Augusztus 16.

Ábrahám napja.

Héber eredetű név. Jelentése a Biblia szerint: „a sokaság atyja”.
1570 – II. Miksa császár és János Zsigmond király megkötötte a speyeri egyezményt, amelyben János Zsigmond lemondott a királyi címről, és fejedelemként uralkodott Erdély és a Partium fölött.
1888 – Meghalt Dr. John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola megalkotója.
1898 – Szabadalmaztatták a hullámvasutat.
1915 – Rátóton 72 éves korában meghalt Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt.

1915 – Charles F. Kettering szabadalmaztatta az elektromos önindítót.
1936 – Befejeződött a tizenegyedik újkori Nyári Olimpia Berlinben.

1938 – Megszületett Balczó András világbajnok, olimpiai bajnok öttusázó.
1958 – Megszületett Madonna (eredeti nevén: Louise Veronica Ciccone) amerikai-olasz énekesnő, színésznő.
1995 – A Microsoft cég 12 millió dollárt fizetett a Rolling Stonesnak.

1977 – Gracelandban szívrohamban meghalt Elvis Presley a rock and roll koronázatlan királya.

130 éve, 1884. augusztus 16-án adták át az utazó közönségnek a Keleti pályaudvart, eredeti nevén a Központi pályaudvart.

A kiegyezés korában Pest-Budán öt indóház volt. Az országgyűlés 1868. december 5-én úgy határozott, hogy tervet készíttet a pesti és budai pályaudvarok összekötésére, Pesten pedig a személyforgalom növekedése miatt egy központi pályaudvar építésére. A Központi Személyszállító Indóház helyét eredetileg a mai Rákóczi út és Nagykörút kereszteződésében jelölték ki. Számos elképzelést dolgoztak ki, de az 1873. évi világválság miatt elhalasztották az építés megkezdését.
A Magyar Államvasutak 1881-ben megváltozott helyszínen, a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél kezdte el építtetni az új pályaudvart. A Központi Indóház építkezésének irányításával Rochlitz Gyula építészt, MÁV-felügyelőt (mai szóhasználattal: főtervezőt) bízták meg. Korábban az ő tervei alapján épült meg a Magyar Államvasutak igazgatósági épülete az Andrássy úton (1876) és az első dunai összekötő híd (1877).
Az alapozási munkálatok kellemetlen meglepetést okoztak, a laza, lápos talaj hosszadalmas és költséges cölöpalapozásra kényszerítette az építkezőket. Éppúgy, mint Velencében, a Baross téren is cölöpök viszik át a mélyebben fekvő, teherbíró altalajra az építmények terhét. A cölöpözési munkálatok megtervezése és irányítása Gregersen Guilbrand (1824-1910) szakértelmét dicséri. (Az 1960-as évek végén, az M2-es metróvonal építésekor, illetve a 2010-es évek elején, az M4-es metróvonal építésekor a cédrusfa cölöpöket teljes épségben találták.)

Az ország legforgalmasabb fejpályaudvara nem földrajzi fekvéséről kapta a nevét, hanem az Erdéllyel és a Balkánnal meglévő vasúti kapcsolatok miatt. A fiatal fővárosnak világvárosi jelleget kölcsönzött a Kerepesi út tengelyébe került épület olasz reneszánsz stílusú, negyven méter magas főhomlokzata, melynek felső részét, az attikát a vasút allegóriáját megjelenítő szobrok díszítik: Neptunt és Vulkánt, a tenger és tűz istenét ábrázoló szobrok között álló, fogaskereket és gőzölgő edényt a magasba emelő fedetlen keblű, szárnyas nőalak a gőzvasutat, a civilizáció hordozóját és terjesztőjét jelképezi (Mayer Ede és Brestyánszky Béla műve).
A húsz méter széles kapuzat két oldalán egy-egy falfülkében a gőzgép feltalálójának, illetve a gőzmozdony tökéletesítőjének szobra áll; James Watt Stróbl Alajos, George Stephenson Vasadi Ferenc alkotása. Közvetlenül a kapuzat fölött a bányászat, az ipar, a földművelés és a kereskedelem jelképes alakjai tekintenek alá a figyelmes szemlélőre (Bezerédy Gyula alkotásai). A reneszánsz mintázatú kapuzat és a többi kovácsoltvas-díszítés Jungfer Gyula munkája.
A főépület 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42, magassága 31,4 méter. A vágánycsarnokot két oldalról eklektikus stílusú szárnyépületek egészítik ki, amelyeket Rochlitz Gyula tervezett. Az ötvágányú fogadócsarnok kialakítása Feketeházy János hídépítő mérnök munkája. A 42 méter széles és 188 méter hosszú csarnok tetőszerkezete a maga korában világhírre tett szert, a fényt átengedő üvegezésével, természetes szellőzésével. Az utazó közönség a Thököly út felőli érkezési oldalon, a Lotz csarnokon át juthat a vágánycsarnokba. A pompás, fényűző csarnokot Lotz Károly - Háború és béke; Bányászat; Kohászat; Kereskedelem; Hídépítés; Posta; Földművelés; Jólét - és Than Mór - A vasút allegóriája - freskói díszítik.
Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter a pályaudvar műtanrendőri bejárását augusztus 12-ére, a pályaudvar üzembevételét augusztus 16-ra tűzte ki. 1884. augusztus 15-én, a délutáni órákban a főváros kíváncsi lakosai belépti jegyet válthattak, hogy megtekintsék a Központi Indóházat. A legnagyobb szenzációt az akkoriban technikai csúcsteljesítménynek számító elektromos világítás keltette. Az irodákban izzólámpákat, az állomáscsarnokban pedig ívlámpákat szereltek fel. A látogatók egyetlen dolgot kifogásoltak: a pályaudvar messze esik a várostól, nehezen lehet megközelíteni. A munkások augusztus 16-án hajnalban, fáklyafény mellett fejezték be a kocsifeljárók aszfaltozását. Még aznap befutott az első gőzös az új pályaudvarra a szerelvény felett lengedező, magyar címerrel díszített lobogóval. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum