Alfonz napja.
Germán eredetű név, jelentése nemes, készséges, harcra kész.
1520 – Megszületett Francois Clouet francia festő.
1821 – Megszületett Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író (Bűn és
bűnhődés).
1823 – Hastingsban 80 éves korában meghalt Edmund Cartwright brit textilipari feltaláló, aki a gépi szövőszék feltalálásával forradalmasította a textilipart.
1839 – Párizsban megszületett Alfred Sisley angol származású francia impresszionista festőművész.1896 – Megszületett Ruth Gordon amerikai színésznő, aki 1952-ben férjével megírta az „Adam’s Rib”-et, és aki 1968-ban Oscar-díjat kapott a „Rosemary’s Baby”-ért.
1907 – Megszületett Ránki György zeneszerző.
1917 – Megszületett Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.
1918 – Budapesten a felfegyverzett munkások és a katonák tüntetésével kezdetét vette az „őszirózsás” forradalom.
1946 – Megszületett Vhris Slade, aki olyan zenekarokben dobolt, mint a Manfred Mann’s Earth Band, az AC/DC, Gary Moore és a The Firm.
1960 – Megszületett Diego Armando Maradona argentín focista.
1823 – Hastingsban 80 éves korában meghalt Edmund Cartwright brit textilipari feltaláló, aki a gépi szövőszék feltalálásával forradalmasította a textilipart.
1839 – Párizsban megszületett Alfred Sisley angol származású francia impresszionista festőművész.1896 – Megszületett Ruth Gordon amerikai színésznő, aki 1952-ben férjével megírta az „Adam’s Rib”-et, és aki 1968-ban Oscar-díjat kapott a „Rosemary’s Baby”-ért.
1907 – Megszületett Ránki György zeneszerző.
1917 – Megszületett Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.
1918 – Budapesten a felfegyverzett munkások és a katonák tüntetésével kezdetét vette az „őszirózsás” forradalom.
1946 – Megszületett Vhris Slade, aki olyan zenekarokben dobolt, mint a Manfred Mann’s Earth Band, az AC/DC, Gary Moore és a The Firm.
1960 – Megszületett Diego Armando Maradona argentín focista.
95 éve, 1918. október 30-31-én
győzött Magyarországon a polgári demokratikus, közkeletű nevén őszirózsás
forradalom, és megalakulhatott gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya.
Az első világháború elhúzódó harcai mélyreható következményekkel jártak az
ország életére. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete az
elszenvedett katonai vereségek, a külpolitikai elszigeteltség és a fenyegető
forradalmak hatására működésképtelenné vált, a hátország
elégedetlensége egyre erősödött. 1918. október 23-án a helyzet
kilátástalanságát és saját tehetetlenségét felmérve a Wekerle-kormány
lemondott. Október 24-re virradóra Budapesten - a Károlyi
Mihály vezette Függetlenségi Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével - megalakult a Magyar
Nemzeti Tanács. A testület 26-án kiadott 12 pontos kiáltványában ellenkormánynak
nyilvánította magát. Az aláírók követelték a háború azonnali
befejezését, a német szövetség felbontását, az ország függetlenségének
megteremtését, új választások kiírását az általános és titkos választójog
alapján, valamint a demokratikus szabadságjogokat. A nemzetiségeknek az
önrendelkezés jogát ígérte a program, abban a reményben, hogy így biztosítható
lesz Magyarország integritása. A parasztság számára nagyszabású földreformot
helyezett kilátásba, és szociálpolitikai reformmal kívánt javítani a munkások
és a hazatérő katonák helyzetén.
A főváros lakossága,
a vidék és a sajtó nagy része lelkesen fogadta a közleményt, mindenki arra
számított, hogy az uralkodó Károlyit fogja felkérni kormányalakításra, de IV.
Károly visszarettent ettől a lépéstől. Emiatt október 28-án hatalmas tömeg
indult Pestről Budára, hogy Habsburg József főhercegtől Károlyi
kinevezését követelje. A tömeget a Lánchíd pesti hídfőjénél rendőrök
támadták meg, és az összecsapás, az úgynevezett "lánchídi
csata" során több tüntető meghalt, mintegy 60-70-en pedig
megsebesültek. József főherceg gróf Hadik Jánost, a konzervatívok egyik
képviselőjét kérte fel a kormány összeállítására, bár erre az események
felgyorsulása miatt már nem volt mód.
Október 30-án tüntetők lepték el a főváros utcáit, és a budapesti rendőrség is testületileg csatlakozott a felkelőkhöz. Délután a Károlyi-párt központjához és a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéhez, az Astoriához vonult a tömeg. A tüntetők a forradalom mellé átálló katonákkal együtt – akik a k.u.k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek – elfoglalták a főváros fontosabb középületeit, a közlekedési csomópontokat, a telefonközpontokat, feltörték a fegyverraktárakat, politikai foglyokat szabadítottak ki a Conti utcai fogházból. Este tíz órakor a felkelők a Katonatanács utasítására a Keleti pályaudvarnál megakadályozták a frontra küldött két menetszázad bevagonírozását és elindítását.
Az események hatására október 31-én hajnalban József főherceg a király nevében haladéktalan kormányalakítással bízta meg Károlyi Mihályt, és a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak részvételével megalakulhatott a polgári-szociáldemokrata koalíció. Károlyi néhány órával a kinevezése után meghirdette programját, mely lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács október 26-i kiáltványával. A munkásság az utcára vonulva éltette a forradalmat, a lapok az őszirózsás forradalom győzelmével voltak tele, a Nemzeti Tanács plakátjai pedig a rend fenntartására szólították fel a katonákat, a munkásokat és a polgárokat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Október 30-án tüntetők lepték el a főváros utcáit, és a budapesti rendőrség is testületileg csatlakozott a felkelőkhöz. Délután a Károlyi-párt központjához és a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéhez, az Astoriához vonult a tömeg. A tüntetők a forradalom mellé átálló katonákkal együtt – akik a k.u.k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek – elfoglalták a főváros fontosabb középületeit, a közlekedési csomópontokat, a telefonközpontokat, feltörték a fegyverraktárakat, politikai foglyokat szabadítottak ki a Conti utcai fogházból. Este tíz órakor a felkelők a Katonatanács utasítására a Keleti pályaudvarnál megakadályozták a frontra küldött két menetszázad bevagonírozását és elindítását.
Az események hatására október 31-én hajnalban József főherceg a király nevében haladéktalan kormányalakítással bízta meg Károlyi Mihályt, és a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak részvételével megalakulhatott a polgári-szociáldemokrata koalíció. Károlyi néhány órával a kinevezése után meghirdette programját, mely lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács október 26-i kiáltványával. A munkásság az utcára vonulva éltette a forradalmat, a lapok az őszirózsás forradalom győzelmével voltak tele, a Nemzeti Tanács plakátjai pedig a rend fenntartására szólították fel a katonákat, a munkásokat és a polgárokat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A képen: A Népköztársaság (Első magyar köztársaság) miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése