Augusztus 17.

Jácint napja.

Görög-latin eredetű név, jelentése a virág neve. Görög mitológiai névnek a latin Hyacinthus formájából való.

1787 – Budapesten engedélyezték a közös imádkozást a zsidóknak.
1837 – Megszületett Charlotte Forten Grimke amerikai pedagógus, naplóírónő, az első rabszolgából lett fekete tanító. „Hagyatékot írt az emberiség számára”, egy részletes naplót a polgárháború időszakáról, amelyet 1953-ban jelentettek meg.
1859  – Először használtak légipostát. Egy hőlégballon szállított 100 levelet New Yorkba a 44 kilométerre levő Lafayette-ből.
1887 – Az ausztriai Persenbeugban megszületett I. Károly osztrák császár és cseh király, IV. Károly néven magyar király.
1892 – Megszületett Mae West amerikai színésznő, aki szexepiljéről, nyíltságáról és az 1940-es „My Little Chickadee” című filmjéről volt híres.
1903 – Joseph Pulitzer magyar származású amerikai újságíró 1 millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, amivel megalapozta a róla elnevezett Pulitzer-díjat.
1920  – Megszületett John Lee Hooker bluesgitáros és énekes.

1943 – New Yorkban megszületett Robert De Niro amerikai színész (Taxisofõr, Csak egy kis pánik).
1970 – A Szovjetunióban útjára bocsátották a Venyera-7-et, amely december 5-én elérte a Vénusz bolygót. Az űrszonda 35 percen keresztül közvetített üzeneteket.
1987 – Meghalt Rudolph Hess, az utolsó háborús bűnös, aki Adolf Hitler legszűkebb köréhez tartozott a II. világháborúban.

155 éve John Wise amerikai léghajós ballonjával a levegőbe emelkedett, hogy légi úton leveleket kézbesítsen.

155 esztendeje, 1859. augusztus 17-én John Wise amerikai léghajós 123 levéllel a táskájában Jupiter nevű hőlégballonjával a levegőbe emelkedett Lafayette-ben, és a 25 mérföldre lévő Crawfordsville-be indult. Ekkor kezdődött meg a légiposta története. Az Indiana állambeli városkában húszezer ember sereglett össze, a repülési kísérlet óriási szenzációnak ígérkezett. A szelek nem kedveztek a léghajónak, Wise 25 mérföld megtétele után kénytelen volt landolni. A távolabbi címre szóló leveleket vonattal juttatták el rendeltetési helyükre. Érdekesség, hogy 1957-ben egy előkerült azok közül a légipostai küldemények közül, amelyeket Wise vitt magával.
A légipostát a 19. században főként hadicélokra használták. Amikor 1870-ben a poroszok gyűrűbe zárták a francia fővárost, a leleményes párizsiak léggömbökkel és postagalambokkal tartották a kapcsolatot a külvilággal. 1918-ban még tartott az első világháború, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia a rossz vasúti összeköttetés miatt megindította az úgynevezett "repülő posta" járatot.
A szolgálatot katonai gépekkel és pilótákkal hozták létre, mert a postának nem volt repülési tapasztalata. Az első kísérleti repülést 1918. március 20-án teljesítették, tíz nappal később engedélyezték a polgári levelek szállítását. Április 1-jétől hivatalosan kiadott menetrend szerint indulhattak járatok, hajnalonként egy-egy katonai repülőgép szállt fel Bécsben és Kijevben a postazsákokkal. A posta nemcsak a gépek leszállási helyére szállított küldeményeket, hanem egyéb címekre is, de a kiegészítő szakaszokon hagyományos módon történt a szállítás.
A 150-200 kilométeres sebességgel repülő gépek a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev, majd 1918. július 4-étől rövid ideig a Budapest-Bécs szakaszon jártak. Júliusban két gép is lezuhant, a tragédiában négy pilóta életét vesztette, ezért szüneteltették a szolgáltatást. A légipostával küldött levelekhez előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot, majd a Magyar Posta is kibocsátott Repülő Posta felülnyomással két korábbi, a budapesti Parlamentet ábrázoló bélyeget. Ezt a bélyegpárt nem árulták postahivatalokban, csak a posta tisztviselői ragasztották fel a megcímzett borítékokra vagy levelezőlapokra. A fel nem használt bélyegpár darabjait később a posta árusította, a bélyeggyűjtők számára igazi különlegességnek számít egy-egy korabeli példány.
Az első világháború után megalakult a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort), amely a levélpostai küldemények kézbesítését is vállalta. Az első légipostajárat Albertfalváról indult Szegedre 1920. május 12-én. A gép fedélzetén újságokat is szállítottak, az Új Nemzedék című politikai napilap ezerhatszáz példányát. Később Szombathely is bekapcsolódott a légipostai küldemények szállításába. 1921-ben a győztes antant hatalmak a vesztes Magyarországnak megtiltották a repülést, de a tilalmat egy év múlva feloldották.
Télen a biztonságos repülés jelentett nehézséget, és a csomagtovábbítás sem volt egyszerű. A repülőgépekről ejtőernyővel dobták le a küldeményeket, az is gyakran előfordult, hogy a tolvajok megelőzték a postásokat, vagy az égből lehulló csomagok egy-egy békésen legelésző jószágra pottyantak.
A gyűjtőket ma leginkább a speciális légipostabélyegek és -borítékok érdeklik. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségén belül külön légiposta-szakosztály tevékenykedik, évente tartanak közgyűlést. Igazi ritkaságnak számít például egy honvéd légipostán 1944-ben futott boríték, amelyet a Magyar Királyi Honvéd Légierők III. lövészszakasz parancsnokságának címeztek. De az interneten vagy a bolhapiacokon más érdekességek is fel-felbukkannak. Ilyen az az 1983-ban kiadott mauritániai bélyeg is, amely John Wise-t és hőlégballonját ábrázolja. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum