A részarányos foglalkoztatás fonákja
A sikerpropaganda
„A tartományban és a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvényről tárgyalt a szerbiai parlament. A törvénnyel kapcsolatban a Vajdasági Magyar Szövetség öt módosító indítványt nyújtott be. Pásztor Bálint, a párt frakcióvezetője precedens értékűnek nevezte, hogy a VMSZ módosító indítványainak elfogadását követően, ez a törvény lehetővé teszi, hogy munkahely-létesítés esetén két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben.”
„Egy kormányrendelet előírja majd azt, hogy a háromtagú pályázati bizottságnak elsőbbségben kell részesítenie a nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt egyenlő képesítés esetén, a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében. Ez egyszerűbben megfogalmazva annyit jelent, hogy amennyiben munkahely-létesítésre kerül sor Vajdaság tartományban, vagy bármelyik önkormányzatban, akkor a pályázatra, ha jelentkezik egy magyar és egy szerb személy, és azonosak a kvalifikációik, a képesítéseik, akkor a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében a magyart kell felvenni, őt kell előnyben részesíteni” – magyarázta Pásztor Bálint köztársasági parlamenti frakcióvezető.
(VMSZ)
A másik oldal
„Azért működésképtelen és alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert nemzeti hovatartozásáról az Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből következik, hogy aki nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti semmilyen hátrány a közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A gyakorlatban – amennyiben egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb nemzetiségű jelentkező helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti hovatartozásáról nyilatkozó kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon.
2015 augusztusában a kormánykoalíció elutasította, hogy a közszférabeli leépítéseket úgy hajtsák végre, hogy az elbocsátások a kisebbségeket kevésbé sújtsák. Bebizonyosodott, hogy továbbra sincs Szerbiában politikai szándék a közszférabeli nemzetiségi részarányok javítására.
A Kisebbségi Akcióterv kidolgozásának tavaly ősszel lezajlott folyamata tovább erősítette ezt meggyőződést, hiszen az akcióterv is, a fentiekben leírt, alkalmazhatatlan és működésképtelen modellt irányozza elő a közszférabeli foglalkoztatási részarányok javítására.
A parlamenti többség, a Tartományi és helyi önkormányzati hivatalnokokról szóló törvény elfogadásával, végérvényesen megfosztotta a nemzeti közösségek tagjait attól a reménytől, hogy egyszer Szerbiában is megvalósulhat a részarányos foglalkoztatás. (Varga László, parlamenti képviselő)”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése