„Szerbiának nagyobb
figyelmet kell fordítania (...) a nemzeti kisebbségek védelmére”
Catherine
Wendt (válasz)levele
2017. július 3-án levelet írtunk Johannes Hahn úrnak, az Európai Unió (EU)
Jószomszédsági és Bővítési Biztosának.
Két dolog késztett bennünket arra,
hogy a Biztos úrhoz forduljunk; az egyik: Az Európai Parlament 2017.
június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről
(2016/2311(INI)),[1]
pontosabban: annak 26. és 27. pontja (A nemzeti kisebbségek tiszteletben
tartása és védelme); a másik pedig: Szerbiának a nemzeti közösségek helyzetéhez
való viszonyulásában észlelt kedvezőtlen jelek.
Mindkét
témában részletesen is kifejtettük véleményünket, észrevételeinket és
javaslatainkat.[2]
Levelünkre, pontosan egy hónap
múltán, megérkezett a válasz.
A Johannes Hahn „felkérésére”
megfogalmazott választ az a Catherine
Wendt írta alá,[3] aki 2015-től
az Európai Bizottság Szomszédságpolitikai Főigazgatósága Szerbiai Osztályának
vezetője, vagyis a Bővítési Biztos egyik közvetlen munkatársa.
A válaszlevél azt igazolja, hogy az
Európai Unióban foglalkoztak a levelünkkel, tanulmányozták és válaszra méltatták
azt. Ezért a továbbiakban ezt a kommunikációs lehetőséget is jobban ki kellene
aknáznunk, a magyar közösség helyzetének és jogainak rendezése, érvényesítésre
érdekében. Különösen akkor, amikor a féléves, illetve az éves (most már az
őszre esedékes 2017. évi) szerbiai országjelentés nemzeti kisebbségi
vonatkozású részének az elkészítéséről és megvitatásáról lesz szó az EU Külügyi
Bizottságban és az Európai Parlamentben.
A levél fontos üzeneteket is tartalmaz.
(Annak a magyar politikai párt vezetőjének véleményével ellentétben, aki
viszont – teljesen tévesen és elhamarkodottan – úgy véli, hogy a „válasz egy
nesze semmi, fogd meg jól kategória”.)
Catherine Wendt hangsúlyozta,
hogy a Bővítési Biztos az Európai Parlamentben a Szerbiáról folytatott vita
alkalmával „rámutatott, hogy
Szerbiának nagyobb figyelmet kell fordítania többek között a jogállamiság
tiszteletben tartására és a nemzeti kisebbségek védelemére”.
A levélből nem derül ki az, hogy az
EU Szerbiai Osztályának vezetője Hahn szavait idézi-e, vagy csak kommentálja
azokat, amikor azt írja, hogy a 2016. évi éves jelentésből egyértelműen
kiderül, miszerint „Szerbiának a
nemzeti kisebbségekről szóló cselekvési terv egész országban történő, teljes
mértékű végrehajtása útján átfogó megközelítést kell alkalmaznia a nemzeti
kisebbségek integrációja terén”.
Ez a megfogalmazás arra utal,
hogy az EU-ban nincsenek tisztában azzal, hogy a délvidéki/vajdasági magyarok
kapcsán egy őshonos nemzeti kisebbségről van szó, amelynek esetében nem az
„integráció” okoz gondot, hanem a nemzetközi és a kétoldalú egyezményekből
eredő jogainak gyakorlati, a mindennapi életben való érvényesítése, pontosabban:
veszélyeztetett nemzeti identitásának a megőrzése. Elképzelhető az, hogy a
magyar EU-s képviselők sem tettek meg mindent ennek tudatosításáért az EU
szerveiben és intézményeiben?
Biztató viszont az a tény, hogy
Catherine Wendt válaszlevelének legfontosobb részében közli azt is, hogy figyelembe vették a(z
általunk írt) „levélben említett valamennyi konkrét kérdést”.
– A szerbiai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak
területén való előrelépés előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a
függőben lévő kérdések megoldása, például az oktatás, a nyelvhasználat, a
kisebbségi médiához és vallási szertartásokhoz való hozzáférés, valamint a
kisebbségeknek a közigazgatásban való megfelelő képviselete terén – írja
Wendt.
Ehhez csak annyi kommentárt szükséges hozzáfűznünk,
hogy az itten magyarok követelései közé tartozik „az arányos képviseletre” való
jog érvényesítése/biztosítása a döntéshozatali szervek minden szintjén, ami –
egyébként – európai követelmény s nem egyenlíthető ki a „megfelelő
képviselettel”, ahogyan azt az EU-ban értelmezik.
Levele végén Wendt hangsúlyozza, hogy „a
Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet és jelentés tesz a Tanácsnak
a 23. fejezet szerinti tárgyalások haladásáról”. – A nemzeti tanácsoknak
kulcsszerepe van e cselekvési tervek (a 23. fejezetre vonatkozó cselekvési
terv és a nemzeti kisebbségekről szóló külön cselekvési terv) végrehajtásában
és nyomon követésében – áll a levélben.
Ezt a levelet elküldtük a fontosabbnak
vélt, magyar nyelvű, elektronikus tömegtájékoztatási eszközök szerkesztőinek. Közülük
egyikük sem tartotta fontosnak azt, hogy foglakozzék vele. Még annak ellenére
sem, hogy immár köztudott: „a hír szent, a vélemény szabad”.
Végezetül, milyen következtetések
vonhatók le Catherine Wendt válaszlevele alapján?
- Az Európai Bizottság, a Bővítési Biztos és a Szerbiai Osztály figyelemmel kíséri a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének alakulását.
- A magyar közösség problémáinak hatékonyabb megoldása elsősorban az EP magyar képviselőinek a felelőssége. Amennyiben ezek a képviselők nem támasztanak semmilyen követelést Szerbia iránt, az itteni magyar közösség helyzete nem fog jobbra fordulni, inkább tovább rosszabbodik. Nem várható ugyanis el az, hogy az EP fenntartásokat fogalmazzon meg Szerbia iránt, ha a magyar képviselőket mindez nem érdekli, ha közönyösen viszonyulnak saját nemzettársaikhoz (lásd az ellenpéldákat: Horvátország, Románia és Bulgária képviselőinek küzdelmét a Szerbiában élő nemzettársaik ügyében!).
- A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és külön Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének nem csak „kulcsszerepe”, de külön felelőssége is van abban, hogy az említett cselekvési tervek elősegítik-e vagy sem a magyar közösség helyzetének javítását, jogainak érvényesülését.
- Amennyiben a vajdasági magyar sajtó nem foglalkozik az itteni magyarságnak még a legfontosabb kérdéseivel sem, akkor bizony a nemzeti identitás megtartásáért és jogaink érvényesüléséért folytatott küzdelemnek nem túl jók a kilátásai.
Érdekeink valós képviseletéig kellene már eljutnunk.
Torda-Óbecse,
2017. augusztus 6.
Mgr.
Bozóki Antal, nyugalmazott ügyvéd,
az Árgus
– Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Egyesület elnöke
Tari
István, író, a Magyar Nemzeti Tanács tagja
[2] A levél teljes szövege itt található: http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok?updated-max=2017-07-23T19:53:00%2B02:00&max-results=20&start=5&by-date=false,
2017. július 3. [11:40]
[3] Catherine Wendt levele itt olvasható: http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/EU-csatlakoz%C3%A1s,
2017. augusztus 4. [7.43]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése