Dominika napja.
Latin eredetű név. A Dominicus (magyarul: Domonkos,
Domokos) férfinév női párja. A Dominicus jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek
szentelt. Eredetileg a vasárnap született gyermekek kaphatták, mivel a vasárnap
neve az „Úr napja”, dies dominica volt.
1306 – Olomoucban 16 éves korában megölték Vencel magyar királyt (III.
Vencel néven cseh és lengyel király), aki Károly Róberttel szemben lépett fel
trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról.
1792 – Field Placeben (Sussex) megszületett Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő, John Keats és Lord Byron mellett a kor egyik legjelentősebb költője, akinek munkái: „Mab királynő” (filozófiai költemény), „A megszabadított Prométheusz” (dráma), „Adonais” (elégia).
1875 – Meghalt Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő (A kis hableány, A rút kiskacsa, A rendíthetetlen ólomkatona).
1884 – Megszületett Balázs Béla költő, író, filmesztéta.
1896 – Megszületett Lengyel József író, költő (Igéző).
1792 – Field Placeben (Sussex) megszületett Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő, John Keats és Lord Byron mellett a kor egyik legjelentősebb költője, akinek munkái: „Mab királynő” (filozófiai költemény), „A megszabadított Prométheusz” (dráma), „Adonais” (elégia).
1875 – Meghalt Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő (A kis hableány, A rút kiskacsa, A rendíthetetlen ólomkatona).
1884 – Megszületett Balázs Béla költő, író, filmesztéta.
1896 – Megszületett Lengyel József író, költő (Igéző).
1900 – Skóciában megszületett Erzsébet brit anyakirályné (szül. Elizabeth
Angela Marguerite Bowes-Lyon) Strathmore grófjának kilencedik gyermekeként. A
brit királyi család tagjaként VI. György, Nagy-Britannia és Észak-Írország
királyának felesége és II. Erzsébet királynő édesanyja volt.
1901 – Megszületett Louis Armstrong a huszadik század egyik legkiválóbb zenésze, a jazz úttörője.
1901 – Megszületett Louis Armstrong a huszadik század egyik legkiválóbb zenésze, a jazz úttörője.
1912 – Megszületett Raoul Wallenberg
svéd üzletember és diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II.
világháború alatt.
1944 – A náci rendőrség rajtaütött Amszterdamban egy házon, ahol 8 embert letartóztatott, köztük Anne Frankot, akinek naplója később bejárta a világot.
1961 – Budapesten 71 éves korában meghalt Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, aki az 1946. 02. 01-jén kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke volt.
1944 – A náci rendőrség rajtaütött Amszterdamban egy házon, ahol 8 embert letartóztatott, köztük Anne Frankot, akinek naplója később bejárta a világot.
1961 – Budapesten 71 éves korában meghalt Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, aki az 1946. 02. 01-jén kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke volt.
Augusztus 4. – A Humánum napja.
2001 óta Magyarországon minden évben Raoul Wallenberg embermentő svéd
diplomata születésnapján tartják a Humánum Napját, amikor
megemlékeznek azokról, akik a vészkorszak idején önzetlenül, az életüket
kockáztatva mentették embertársaikat. Raoul Wallenberg svéd diplomata a második
világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól.
Pest felszabadulásakor, 1945. január 17-én nyoma veszett. Orosz fogságban halt
meg. Augusztus 4-én a Páva utcai Holocaust Emlékközpontban, a Holocaust
Közalapítvány és az Igaz Emberek Társasága rendezvényén köszöntik a
Világ Igaza-elismerés magyar kitüntetettjeit, és átadják a Helytállásért
elnevezésű elismerés okleveleit.Az Igaz Emberek Társaságát azok emlékének méltó megőrzésére hívták életre, akik a vészkorszak idején közreműködtek zsidó emberek mentésében. Magyarországon eddig 810 személy, illetve család részesült a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza-kitüntetésében. A szervezet elnöksége és az emlékközpont alapította meg a magyar embermentők számára a Helytállásért elismerést. Az oklevelet azok az emberek, illetve leszármazottaik kaphatják meg, akik esetében kétséget kizáróan bizonyított, hogy a második világháború idején zsidó emberek életét mentették meg. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. augusztus 4-10. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. augusztus 4. - A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala közölte: az év első felében 171 millió 262 ezer forintot fordítottak az úgynevezett letelepedési alapból a Magyarországon menedéket kereső, már több mint 17 ezer romániai menekült ellátására.
1989. augusztus 4. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) felszólította a kormányt: ítélje el az 1968-as csehszlovákiai bevonulást, és határolja el magát a katonai akciótól. A felhíváshoz több szervezet, augusztus 10-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) budapesti reformköre is csatlakozott.
1989. augusztus 4. - A termelőszövetkezeti földek eladásának azonnali leállítását sürgette a Független Kisgazdapárt politikai bizottsága.
1989. augusztus 5. - Megismételt pótválasztást tartottak három választókerületben. Szegeden és Kecskeméten az MDF jelöltjei, Raffay Ernő és Debreczeni József győztek, Kiskunfélegyházán a voksolás érvénytelen volt, mert a szavazók fele sem járult az urnákhoz.
1989. augusztus 5. - Békéscsabán a Fidesz által kezdeményezett szavazáson a többség a labdarúgó bundaügybe keveredett Gally Mihály városi tanácselnök visszahívása mellett szavazott, választókörzete megfosztotta a politikust tanácstagságától és így tanácselnöki tisztségétől is.
1989. augusztus 7. - Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja egy Szombathelyen tartott politikai fórumon bejelentette, hogy elkészült az MSZMP új programjának tervezete. Pozsgay úgy vélte, hogy a párt kongresszusán el kell vetni a demokratikus centralizmus elvét, és állást foglalt amellett, hogy egyetlen pártnak se lehessen saját fegyveres testülete.
1989. augusztus 8. - A Magyarországon át Nyugatra menekülő keletnémetek ügyében a magyar politikai vezetésen belül komoly nézeteltérések vannak - írta a bécsi Der Standard magyar forrásra hivatkozva. A belügyi szervek nem adhatnak a magyar törvényeknek ellentmondó utasításokat a határőrizeti szerveknek, azaz nem hagyhatják szabadon átmenni a határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állampolgárait, de a határőrök senkire nem lőnek, nem alkalmaznak erőszakot, és olyan eligazítást kaptak, mely szerint Magyarország engedély nélküli elhagyása nem olyan súlyos törvénysértés, mint az illegális belépés.
1989. augusztus 8. - Megállapodás jött létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egymással szemben álló frakciói között arról, hogy novemberben kongresszust, előtte pedig pártértekezletet tartanak. Az Ellenzéki Kerekasztal a megegyezés hírére visszahívta soraiba a szociáldemokraták képviselőit.
1989. augusztus 10. - A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület ügyvivő testülete állásfoglalásban javasolta: tegyék lehetővé, hogy az ország sorsát, jövőjét meghatározó nemzeti háromszög tárgyalások alsó- és középszintű megbeszélésein jelen lehessenek a sajtó munkatársai, a felsőszintű tárgyalásokat pedig a parlament plenáris üléséhez hasonlóan a közvélemény előtt tartsák meg.
1989. augusztus 10. - Az NDK illetékes szerveinek felhatalmazására a Belügyminisztérium közölte: az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó mintegy 160 NDK állampolgárral, illetve a tartózkodási engedély nélkül Magyarországon maradt keletnémet turistákkal szemben semmiféle büntető szankciót nem alkalmaznak, ha rövid időn belül hazatérnek, és benyújthatják kivándorlási kérelmüket is.
1989. augusztus 10. - Morvai Ferenc, a MEGAMORV Petőfi-expedíció vezetője országos körútra indult, mert szerinte a magyar tömegtájékoztatási eszközök és a költő halálának eredeti verzióját védő Petőfi-kutatók megpróbálják lejáratni az expedíció eredményeit. Morvai a magyar kormány hozzáállását is ellenségesnek nevezte, szerinte ez az oka, hogy a költő földi maradványait még mindig nem sikerült hazaszállítani.
1989. augusztus 10. - A Recski Szövetség Hadifogoly Tagozata Németh Miklós miniszterelnökhöz írt levelében követelte, hogy képviselőit is vonják be a rehabilitációs bizottságokba, és hogy az egykori hadifoglyokat vagy hozzátartozóikat a fogva tartás időtartama szerint részesítsék jóvátételben.
1989. augusztus 10. - A szocialista országok közül elsőként Magyarországgal kötött beruházásvédelmi megállapodást Svájc.
1989. augusztus 10. - A húsipari vállalatok igazgatói cáfolták a tőkehús áremeléséről néhány nappal korábban elterjedt híreket, és indokolatlannak nevezték a felvásárlási lázat, ami miatt húshiány alakult ki.
1989. augusztus 4. - A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala közölte: az év első felében 171 millió 262 ezer forintot fordítottak az úgynevezett letelepedési alapból a Magyarországon menedéket kereső, már több mint 17 ezer romániai menekült ellátására.
1989. augusztus 4. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) felszólította a kormányt: ítélje el az 1968-as csehszlovákiai bevonulást, és határolja el magát a katonai akciótól. A felhíváshoz több szervezet, augusztus 10-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) budapesti reformköre is csatlakozott.
1989. augusztus 4. - A termelőszövetkezeti földek eladásának azonnali leállítását sürgette a Független Kisgazdapárt politikai bizottsága.
1989. augusztus 5. - Megismételt pótválasztást tartottak három választókerületben. Szegeden és Kecskeméten az MDF jelöltjei, Raffay Ernő és Debreczeni József győztek, Kiskunfélegyházán a voksolás érvénytelen volt, mert a szavazók fele sem járult az urnákhoz.
1989. augusztus 5. - Békéscsabán a Fidesz által kezdeményezett szavazáson a többség a labdarúgó bundaügybe keveredett Gally Mihály városi tanácselnök visszahívása mellett szavazott, választókörzete megfosztotta a politikust tanácstagságától és így tanácselnöki tisztségétől is.
1989. augusztus 7. - Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja egy Szombathelyen tartott politikai fórumon bejelentette, hogy elkészült az MSZMP új programjának tervezete. Pozsgay úgy vélte, hogy a párt kongresszusán el kell vetni a demokratikus centralizmus elvét, és állást foglalt amellett, hogy egyetlen pártnak se lehessen saját fegyveres testülete.
1989. augusztus 8. - A Magyarországon át Nyugatra menekülő keletnémetek ügyében a magyar politikai vezetésen belül komoly nézeteltérések vannak - írta a bécsi Der Standard magyar forrásra hivatkozva. A belügyi szervek nem adhatnak a magyar törvényeknek ellentmondó utasításokat a határőrizeti szerveknek, azaz nem hagyhatják szabadon átmenni a határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állampolgárait, de a határőrök senkire nem lőnek, nem alkalmaznak erőszakot, és olyan eligazítást kaptak, mely szerint Magyarország engedély nélküli elhagyása nem olyan súlyos törvénysértés, mint az illegális belépés.
1989. augusztus 8. - Megállapodás jött létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egymással szemben álló frakciói között arról, hogy novemberben kongresszust, előtte pedig pártértekezletet tartanak. Az Ellenzéki Kerekasztal a megegyezés hírére visszahívta soraiba a szociáldemokraták képviselőit.
1989. augusztus 10. - A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület ügyvivő testülete állásfoglalásban javasolta: tegyék lehetővé, hogy az ország sorsát, jövőjét meghatározó nemzeti háromszög tárgyalások alsó- és középszintű megbeszélésein jelen lehessenek a sajtó munkatársai, a felsőszintű tárgyalásokat pedig a parlament plenáris üléséhez hasonlóan a közvélemény előtt tartsák meg.
1989. augusztus 10. - Az NDK illetékes szerveinek felhatalmazására a Belügyminisztérium közölte: az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó mintegy 160 NDK állampolgárral, illetve a tartózkodási engedély nélkül Magyarországon maradt keletnémet turistákkal szemben semmiféle büntető szankciót nem alkalmaznak, ha rövid időn belül hazatérnek, és benyújthatják kivándorlási kérelmüket is.
1989. augusztus 10. - Morvai Ferenc, a MEGAMORV Petőfi-expedíció vezetője országos körútra indult, mert szerinte a magyar tömegtájékoztatási eszközök és a költő halálának eredeti verzióját védő Petőfi-kutatók megpróbálják lejáratni az expedíció eredményeit. Morvai a magyar kormány hozzáállását is ellenségesnek nevezte, szerinte ez az oka, hogy a költő földi maradványait még mindig nem sikerült hazaszállítani.
1989. augusztus 10. - A Recski Szövetség Hadifogoly Tagozata Németh Miklós miniszterelnökhöz írt levelében követelte, hogy képviselőit is vonják be a rehabilitációs bizottságokba, és hogy az egykori hadifoglyokat vagy hozzátartozóikat a fogva tartás időtartama szerint részesítsék jóvátételben.
1989. augusztus 10. - A szocialista országok közül elsőként Magyarországgal kötött beruházásvédelmi megállapodást Svájc.
1989. augusztus 10. - A húsipari vállalatok igazgatói cáfolták a tőkehús áremeléséről néhány nappal korábban elterjedt híreket, és indokolatlannak nevezték a felvásárlási lázat, ami miatt húshiány alakult ki.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. augusztus 4. ROMÁNIA: A bukaresti katonai bíróságon megkezdődött a kémkedéssel vádolt Mircea Raceanu pere. A volt washingtoni diplomata elleni eljárást külföldi megfigyelők összefüggésbe hozták azzal, hogy apja is aláírta a veterán kommunista vezető által Nicolae Ceausescu államfő-párttitkárhoz intézett tiltakozó levelet.
1989. augusztus 4. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács az elharapódzott bűnözés letörése érdekében rendkívüli intézkedésekre jogosította fel a rendőröket és kilátásba helyezte a belügyi csapatok létszámának növelését.
1989. augusztus 5. CSEHSZLOVÁKIA: Alexander Dubcek és Oldrich Cernik, az 1968-as prágai tavasz egykori vezetői a Varsói Szerződés (VSZ) intervenciójában részt vett öt szocialista ország kommunista pártjait és kormányait a katonai beavatkozás, illetve az annak ideológiai alapjául szolgáló, a szocialista országok "korlátozott szuverenitásáról" szóló Brezsnyev-doktrína elítélésére szólították fel.
1989. augusztus 5. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv kormány bejelentette, hogy a gyorsuló infláció miatt augusztus 11-én forgalomba kerül a 2 millió, november elején pedig az 1 millió dináros bankjegy. (A dinár értéke 1989-ben fél év alatt 784 százalékkal csökkent.)
1989. augusztus 5. NDK: Az NDK hivatalos hírügynöksége, az ADN nyomatékosan figyelmeztette a keletnémet állampolgárokat: "meddő kísérlet" a nyugatnémet külképviseletektől várni a nyugatra távozás lehetőségét.
1989. augusztus 6. LENGYELORSZÁG: A Szolidaritás belső ellenzékének tanácskozásán azzal vádolták meg Lech Walesát, hogy nem demokratikus eszközökkel irányítja a szervezetet, és elutasítja a választásokat.
1989. augusztus 6. LENGYELORSZÁG: A Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) hetilapja, a Polityka szerint a lengyel kommunista párt 35 ezer tagot vesztett az év első felében, taglétszáma ma már csak 2,1 millió fő, egymillióval kevesebb, mint tíz évvel korábban.
1989. augusztus 7. CSEHSZLOVÁKIA: Jan Fojtík, a Központi Bizottság (KB) ideológiai kérdésekben illetékes titkára a dél-csehországi Ceské Budejovicében mondott beszédében azzal vádolta a Charta '77-et és a vele szövetséges ellenzéki csoportokat, hogy Néhány mondat című petíciójukkal "politikai hitelt" akarnak szerezni a társadalomban, és meg akarják zavarni az átalakítás folyamatát.
1989. augusztus 7. JUGOSZLÁVIA: Janez Drnovsek, a jugoszláv államelnökség elnöke bejelentette: Jugoszlávia az eddiginél szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni a Közös Piaccal, de nem pályázik teljes jogú tagságra, mert ehhez még nincsenek meg a szükséges feltételek.
1989. augusztus 8. NDK: Ideiglenesen bezárták az NSZK állandó berlini képviseletét, ahol már 130 NDK-menekült zsúfolódott össze.
1989. augusztus 8. ROMÁNIA: A Magyarországi Református Egyház elnöksége aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Tőkés László református lelkészt a romániai hatóságok két nappal korábban ismeretlen helyre hurcolták. (A lelkészt aznap szabadlábra helyezték.)
1989. augusztus 8. SZOVJETUNIÓ: Az északi Jeges-tenger és a Csendes-óceán partvidékén élő huszonhat kis lélekszámú népcsoport Északi Népek Szövetsége elnevezéssel szervezetet hozott létre érdekvédelmük, kulturális hagyományaik ápolása és természeti környezetük védelme érdekében.
1989. augusztus 8. SZOVJETUNIÓ: Az Észt Legfelsőbb Tanács szigorította a választási törvényt, az előírások a letelepedés időpontjától tették függővé a választójogot és a választhatóságot. A módosítások miatt az orosz munkások több szövetségi jelentőségű gyárban és üzemben kezdtek politikai sztrájkot, amelyet az észt Legfelsőbb Tanács 10-én betiltott.
1989. augusztus 8. SZOVJETUNIÓ: A bonni kormány által átadott mikrofilmek alapján a májusban megalakított szovjet parlamenti bizottság is megállapította az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének valódiságát.
1989. augusztus 9. BULGÁRIA: A NATO tagországai nyilatkozatban bírálták Bulgária politikáját az ottani török kisebbséggel szemben, s felszólították Szófiát: tartsa szigorúan tiszteletben a török eredetű állampolgárok jogait.
1989. augusztus 9-10. CSEHSZLOVÁKIA: Több ellenzéki szervezet - köztük a Demokratikus Kezdeményezés, a Mozgalom az Állampolgári Szabadságért, a Masaryk Társaság, a Charta '77, a Független Békekezdeményezés - felhívást tett közzé az 1968. augusztus 21-i eseményekkel kapcsolatban. Ebben arra szólították fel az ország lakosságát, hogy a VSZ-államok 1968-as katonai beavatkozásának évfordulóján az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban, a közrend és a közlekedés megzavarása nélkül a városok központjaiban békés "demonstratív sétálással", kétperces néma megállással nyilvánítsa ki tiltakozását.
1989. augusztus 10. LENGYELORSZÁG: Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője kijelentette: az ellenzék hajlandó a "reformkommunistákat" is magában foglaló koalíció megalakítására. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése