Mint ismeretes, a Bosnyák Nemzeti Tanács már egy ideje határozottan követeli Szandzsák területi autonómiáját, mert szerinte gyalázatos a szerb intézmények viszonyulása. Újabban a bolgárok is leszögezték: nem akarnak beolvadni a szerbségbe.
Az Alo napilap forrása szerint a Nyugati
Tartományok nevű szervezet a szerbiai Bosilegrad
Művelődési-tájékoztatási Központtal karöltve új kezdeményezéssel hívta
fel magára a figyelmet.
Egyébként a bolgárok nyugati
tartományoknak (vagy nyugati határvidéknek) nevezik azokat a
területeket, amelyeket az első világháború után elszakították
Bulgáriától és Jugoszláviához, illetve Szerbiához csatolták.
A neuillyi béke Bulgária – mint az egyik központi hatalom – helyzetét “rendezte” az első világháború után; 1919. november 27-én írták alá Franciaországban Neuilly-sur-Seine-ben.
A Jugoszlávia
részére átadott területeknek elsősorban stratégiai jelentőségük volt. A
korábbi határvonal a magas hegyláncokat követte, az új határ azonban
ezeket a területeket elszakította Bulgáriától, így a szerbek katonai és stratégiai szempontból jóval előnyösebb helyzetbe jutottak. Szófia – a főváros – elérhető közelségbe került a szerb csapatok számára, így hárítva el az esetleges újabb bolgár támadást.
A szerződés – csakúgy mint a hasonló Versailles
környéki békediktátumok – nem vette figyelembe a nemzetiségek
területét, így több nagyrészt bolgárok lakta terület került más
államhoz. Mi több, Szerbia ölébe hullott három tiszta bolgár etnikumú határmenti terület.
Az egyik ilyen bolgárlakta terület
Caribrod városa volt. Az említett kezdeményezés pont ehhez kötődik. A
Caribrod elnevezést ugyanis – persze a bolgár lakosság megkérdezése
nékül – az ötvenes években Dimitrovgradra változtatták. Ezt a nevet
Georgi Dimitrov bolgár kommunista vezetőről (később államfőről) adták.
A bevezetőben említett szervezetek követelik a történelmi Caribrod név visszaállítását, mert szerintük a Dimitrovgrad név a bolgárság szebségbe való beolvasztását jelképezi.
Egyébként ez a kérdés még 2015-ben a
dimitrovgradi községi képviselő-testület elé került. A 28 tanácsnok
közül 25-en a Caribrod névre szavaztak.
Az ellenzékben levő bolgár baloldal és a szélsőséges kommunisták azonban hevesen tiltakoztak a kezdeményezés ellen.
A nemzeti érzelmű bolgárok most újra
próbálkoznak. Külön kérdés, vajon a szerb hatalom hogyan viszonyul majd
az egyre határozottabb követeléshez.
Ami mindenképpen megfigyelhető: amíg a Szerbiában élő szinte mindegyik nemzeti közösség vezetői arra törekszenek, hogy minél többet harcoljanak ki, csikarjanak ki a nemzettársaik számára, a VMSZ továbbra is idilli képet fest a délvidéki magyarság lesújtó helyzetéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése