Kishegyesi botrány 2.0

„Az osztrák üzletemberrel kötött partnerség egyik fő kezdeményezője Pál Károly, aki sok éven át a kishegyesi község elnöke volt.” BETA, VOICE, Vajdaság Ma:

Az Állami Számvevőszék (DRI) a Kishegyes községi elöljáró gyanús ügyleteiről szóló információkat és bizonyítékokat juttatott el az újvidéki ügyészséghez. A Vajdasági Oknyomozó-elemző Központ (VOICE) cikke szerint arról van szó, hogy Kishegyes községben állami pénzeket használtak magántulajdonban levő ipari zóna kiépítéséhez.
A VOICE tavaly februárban arról írt, hogy a Kishegyes községbeli ipari zónát az elmúlt tíz évben több alkalommal is különféle állami alapokból származó pénzekből szerelték fel, holott hivatalosan magántulajdonban van.
Ezt írta tavaly a VOICE:
Stratégiai szempontból a lehető legjobb helyen, az ún. “feketicsi csomópontnál”, ahol az E75-ös autópálya és az M22-es út keresztezi egymást, terül el egy magánkézben lévő ipari zóna, amelyet különböző állami alapok több tíz milliójából hoztak létre.
A terület mintegy 60 hektárnyi területen fekszik Kishegyes, az egyik legszegényebbnek számító vajdasági község határában. A vissza nem térítendő állami pénzekből létrehozott ipari övezet ötletét Alexander Samonig osztrák üzletemberrel karöltve valósította meg a helyi önkormányzat 2004-ben. Akkor alapították ugyanis az egyedülálló Small Steps Kft. “magán-közvállalatot”, amelyben a tőke aránya 90:10 volt az osztrák üzletember javára. A helyi hatalom, állítja a VOICE, az ipari park tulajdonosának kifizette a földterület kisajátítása után járó pénzt, s gyanús szerződésekkel próbált meg “fátylat borítani” az ipari zóna vagyonjogi helyzetére, hogy azután állami alapok pénzeszközeiből építse ki egy magánvagyon infrastruktúráját. Az ipari zónában, amelyet annak idején olyan megoldásként népszerűsítettek, amely Kishegyes község területén megoldja a munkanélküliség kérdését, a ma napig alig néhány tucat személyt foglalkoztatnak. Miközben a területek nagy része “külföldi befektetőre” és “új munkahelyekre” vár, Pál Károly, a VMSZ egykori helyi tisztségviselője, e merőben szokatlan magán- és köztulajdonú partnerség egyik kezdeményezője maga is több hektár termőföldet művel meg a magán ipari zónában.
A Small Steps Kft. községi és magántulajdonban lévő vállalat megalapítása óta állami forrásokból pénzelték a részletes urbanisztikai terv, a projektdokumentáció és egyéb dokumentumok elkészítését is. 2007-től a mai napig, az állami forrásokból származó vissza nem térítendő eszközökből a több mint 20 hektáros ipari övezetet ellátták vízzel, árammal, lefektetett optikai kábelekkel, lejáratokkal és összekötő utakkal, amelyek által közvetlen módon összekapcsolódott az autópályával csakúgy, mint az ún. régi úttal. A jelentős állami befektetés ellenére, a Small Stepsben a tőkearányok a kezdeti 90:10-ről több mint tíz évig nem változtak, a 90 százalék továbbra is az osztrák üzletember kezében maradt, miközben a vállalat munkájáról csak igen szerény dokumentáció található a gazdasági nyilvántartásokat végző állami ügynökség honlapján. A nyilvánosság számára például egyetlen egy olyan dokumentum sem elérhető, amely azokat a kiadásokat és a bevételeket tüntetné fel, amelyek a községi kasszából vándoroltak a közös vállalatba. És ez nem csak az egyetlen talány a feketicsi csomópont melletti ipari zónával kapcsolatban. (…)
A Small Steps alapítása, vagyonjogi helyzete körüli találgatások már évek óta folynak. Kishegyes községben már több mint egy évtizede a VMSZ van hatalmon, s pont e párt helyi vezetői kezdeményezték a partnerséget Alexander Samoniggal. A hatalmat közben egész sor koalíciós partnerrel megosztották, a demokratikus blokk pártjaitól kezdve egészen a most aktuális Szerb Szocialista Pártig (SPS) és a Szerb Haladó Pártig (SNS). A VMSZ valamennyi koalíciós partnere szolidaritást vállalva hallgatott az ipari zóna ügyéről, állítja a VOICE. (…)
2007. augusztus 6-án az akkori községi elnök, Szűgyi István (VMSZ) Kishegyes nevében aláírta a hét parcella mezőgazdasági földterület megvásárlásáról szóló szerződést, amely a Small StepsHolding tulajdona, a feketicsi ipari parkban. A felvásárolt földterület 4 hektár 84 ár és 64 négyzetméter, ára pedig négyzetméterenként 1 euró volt. A több mint 48.464 euró értékű szerződés szerint Kishegyes község kötelezi magát a Small Steps Holding felé, hogy pályázni fog a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán infrastrukturális fejlesztésekre. Amennyiben a pályázaton nem jut pénzeszközökhöz, a község “köteles, minden térítmény nélkül visszaadni a Small Steps Holdingnak a szerződésben foglalt földterületet”, a szerződés pedig “automatikusan érvénytelenné” válik.
Ugyanezen a napon Kishegyes község és a Small Steps Holding egy másik szerződést is aláírt, mégpedig egy hosszútávú bérleti szerződést, amelyben Kishegyes község a melegében megvásárolt földterületeket bérbe adja a Small Steps Holdingnak, mégpedig 99 évre, összesen 48.464 euróért. Ezzel a szerződéssel Kishegyes község zöld fényt adott a Small Steps Holding számára, hogy az közvetlen módon megsértse a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó szerbiai törvény rendelkezéseit. Így ugyanis lehetővé válik az is, hogy a bérelt állami földterületet, az önkormányzat beleegyezése nélkül is, “kiadhassák bérbe”. De az is, hogy olyan “munkálatokat végezzen, amelyben következtében fennáll annak lehetősége, hogy megváltozzon a földterület struktúrája”, ami ellentétben áll a jelzett törvény 25. szakaszával. Az említett szakaszok megsértéséért akár egymillió dináros büntetés is kiróható.
Ennek az egy napon megkötött két szerződésnek köszönhetően Kishegyes község a magán ipari park felszerelésére 2.385.960 dinárt kapott, s ez csak egy kis része annak az állami pénznek, amely az elmúlt évek során különböző szintekről befolyt a magán ipari parkba, folyamatosan növelve annak értékét. (…)
Az osztrák üzletemberrel kötött partnerség egyik fő kezdeményezője Pál Károly, aki sok éven át a kishegyesi község elnöke volt, a VOICE-nak megismételte, “a község csak logisztikailag támogatta a befektetőt”. “Irodát adtunk neki a községházán, de az ipari zónához szükséges földterületet az ő tőkéjéből vásárolták”. Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy az állami alapokból történő beruházások után miért nem változott a vállalat tulajdoni struktúrája, de nem adott választ az egy napon aláírt két szerződéssel kapcsolatban sem. (…)
Míg a 60 hektáros ipari zóna nem népesül be gyárüzemekkel, s benne dolgozók százaival, a köz-magán vállalat egyik kezdeményezője, Pál Károly, egykori kishegyesi polgármester, a VMSZ magas rangú tisztségviselője megműveli az ipari zónán belüli földterületet, erősítette meg a VOICE-nak Orosz Kálmán, a feketicsi Gazdakör elnöke. Arra a kérdésre, vajon az ipari park szántóit bérbe adják-e, Orosz azt válaszolta, volt rá példa, de itt a legnagyobb területet Pál Károly műveli meg. Azt nem tudta megmondani, milyen feltételek mellett teszi ezt, de bérleti díj magasságáról sem tudott nyilatkozni. Mint megjegyezte, “nincs itt sok jó föld, mintegy 15 hektár”. Pál Károly a portál kérdésére, miszerint igaz-e, hogy ő műveli meg az ipari parkban lévő szántókat, azt válaszolta: “Nem én művelem személyesen, hanem a fiaim. Nem értem, mi itt a probléma”.

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7414, 2016. március 25.