A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részmegoldásnak tartja a földtörvény módosítását mert a javasolt módosítások ugyan kemény feltételeket szabnak az EU állampolgárok felé, de a külföldi jogi személyek (cégek, alapítványok, befektetői alapok etc.) esetében történő állami/ magán tulajdonban lévő termőföld vásárlását nem korlátozzák, ha azok előzetesen Szerbiában alapítanak céget.
Tekintettel arra, hogy Szerbia és az EU által megkötött Stabilizációs és Társulási Megállapodás értelmében szeptember 1-jétől az uniós és szerbiai állampolgárok egyforma feltételek mellet vásárolhatnak ingatlanokat, beleértve a termőföldet is, 2017. augusztus 24-én gyorsított eljárás keretében vitatja meg a szerbiai parlament a földtörvény módosítására és kiegészítésére tett kormányjavaslatot.
A földtörvény módosítására és kiegészítésére tett javaslat nem volt közvitán és kizárólag a magántulajdonban lévő termőföld eladását, vásárlását szabályozza, míg az állami földek vásárlása kapcsán nem lát elő semmilyen módosításokat.
A javasolt módosítások szerint a magántulajdonban lévő földek tekintetében is kikötéseket határoznának meg ha a vásárló az Európai Unió állampolgára. Európai uniós állampolgár magántulajdonban lévő termőföldet jogügylet útján vásárolhat, abban az esetben, ha teljesíti a következő feltételeket: legalább tíz éve állandó jelleggel annak a helyi önkormányzatnak a területén él, ahol a termőföldet vásárolja; legalább három éve megmunkálja a jogügylet tárgyát képező termőföldet; legalább tíz éve bejegyzett és aktív státusú gazdaság tulajdonosa; rendelkezik a termőföld megmunkálásához szükséges eszközökkel, gépezettel; ha az európai uniós állampolgár eleget tesz ezeknek a feltételeknek, legfeljebb két hektár termőföldet vásárolhat. Nem uniós külföldi állampolgárok továbbra sem vásárolhatnak Szerbiában termőföldet.
Az állami földek vásárlásával kapcsolatban nem módosulnak a földtörvény rendelkezései. Továbbra is kemény feltételek szab az EU állampolgárok felé, azonban a jelenlegi törvény, de a javasolt módosítások sem korlátozzák a külföldi jogi személyek (cégek, alapítványok, befektetői alapok etc.) által történő állami/ magán tulajdonban lévő termőföld vásárlását, ha azok előzetesen Szerbiában alapítanak céget. Továbbá, nem szabályozza a nem EU-s, de külföldi állampolgárok által történő földvásárlást.
A jelenlegi földtörvény rendelkezései eleve lehetővé teszik külföldi jogi személyeknek, hogy az állammal kötött egyezség alapján akár 30 éves bérletre állami tulajdonban lévő nagy mennyiségű földterületekhez jussanak, ami a későbbiekben további előnyöket biztosít számukra a közvetlen közelében lévő állami földterületek árverés útján történő bérleténél, illetve a bérelt földek későbbi megvásárlását.
Ezzel startban kiszorították a hazai kistermelőket abból, hogy nagy földterületekhez jussanak, ezért nem lesznek versenyképesek ami előbb vagy utóbb ahhoz fog vezetni, hogy kényszerből eladják azt a kevés földet is amijük most van ( hacsak nem tömörülnek).
Figyelembe véve a nemzetközi példákat, amelyek azt mutatják, hogy kevés az olyan EU állampolgárok száma akik nagy mennyiségű magán vagy állami kézben lévő termőföldet vásároltak, nyugodtan azt lehet mondani, hogy a mostani földtörvény módosítása csak szemfényvesztés, cirkusz a népnek. A magánszemélyeket kiszűrték, de a nagy játékosokat, a spekulánsokat és a nagytőkéseket előnyben részesítették!
Mert mindez amire rámutattunk a gyakorlatban már megtörtént. Hiszen a jelenlegi kormány, ahol helyet foglal a Vajdasági Magyar Szövetség is, eladta vagy hosszú távú bérlet fejébe kiadta a délvidéki termőföld javát araboknak, németeknek vagy hazai szerb oligarcháknak. Pedig nem ezt ígérték!
Pár évvel ezelőtt még arra esküdöztek nem fognak adni egy gramm szerbiai/vajdasági földet sem külföldieknek! Még a koalíciós szerződésbe is belefoglalták, erre mi történt? Pontosan az ellenkezője!
Akkor most kié is a mi földünk?
VMDK PRESS
2017. augusztus 23. [11:59]
ČIJE JE NAŠE POLJOPRIVREDNO ZEMLJIŠTE? IZMENE ZAKONA SU PREVARA? (SAŽETAK TEKSTA NA MAĐARSKOM)
Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara predložene izmene Zakona o poljoprivrednom zemljištu smatra polovičnim rešenjem jer se restriktivne mere uvode samo fizičkim licima koja imaju državljanstvo neke od zemalja EU, dok se stranim pravnim licima ( investicioni fondovi, preduzeća itd.) i dalje omogućuje kupovina državne zemlje ili zemlje u privatnoj svojini ukoliko se oni pre toga registruju u Srbiji i time steknu status domaćeg pravnog lica. Ujedno, predložene izmene zakona ne predviđaju nikakva ograničenja za strane državljane koji dolaze iz trećih, ne EU država.
Sa obzirom na činjenicu da će 1. septembra 2017. godine stupiti na snagu odredbe ugovora o Stabilizaciji i pridruživanju koje omogućuju građanima EU da pod identičnim uslovima sa građanima R Srbije kupuju ili prodaju nekretnine, uključujući i poljoprivredno zemljište, Vlada R Srbije se odlučila da parlamentu uputi po skraćenoj proceduri Izmene i dopune Zakona o poljoprivrednom zemljištu.
Pomenute izmene i dopune, oko kojih nije bilo nikakve javne rasprave, naći će se pred poslanicima u četvrtak 24. avgusta 2017. godine po hitnom postupku. Po predviđenim izmenama zakona građani EU će pod izuzetno tvrdim uslovima moći da dođu do poljoprivrednog zemljišta koje se nalazi u privatnom vlasništvu građana R Srbije, dok se odnos prema državnom zemljištu ne menja.
Najveći nedostatak predloženih izmena je taj da se one tiču samo fizičkih lica, dok se pravna lica uopšte ne spominju i kao takvima se ne određuju nikakva ograničenja po pitanju kupovine poljoprivrednog zemljišta u državnoj/privatnoj svojini ukoliko se prethodno registruju u Srbiji kao domaća.
Vlada R Srbije, u čijem radu učestvuje i Savez vojvođanskih Mađara, i do sada je omogućavala stranim pravnim licima (kompanijama, investicionim fondovima itd.) da dođu do državnog zemljišta, što neposrednom pogodboma na zakup od 30 godina, što kupovinom domaćih kompanija. Time im je omogućila i dodatnu prednost prilikom zakupa preostalog državnog zemljišta koje se nalazi u njihovoj neposrednoj blizini, ali i pri kupovini tako zakupljenog zemljišta.
Domaći mali poljoprivrednici se dovode u neravnopravan položaj, ne mogu da dođu do velikih površina, što im smanjuje konkurentnost, te se pojavljuje bojazan da će u nekom narednom periodu biti primorani na prodaju i onoga što sada poseduju, naročito ako izostane njihovo udruživanje.
Međunarodni primeri pokazuju da je mali broj onih državljana EU koji kao fizička lica kupuju velike količine poljoprivrednog zemljišta, što u privatnom, što u državnom vlasništvu, te se stoga može reći da su ove izmene zakona više predstava za narod nego što će to imati nekog efekta.
Fizička lica se onemogućuju dok se veliki igrači, špekulanti i lica sa velikim kapitalom putem pravnih lica se ne isključuju, naprotiv dovode se u povlašćen položaj.
Podsećamo na to da su isti oni koji sada rastaču državno poljoprivredno zemljište u kampanji govorili da ne daju ni gram naše zemlje strancima u stvarnosti već to uradili, prepustivši najbolje oranice Arapima, Nemcima i domaćim oligarsima. Savez vojvođanskih Mađara je to pitanje stavio i u koalicioni ugovor sa Srpskom Naprednom Strankom, pa su glasali za zakon koji sve to omogućuje.
Zbog svega iznetog, postavljamo pitanje, a čija je naša zemlja?
DZVM PRESS
23. avgust 2017. [11:59]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése