Mi valójában a Minority Safe Pack, azaz a Kisebbségvédelmi Mentőöv nevű európai polgári kezdeményezés? Aki aláírja, az fölkéri az Európai Uniót: növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és támogassa az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. A sokszínűség szó máris eltántorít egyeseket, de kérem, ne tegyék. Nem arról a kultúraromboló folyamatról van szó, amit ma egyesek a sokszínűség fügefalevelével takargatnak. Épp az ellentéte a cél: annak a sok értékből összetevődő világnak a megőrzése, amelyben képletesen szólva helye van a holland fapapucsnak épp úgy, mint a rámás csizmának vagy a bocskornak. A knédlinek, a sztrapacskának, a tiszai halászlének vagy a puliszkának.
A kezdeményezés aláírói fölkérik az Európai Uniót, hogy fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Ezeknek intézkedéseket kellene tartalmazniuk a regionális és kisebbségi nyelvek, művelődés és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, audiovizuális és egyéb média tartalom, valamint regionális (állami) támogatás szakpolitikák területén.
Még meg sem indult az aláírások gyűjtése, de az akciónak máris van egy komoly sikere. A beadványt ugyanis az Európai Bizottság, amely szereti lerázni magáról a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémákat, mint kutya a vizet, elutasította. Hibázott, s ezt az Európai Bíróság mondta ki, kényszerítve, hogy a bizottság adjon zöld utat az aláírások gyűjtéséhez.
A kezdeményezéssel akkor foglalkoznak majd komolyan, ha lesz egymillió aláírója. Az érvényes aláírások számának legalább hét tagállamban el kell érnie az úgynevezett nemzeti minimumot, ami Magyarország esetében mindössze 15750 fő. Ha ez a két feltétel 2018. április 3-ig teljesül, akkor megindul egy folyamat, aminek a végén az Európai Bizottság vagy teljesíti a kezdeményezés javaslatait, vagy kifejti, hogy miért nem teszi ezt.
Nem jelent „plusz pontot”, ha gyorsan gyűlnek az aláírások és az sem, ha a kötelezőnek sokszorosát teljesítjük. Mégis szeretném, ha gyorsan és tömegesen jönnének az aláírások. Meg kell mutatnunk Brüsszelnek, hogy az európaiak véleményével ellentétesen utasította el a kezdeményezést. Ez a javaslat, amelyet a kisebbségben élők nemzetközi szervezete (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, FUEN) az RMDSZ közreműködésével indított el, semmi olyasmit nem kér, ami jogkiterjesztés volna a jelenlegi deklarált elvekhez képest, de sürgeti azok maradéktalan megvalósulását és számon kérhetőségét. Mégis perrel kellett kikényszeríteni a befogadását. Ráadásul Románia és Szlovákia az Európai Bizottság álláspontja mellett beavatkozott a perbe. Ez annak bizonyítéka, hogy ezek a kormányok szűkítőleg értelmezik a jelenlegi kisebbségvédelmi kötelezettségeket, azaz kisebbségellenes politikát folytatnak. Ez az állítás persze dühös elutasítást kapna az érintett országoktól, főleg az ottani szélsőségesektől. Ám az, hogy beavatkoztak a perbe, arra utal, hogy nem céljuk az etnikai béke megteremtése. A kisebbségvédelmi kérdésről szóló európai polgári kezdeményezés tömeges aláírása üzenet ezeknek a beavatkozó kormányoknak is: ha demokratáknak tartják magukat, figyelniük kell a polgárok véleményére. A kezdeményezést lakóhelyétől függetlenül minden európai polgár aláírhatja, legkényelmesebben az interneten.
Jelenleg a folyamat kezdetén vagyunk. De Romániában az aláírók már meghaladták az úgynevezett nemzeti minimum tíz százalékát, Magyarországon pedig megközelítették ezt a szintet. A többi ország mind egy százalék alatt van. Ősszel kiderül az is, hogy nem magyar ügyről, hanem egész Európát érintő kérdésről van szó. Fontosnak tartom azt is, hogy az aláírások ne csak a negyvenmillió kisebbségi európaitól származzanak, hanem mozduljanak meg azok a többségi polgárok is, akik elutasítják a kisebbségi jogok folyamatos csorbítását, és akik szerint az etnikai béke hazájukat erősíti, maguk is csatlakoznak a kezdeményezéshez. A kedvező bírósági döntés után most társadalmi lökést kell adni az ügynek, s akkor talán a kisebbségvédelem az európai jogrendszer része lesz. A többségiek igenlő hozzáállása viszont akkor is közelebb viszi például a mi régiónkat is a tartós megbékéléshez, ha a brüsszeliek agyáig nem jut el a kérdés jelentősége.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke
2017. augusztus 8. [19:39]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése