismert történelmi források erre nem utalnak, a döntést viszont rájuk is alkalmazták. Más történészek viszont azt állítják, hogy a zsablyai és mozsori magyarokra vonatkozó ilyen határozat is létezik.

3. K-k: Majdnem kész a csúrogi emlékhely. Magyar Szó, 2013. június 24. 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2013/kozelet/98366/Majdnem-k%C3%A9sz-a-cs%C3%BArogi-eml%C3%A9khely.htm

4. VMDP: Nemzetközi testületek bevonására van szükség. http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1992/VMDP-Nemzetkozi-testuletek-bevonasara-van-szukseg.html, 2013. július 15. [22:02] és Magyar Szó, 2013. július 17., 4. o.

5. MTI: Mrkić megígérte, törlik a kollektív bűnösségről szóló határozatot. Magyar Szó, 2013. október 8. 1.

6. Uo.

7. Pásztor István szerint már októberben megvalósulhat Mrkić ígérete. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 229. szám, 2013. október 9.

8. Ismeretlen tettesek ellopták Szabadkán az 1944/45-ös vérengzések emlékére állított Vergődő madár nevű szobrot, a talapzatát pedig megrongálták. Az emlékmű eltűnését október 19-én a Német Népi Szövetség elnöke jelentette. Diósi Árpád: Veszélyben a megbékélés. Magyar Szó, 2013. október 22. 1. 5.

9. dió: A szabadság napja: Magyar Szó, 2013. október 24. 1 4.