2016. október 24., hétfő

(Más) napló 66.



MEGSZŰNŐ JOGOK?
Kisebbségjogi témák
Október 10. 
Szükség van tanúra? 
Lezajlott a főtárgyalás az újvidéki Belsőbíróságon annak ügyében, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetség kiharcolja, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar magyar nyelven szervezze meg a felvételi vizsgát. Előrelépés azonban nem történt, a tárgyalás valójában abból állt, hogy a VaMaDisz szembesült vele: új bíró veszi át az ügyet, aminek az eddigi történetét ismertették.[1]

Sóti Attila

– Mindkét féltől kérték a bizonyítékok felmutatását. Mi tanút nem tudtunk vinni, aki elmondta volna, hogy a jogai sérültek, amiért nem felvételizhetett magyarul, de jeleztük, hogy megbeszéléseket folytatunk és a jövőben igyekszünk tanút „felmutatni”. Hivatkoztunk arra is, hogy ha egy csoportnak sérülnek a jogai, akkor még az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem kell a csoportból egy személyt „felmutatni”. Ám úgy tűnik, mégiscsak szükség lesz tanúra, bármennyire is nem értünk ezzel egyet, mert a jogi kar is ezzel érvel, hogy de hiszen nem is tudunk tanút állítani, aki elmondaná, hogy sérültek a jogai – mondta el Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke.
Egy cseppet sem naiv perről van szó. Amennyiben a VaMaDisz elveszti azt, a többi egyetemi kar is megszűntetheti az anyanyelven való felvételezés lehetőségét.
Teljesen érhetetlen és értelmetlen tanú állításának szüksége egy olyan eperben, amelyik tárgya a szerb alkotmány és örvények, a nemzetközi egyezmények által biztosított anyanyelv használati jog sérelme! Úgy tűnik, VaMaDisz tanút sem tud „állítani, aki elmondaná, hogy sérültek a jogai”. Biztosan jól van megszövegezve a keresetlevél?
A Tartományi Oktatásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Nemzetpolitikai Államtitkárság továbbra is hallgat az ügyben.
Közben arról értesülünk, hogy „kétszázmillió forintos kormányzati támogatást kap intézménybővítésre a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda”[2]…

Október 12.
Új tulajdonos
– Megvette a Szabadkai Rádiót a VTV ComNet vállalat, amely több vajdasági médiumot is működtet, többek között a Subotica TV-t is. A rádió október 10. óta nem sugározza megszokott műsorait a 104,4 MHz-en, a magyar szerkesztőség eddig szokásos híradásai és műsorai sem hallhatóak többé. Az új műsorséma egy-két héten belül elkészül, s a tervek szerint egy modern, zenés, de továbbra is három nyelven sugárzó rádió lesz a Szabadkai, mondja Vladan Stefanović, VTV ComNet igazgatója.[3]

 
Fotó: Molnár Edvárd

A VMSZ-nek nem volt érdekében, hogy „megvédje” a Szabadkai Rádiót, „mert elég neki a Pannon RTV nevű (zömében) pártmédium. Minek neki egy valamivel tárgyilagosabb tájékoztatási eszköz? – kommentározta találóan a tulajdonoscserét a DélHír portál cikke.[4]  
A foglalkoztatottak sem mutattak kellő érdeklődést (és bátorságot), hogy – támogatókat, adományozókat keresve, pályázatokra jelentkezve – kézbe vegyék a tulajdonukba került média irányítását. A rádió ugyanis „8 dolgozó tulajdonában volt, akik a tulajdonrészt azután kapták meg, hogy a privatizáció első két fordulójában nem jelentkezett érdeklődő befektető, aki megvásárolta volna”.[5]
Az 1968 óta működő, korábban önkormányzati tulajdonú, közszolgálati adó Vajdaság, sőt Szerbia egyik leghallgatottabb helyi rádiójának sorsa ezzel sajnos beteljesülni látszik.

Október 13. 
„Újvidék: Minek a fővárosa?”[6]
Újvidék „győzött Brüsszelben”: A város kulturális küldöttségének sikerült bebizonyítania a döntéshozó szakbizottságnak azt, hogy Újvidék méltó az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre”.[7] 
Kinek/minek az érdeme a győzelem? Aleksej Kišjuhas a Danas c. belgrádi napilapban egyenesen kérdezi: „Újvidék: Minek a fővárosa?”
– Újvidéken jelenleg nincsen egyetlen komoly médium sem, de azért létezik városi keresztelő ünnep és párhuzamos megemlékezés a razziára. Az ördögbe is, Újvidéken megszentelték a vizet a városi vízvezetékben! Ez valami keresztény vagy európai kultúra? A város uralkodó művelődési politikáját többnyire Újvidéknek, mint „szerb Athénnek” az „északi szerb tartományban” elképzelésére és rossz gondolatára lehet levezetni – írja Kišjuhas.[8]
Ide tartozik az is, hogy Újvidéken, a városi buszokon megszüntették a latin betűs feliratokat, hogy a közigazgatást átállították a polgárokkal való cirill betűs kommunikációra, hogy a városban működő Jogtudományi Karon nem lehet anyanyelven felvételizni a magyar nyelvű tanulóknak…
Aleksandar Vučić szerb kormányfő, a  köztársasági és tartományi kormány október 22-én Újvidéken tartott együttes ülését követően – a tőle már jól ismert stílusban – bejelentette, hogy „Újvidéknek az egyik legszebb európai várossá kell válnia 2021-ig, amikor is megkapja a kontinens kulturális fővárosának címét”.[9]
A nemzeti kisebbségi jogsérelmek orvoslását a székvárosban persze nem említette.

Újvidék, 2016. október 24.

BOZÓKI Antal

[2] MTI: Támogatás a budapesti szerb Nikola Tesla iskolának. Magyar Szó, 2016. október 6. 3.
[3] Tómó Margaréta: Új kézben a Szabadkai rádió. Magyar Szó, 2016. október 12. 9, vagy http://www.magyarszo.com/hu/3183/vajdasag_szabadka/154253/%C3%9Aj-k%C3%A9zben-a-Szabadkai-R%C3%A1di%C3%B3.htm, 2016. október 12. [12:07
[6] Aleksej Kišjuhas: Novi Sad prestonica čega? Danas, 2016. október 22. V.
[7] Szeli Balázs: „Kényszerkultúra”. Magyar Szó, 2016. október 15. 1. Lásd még szb: Európa kicsiben. Magyar Szó, 2016. október 15. 9.
[8] Lásd a 6-os alatti írást.
[9] v-ár: „Vajdaságot nem lehet hét százalékra egyszerűsíteni”. Magyar Szó, 2016. október 24. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/vajdasag_ujvidek/154896/%E2%80%9EVajdas%C3%A1got-nem-lehet-h%C3%A9t-sz%C3%A1zal%C3%A9kra-egyszer%C5%B1s%C3%ADteni%E2%80%9D.htm, 2016. október 24. [08:47]
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)