|
VIHAR II
Úgy látjuk a horvátországi Vihár hadművelet veterniki megemlékezése kapcsán kiadott közleményünk egyes
köröket igen érzékenyen érintett. Fogadatlan prókátoruk leplezheti
ezt butázással, balliberálisozással és sok minden mással, de akkor is
marad az a tény, hogy a jelenlegi szerbiai vezetés Veternikben
megismételte a kilencvenes évekből jól ismert uszításos matricákat, és
előrukkoltak egy új Nagy-Szerbia tervezettel. Ha ehhez hozzáadjuk a
szerbiai társadalom militarizálását szorgalmazó intézkedéseket, akkor
nyugodt szívvel azt lehet mondani van okunk az aggodalomra.
Értjük mi a csíziót és azt is miért pánikolnak! Hiszen a téma kényes, de a kormányzati felelősség ezzel jár. Nem lehet csak a javakat ropogtatni, a kényes kérdésekről nem nyilatkozni és úgy tenni mintha az égvilágon minden a legnagyobb rendben van. Pedig nincs. Veternikben ott volt Szerbia legfelsőbb vezetése, az a kormány ahol az egypárt is az asztalnál ül. Mondtak amit mondtak, a kamerák felvettek mindent. Az idő múlásával meg egyre jobban beigazolódik, hogy nem tudták/akarták levetkőzni a nagyszerb nacionalista eszmét. Tehát, az egypártnak intézett kérdés jogos: támogatják vagy nem támogatják az ott elhangzott mondatokat és a bejelentett nagyszerb deklarációt? Történelmi prókátorunk azt állítja ennek nincsen semmi jelentősége. Csakhogy a napi tapasztalatok mást mutatnak. Az egypárt baklövéses politizálása miatt országos és tartományi szinten jogaink sorvadnak, önkormányzataink irányítását átvették a pár mandátummal rendelkező radikális haladók, alulképzett kádereik pedig szétrombolják mindazt amit eddig felépítettünk. Folyamatos a magyar szavazók haladók általi bedarálása, egyre több azon magyarok száma akik a haladóknál folytatja "pályafutását". Közben az épületek homlokzatairól eltűnnek jelképeink ( pld. a MNT által elfogadott címeres magyar zászló), helyette kitűzik a szerb Vajdaság lobogóját, vagy délben felzúgnak a Vihar áldozataira emlékeztető szirénák. Termőföldünket átjátszák araboknak, németeknek, hazai oligarcháknak. Falvainkba, városainkban migránsokat és koszovói romákat telepítenek. A délvidéki magyarokra gazdaságilag, lélektanilag egyre nagyobb nyomás nehezedik ami miatt sokan a távozás mellett döntenek. De ahhoz, hogy ezt valaki megértse és észrevegye ki kell menni az utcára, beszélgetni kell az emberekkel, el kell hagyni a négy fal által nyújtott kényelmet, valós terepi információkhoz kell jutni. Nem elegendő a Kossuth Rádióból és az Echo TV-ből való tájékozódás.
2017. augusztus 10. [16:00]
„Dodik és Vučić közös nyilatkozatának ötlete Nagy-Szerbia létrehozására irányul”
http://delhir.info/2017/08/08/dodik-es-vucic-kozos-nyilatkozatanak-otlete-nagy-szerbia-letrehozasara-iranyul/,
2017. augusztus 8.
J. Garai Béla: Majd a Dodik megmondja
Nem könnyű mostanában töretlen optimistának
maradni és bízni az oly sokat emlegetett európai felzárkózásban. Ha Milorad
Dodik és a vele azonos nézeteket vallók mutatják meg az utat, hogy merre
haladjon Szerbia, akkor nem túl fényes jövőre számíthatunk.
Teljes szöveg: http://www.vajma.info/cikk/tulevel/602/Majd-a-Dodik-megmondja.html,
2017. augusztus 7. [10:04]
Egy horvát hazafi szavai: „A délvidéki horvátok kénytelenek hallgatni és bujkálni a Vihar hadművelet évfordulóján!”http://delhir.info/2017/08/06/egy-horvat-hazafi-szavai-delvideki-horvatok-kenytelenek-hallgatni-es-bujkalni-vihar-hadmuvelet-evfordulojan/, 2017. augusztus 6.Ada: A haladók fizetnek a Vihar hadműveletre emlékezőknek? A városból elűzött magyarokról miért nem emlékeznek meg?,,Az adai Szerb Haladó Párt, a nagykikindaiakkal együtt szervezett buszjáratot indított Veternikre a Vihar-hadművelet 22. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre. Valamint személykocsiikkal is viszik az embereket. Ismét ,,megkértek” olyan személyeket is, hogy vegyenek részt ezen az eseményen, akik nem a haladó párt tagjai, aktivistái, de a munkahelyük nagyban függ a haladóktól. Vagy mész, vagy nem dolgozol, ki nem mondott zsarolásról van szó.
http://delhir.info/2017/08/04/ada-haladok-fizetnek-vihar-hadmuveletre-emlekezoknek-varosbol-eluzott-magyarokra-miert-nem-emlekeznek-meg/,
2017. augusztus 4.
Ágoston
András:
Nem Veternik a fontos
Az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségében a 60-as 70-es években sokat
emlegettük a századelőn tevékenykedő szabadkai, vagy éppen nagybecskereki
vezércikkíró Óva intjük Angliát címmel közölt agyszüleményét. A szerző nevét
már akkor sem tudtuk, de a földhözragadt szemléletű vidéki lapszerkesztő címe,
akkoriban a Magyar Szó szerkesztőségében afféle szállóigévé vált. A szakmai
nagyzolás mintapéldájává.
Húsz-harminc évvel később a történelmi VMDK-ban szintén nehéz
történelmi körülmények között, ezt a hibát már nem követtük el.
A múlt század 90-es éveiben Milosevic és a rezsim emberei a titói,
akkor már rég nem érvényes testvériség-egység elvének hangoztatásával akarták a
vajdasági magyarokat bevonni a szocialista Jugoszlávia véres széteséséhez
vezető konfliktusba. A történelmi VMDK-ban deklaráltuk: a vajdasági magyarok
nem kívánnak részt venni a délszláv népek történelmi konfliktusában. Ebből
kifolyólag elleneztük a magyarok körében megkezdődött erőszakos mozgósítást.
Lett is haddelhadd mind a szerb, mind a vajdasági magyar politikai színtéren.
Ebben az időben váltak el egymástól az autonómiakövetelő nemzeti
érzelmű és a megalkuvó, a hatalomhoz simuló magyarok. Ez utóbbiak ekkor
csatlakoztak a Nenad Canak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Ligához (LSV).
Amiről majd a fiatal történészek egyszer többet mondanak.
A hosszú bevezetőre egyetlen okból van szükség. Hogy megérthessük,
mekkorát téved a Csonka-féle VMDK, amikor más történelmi körülmények között a
szerbiai balliberálisok harmatgyenge álláspontját igyekszik rátukmálni a
vajdasági magyar vezetőkre.
A gond az, hogy a Csonka-féle VMDK, mai közleményében „vigyázó szemét”
egyik Újvidékhez tartozó településre, Veternikre veti, csak nem úgy, mint
a költő Batsányi. Mivel az „odafigyelésnek”, de a konklúziónak sem, a
Kárpát-medencében élő magyarok integrációja szempontjából nincs jelentősége.
A legnagyobb vajdasági magyar párt blamálása a szerbiai hatalmat nem
érdekli. S a párt balliberális irányultságából eredő lamentáció még a szerbiai
elvtársak harmatgyenge tömörüléseinek ingerküszöbét sem éri el. Holott az
egyetlen valódi nyugati kapcsolatokkal rendelkező szerb balliberális, Sasa
Jankovic pártalapító legelső támogatója éppen ez a magyar kispárt volt.
Végül fel kell tenni a kérdést: kinek szurkol a Csonka-féle VMDK,
amikor a demokrácia tragédiáját vizionálva a veterniki felhajtásban, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől követel butaságot. Azt, hogy „határolódjon
el Aleksandar Vučić és Milorad Dodik kijelentéseitől és a Nagy-Szerbia
újracsomagolt tervezetétől.
Ugyan már! Kit érdekel, hogy a szerb (egyelőre határmódosítás nélküli)
nemzeti egység miben nyilvánul meg ma, holnap, vagy holnapután?
A vajdasági magyarság alapérdeke a magyar autonómia. Jó lenne, ha ezt
képviselné minden vajdasági magyar párt. Hogy ezt nem teszik az külön téma.
Ezen túlmenően lévén, hogy a nyakunkon a migránsveszély, szükség van a
jelenlegi háromszereplős magyar-szerb viszonyrendszerre. Ez a politikai
konstelláció erősíti a kezdettől fogva hasznosnak bizonyult kerítést. Ebben a
nemzeti érdekekre alapuló sokágú politikai tevékenységben, tetszik ez
Csonkáéknak, vagy sem, helye van a VMSZ vezetőjének is.
Itt az ideje, hogy az eddigi Csonka-féle politikai téblábolást kövesse
már végre a nemzeti irányultságú tevékenység, mellyel ez a párt is
bekapcsolódhatna a nemzeti oldal kampányába. Hogy jövőre a Fidesz – KDNP
pártszövetség újra megalakíthassa az eddigieknél is erősebb kétharmados
Orbán-kormányt.
Ez a fontos, nem Veternik.
Kisebbségi
Fórum – Temerin
KIFO
HÍRLEVÉL IV. évf. 205. szám
2017.
augusztus 9.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése