„VMSZ A BIZTOS PONT”?
Mit kínál a VMSZ–VMDP–MEP választási
programja?
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnöksége március 11-én „véglegesítette választási programját,
amelyet korábban egyeztetett a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP) és a
Magyar Egység Párttal” (MEP).[1]
A
„VMSZ a biztos pont” program 7 oldal (89 bekezdés, 349 sor, 3211 szó, illetve
23 258 karakter) terjedelmű. A bevezető szöveg után 9 fejezetre tagozódik:
1. Gazdaságfejlesztés; 2. Fenntartható mezőgazdaság és környezetvédelem; 3. Vajdaság
Autonóm Tartomány és az alkotmánymódosítás kérdése; 4. A régiók és a határon
átnyúló együttműködés Európája; 5.
A nemzeti kisebbségek jogai: a törvénytől a gyakorlati
jogérvényesítésig; 6. Szociális támogatási rendszer, szolidaritás,
egészségvédelem; 7. Az áldozatokat és hozzátartozóikat megilleti a méltósághoz,
a történelmi igazságtételhez és a kárpótláshoz fűződő jog; 8. Személyi és
vagyoni biztonság, valamint 9. Migránsválság.
A választási programot a koalíciós pártok három szóban összegzik: „következetesség, autonómia, felelősség”.
Külön-külön elemezni lehetne mind a három
szónak az értelmét, és azt, hogyan valósultak meg a VMSZ tevékenységében. Következetesség miben? Milyen autonómia?
Milyen felelősség, felelősség miért?
– A VMSZ
következetes, autonómiáért síkra szálló, felelősségteljes párt – olvasható
a választási program bevezetőjében.
Ez a „következetesség”
– a program szerint – abban nyilvánul meg, hogy a párt „következetesen küzd
majd a következő célok eléréséért: 1. A jogállam intézményeinek megszilárdítása
és a jog uralma elvének megvalósulása; 2. Az emberi és azon belül a kisebbségi
jogok érvényre juttatása és bővítése; 3. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény
meghozatala, valamint a hatásköri törvény módosítása; 4. A gazdasági növekedés
elősegítése következtében a foglalkoztatás növelése, a családi gazdaságok, a
kis- és közepes vállalatok erősítése, valamint 5. A biztonságos és nyugodt
környezet feltételeinek megteremtése.”
Lehet-e azonban következetesnek nevezni egy pártot,
amelyik a választásokon hol az egyik, hol a másik párttal lép szövetségre?
A bevezető csak általánosságban említi, hogy a
VMSZ „autonómiáért síkra szálló”
párt, de ezt nem nemzeti autonómiaként említi, amiben (is) az utóbbi időben nem
előre, hanem visszalépés történt.
A felelősség
kérdése is VMSZ-ben csak azok a párttagok esetében vetődött fel, akik
ellenszegültek a pártelnöknek, nem pedig a közösség iránti felelősségként.
A
bevezető szöveg megállapítja még, hogy „a
VMSZ több mint két évtizede elkötelezett a magyar közösség érdekeinek védelme
és Vajdaság autonómiájának kiszélesítése mellett”.
Egy pártatlan elemző szöveg kimutathatná, hogy
a pártnak ez a „elkötelezettsége” mennyire hitelt érdemlő és a két évtized
alatt mi lett annak az eredménye? Egyébként a program itt sem a nemzeti
autonómiának, hanem „Vajdaság
autonómiájának a kiszélesítését” említi, amivel úgyszintén nem kis gond
van.
Nincsen szándékomban se időm a VMSZ–VMDP–MEP teljes választási
programjának elemzésére. A továbbiakban ezért csak két témáról lesz szó, mégpedig
az 5. és a 7. fejezetről, amivel kapcsolatban a VMSZ-t a magyar közösség iránti
legnagyobb felelősség terheli.
A választási programban „a
nemzeti kisebbségek jogai: a törvénytől a gyakorlati jogérvényesítésig” az 5. fejezetbe kerültek, ami már
önmagában is arra utal, hogy a VMSZ mennyire tartja „fontosnak” a nemzeti
kisebbségi jogok megvalósítását.
A kétoldalnyi fejezet
(15 bekezdés, 71 sor, 636 szó, 4824 karakter) 1. bekezdése arról szól, hogy a VMSZ „Szerbia uniós csatlakozásának folyamatában a legnagyobb figyelmet a
Kisebbségi akcióterv megvalósítására fordítja”…, „amely a nemzeti tanácsok, a
tartományi és a köztársasági kormány közös erőfeszítéseinek eredménye”.
Az akciótervet a szerb kormány március 3-án
fogadta el, anélkül, hogy Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megvitatta volna,
miközben az egyik feltétel éppen a nemzeti tanácsoknak az elfogadásához való
hozzájárulása kellett volna, hogy legyen.
A 2. bekezdés szerint a szerb „parlamentnek a következő négy évben számos
új törvényt kell megalkotnia, a nemzeti kisebbségek jogai védelme, helyzetük
javítása érdekében”.
Ez egy teljesen felesleges bekezdés, mivel
egyelőre senki nem tudja, hogy milyen összetételű lesz a szerb képviselőház, és
milyen jogszabályokat fogad majd el.
A 3.
bekezdésben „a VMSZ azt javasolja, hogy a nemzeti
kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények
legyenek”.
Mit jelent az, hogy „sarkalatos törvény”?
Magyarországon „a sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és
módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges”.[2] Miért fontos/szükséges ez
a választási programban és mit is akartak mondani ezzel megszövegezői? Lesz-e és
melyik pártnak a választások után kétharmados többsége a nemzeti kisebbségi jogokat
tartalmazó törvények elfogadására? Egyébként sem az a legfontosabb, hogy egy jogszabályt
mekkora többséggel fogadott el a parlament, hanem, hogy milyen rendelkezéseket/megoldásokat
tartalmaz.
A 4.
bekezdés szerint a három párt „a
magyar közösség önazonosságának, fejlődésének és fennmaradásának legfontosabb
közjogi biztosítékát az autonómiában látja”. Ezzel kapcsolatban azt a célt
tűzték ki, hogy „nemzetközileg szavatolt
alkotmányos és közjogi kereteket teremtsenek a vajdasági magyarság személyi
elvű (perszonális) autonómiája érdekében”.
Ezekből a nyakatekert megfogalmazásokból az
érthető ki, hogy a trojka szorgalmazza a „nemzetközileg
szavatolt alkotmányos és közjogi keretek teremtését a vajdasági magyarság
személyi elvű (perszonális) autonómiája érdekében”. Nem mondja ki egyértelműen,
tehát, hogy célkitűzése a magyar perszonális nemzeti autonómia megteremtése,
hanem csak a jogi alapjának a megteremtése.
Ha még csak most fognak hozzá a perszonális
nemzeti autonómia kialakításhoz, akkor mikor fog az meg is valósulni? Hogyan
lesz ebből a „nesze semmi, fogd meg jól” megfogalmazásból nemzeti kisebbségi
autonómia? 2008 óta egyébként sem történt semmilyen előrelépés az akkori Magyar
Koalíció (VMSZ, VMDP, VMDK, majd a Magyar Polgári Szövetség is támogatta) 2008.
március 17-én elfogadott autonómia koncepciójának megvalósításában. A választási
program a területi autonómiát pedig már meg sem említi.
A következő, 5. bekezdésben a három párt „síkra
száll azért, hogy az Alkotmány precízebben szabályozza a nemzeti tanácsok
jogállását a jogrendben és a politikai rendszerben egyaránt, valamint, hogy
a törvényhozó „a nemzeti tanácsokról
szóló törvénybe mihamarabb emelje vissza a megsemmisített rendelkezések egy
részét, annak érdekében, hogy a szerzett jogok szintje ne csökkenjen”.
Ahhoz, hogy a választási programnak ez a
szakasza megvalósuljon, a szerb alkotmány módosítására lenne szükség. Kérdés
azonban, hogy ehhez megvan-e a kellő politikai akarat? A dolgok jelenlegi
állása szerint nincsen. Úgyszintén irreális elvárás, hogy a törvényhozó a
nemzeti tanácsokról szóló törvénybe „mihamarabb” visszaemeli az
Alkotmánybíróság által megsemmisített részeket. Jó lenne, ha a választási program
készítői elmagyaráznák, jogilag hogyan lehetséges, hogy amit egyszer alkotmányellenesnek
nyilvánítottak újból visszakerüljön a törvénybe? Akkor majd alkotmányos lesz?
A 6.
bekezdés megállapítást tartalmaz, miszerint „a VMSZ két évtizedes, részarányos foglalkoztatásra vonatkozó
törekvései az elmúlt időszakban meghozták első, konkrét eredményeiket”.
A VMSZ az egyes törvények módosítást a saját
sikereként próbálja beállítani, miközben a részarányos foglalkoztatásban a
gyakorlatban nem éppen semmilyen előrelépés nem történt.[3]
A magyarok részvétele a közigazgatásban ugyan
úgy alulképviselt, mint húsz évvel ezelőtt.[4]
A 7. és
a 8. bekezdés is a VMSZ állítólagos sikereit hivatott bemutatni a
törvényhozás területén, miszerint olyan rendelkezések lettek elfogadva, amelyek
alapján „a teljes közszférára
vonatkozóan” el kell készíteni „a
foglalkoztatottak nemzeti hovatartozására és tanulmányaik nyelvére vonatkozó
nyilvántartását”, valamint hogy „amennyiben
egy kisebbségi és egy többséghez tartozó jelölt azonos képesítéssel
rendelkezik, akkor az előbbivel kell munkaviszonyt létesíteni”.
Ezekről a törvénymódosításokról írta Varga
László, a VMSZ volt alelnöke, parlamenti képviselője, hogy „működésképtelen és
alkalmazhatatlan jogi mechanizmust” képeznek, „mert nemzeti hovatartozásáról az
Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni”.[5]
A
következő négy (9-11. és a 13.) bekezdésben a három
párt választási programja az oktatás kérdéseiben foglal állást, miszerint „ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti
kisebbségek számára minden szinten legyen egyenlő feltételek mellett elérhető
az oktatás”, „a leghatározottabban
elutasítják a bilingvális (kétnyelvű – B. A.) oktatás bevezetésének
lehetőségét”, kiállnak a „zökkenőmentesebb
és gyorsabb diplomahonosítás” és a „kislétszámú
tagozatok megmaradása”, valamint „a szerb, mint nem anyanyelv oktatási
módszertanának korszerűsítése” mellett.
Ezek valójában a VMSZ már ismert
álláspontjainak az ismétlését képezik, amelyek semmi új kötelezettséget nem
jelentenek.
Aki nem ismeri a nemzeti kisebbségi akciótervet,
annak bizonyára érhetetlen/értelmetlen marad a 12. bekezdés: „Külön figyelmet fordítunk a Kisebbségi akcióterv
azon részére, amely a kisebbségi közösségek számára kiemelt jelentőségű,
többségükben szerb oktatási intézmények státusára vonatkozik.” A program
készítői ugyanis nem tartották szükségesnek, hogy világosan/értelmesen megfogalmazzák,
miről is van itt szó?
A 14.
bekezdés a tavaly ősszel megnyílt az Európa Kollégium, illetve a fiatalok
szülőföldön tanulásának és maradásának jelentőségét hangsúlyozza, aminek a
fontossága egyébként is köztudott.
A fejezet utolsó, 15. bekezdése kiemelt célként tűzi ki egy „új, valós egyenrangúságot biztosító nyelvhasználati törvény
meghozatalát”, ami még az 1991-ből való jogszabályt váltaná föl. A VMSZ (és
a parlamenti képviselői) ennek a törvénynek az elfogadását már évek óta
emlegetik, csak éppen nem került rá sor. Közben a latin betűs írásmód és a
nemzeti kisebbségi nyelvek és írások használata már csaknem teljesen kiszorult
a hivatalos használatból.
A 6 bekezdésből álló (23 soros, 231 szavas, 1621 karakteres) 7. fejezet „az áldozatokat és
hozzátartozóikat megilleti a méltósághoz, a történelmi igazságtételhez és
a kárpótláshoz fűződő jog” címet kapta.
Az 1. bekezdés a szerb-magyar történelmi megbékélés fontos lépésének tekinti „A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett
aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat és a csúrogi magyar
áldozatok emlékművét”. A program azonban nem mondja ki, hogy az 1944/45-ben
elkövetett atrocitások miatt mindeddig nem hangzott el a szerb bocsánatkérés,
annak ellenére, hogy ez magyar részről többször is megtörtént.
A
2. kezdés szerint a szerb kormány
2014. október 30-án hozott kormányhatározattal „Szerbia jogrendjéből végérvényesen kikerült a kollektív felelősség
elve”. A szövegből azonban nem tűnik ki, hogy ez csak a „jövőre nézve” történt meg.
A 3. bekezdés megállapítja ugyan, hogy „az emberhez méltó kegyelet joga
minden egyes személyt és minden közösséget megillet”, valamint szorgalmazza, hogy
Újvidéken is, „a már több mint másfél
évtizede kész tervek alapján megteremtsük (kik?) a feltételeit egy méltó
emlékmű megvalósításának”. Nem foglal viszont állást annak érdekében, hogy
ennek az emlékműnek a Makovecz Imre tervei alapján kellene elkészülni (amit
egyébként a VMDP egyik követelése is volt).
A
4. bekezdés üres ígéret, miszerint a
három párt „a jövőben is figyelemmel kíséri
a rehabilitációs eljárásokat”. Ez igazán senkit éppen semmire nem kötelez.
Az
5. bekezdés is az utóbbi kategóriába
tartozik: „Mindent megteszünk annak
érdekében, hogy a köztársasági Parlament mihamarabb módosítsa a vagyon-visszaszármaztatási
törvényt, amivel lehetővé válna a csereingatlan útján történő kárpótlás,
elsősorban a termőföld vonatkozásában.”
Emlékeztetésül: A VMSZ
képviselői a tavalyi év végén támogatták a sokat bírált földtörvény elfogadását,
ami 30 évre ellehetetleníti a termőföldek visszaadását, és ami Varga László, a
VMSZ korábbi alelnökének a frakcióból való kilépésének közvetlen oka volt,
mivel „szerinte a földtörvény megszavazása a VMSZ mezőgazdasági programjának
durva megsértését jelenti”.[6]
Az 6. bekezdés a szerint a pártok
„síkra szállnak azért, hogy az egyházi vagyon visszaszármaztatása mielőbb
befejeződjön”. Hogy ez a „mielőbb” szó mit jelent, arról a program már nem
szól.
***
A VMSZ–VMDP–MEP választási programját
a VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal (SNS/SZHP) kötött koalíciója[7]
határozza meg. Pásztor István már előre bejelentette, hogy „pártja pedig minden szinten
együttműködésre készül a SZHP az előttünk álló választási kampányban”.[8]
A
VMDP, melynek elnöke a VMSZ-ről alig egy évvel ezelőtt még azt írta, hogy „magyar
párt nagyszerb érdekek védelmében”, végül – amint azt előre jeleztem[9]
– mégis csatlakozott a VMSZ-hez. Néhány helyi/községi tisztség reményében
(köztársasági és tartományi szinten csak a VMSZ káderei kerülnek a listára). Ezzel
a párt végképp lejáratta magát a magyar közvélemény előtt.
A
Magyar Egység Párttal nem érdemes foglalkozni, mivel eddig sem jelentett sokat
a latban.
Aki, tehát, az április 24-i választásokon a VMSZ-re
adja a voksát, az a haladókkal való együttműködésre, az elköltözésre és a
magyarok beolvadásának fokozására is szavaz. Ez lenne „a biztos pont”? Erre
szavazzunk?
Újvidék, 2016. március 20.
BOZÓKI Antal
[1] A programot lásd: http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-biztos-pont,
vagy Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, III. évf. 69. szám
2016. március 13.
[2] Ezek a sarkalatos törvények. http://24.hu/belfold/2011/04/25/ezek_sarkalatos_torvenyek/
[3] Lásd Varga László: A hamis sikerpropaganda
újabb felvonása. http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2925/Varga-Laszlo-A-hamis-sikerpropaganda-ujabb-felvonasa.html, 2016. március 3. [14:52] és A részarányos foglalkoztatás fonákja.
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7289,
2016. március 3.
[4] Lásd az Elfogadható kompromisszumok c. írásom:
http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51038-2016-02-07-19-33-49,
2016. február 07. [20:28]
[5] Varga László: A hamis sikerpropaganda újabb
felvonása, a 3-as alatt.
[6] Varga László kilépett a VMSZ köztársasági
parlamenti frakciójából. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html,
2015. december 29. [17:34]
[7] Lásd a két párt 2014. április 27-én kötött KOALÍCIÓS
SZERZŐDÉSét: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes,
2014. április 29 [16:01]
[8] Pásztor: Minden szinten együttműködésre készülünk a haladókkal
[9] Lásd a Hiteltelen koalíció(k) c. írásom: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50802-2016-01-31-22-39-01,
2016. január 31. [23:36]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése