„Szerbia nem alkalmazza a törvényeket”
Kisebbségjogi témák
Október 23.
A VaMaDisz folytatja a pert
A Vajdasági Magyar Diákszövetség Elnöksége (VaMaDisz) „hosszas tanácskozás
után egyhangúlag úgy döntött: folytatja a pert”[1] az
újvidéki Felső Bíróság október 20-ai döntése ellen, miszerint „az, hogy a
székvárosi Jogtudományi Kar nem szervezi meg a hallgatónknak a magyar nyelvű
felvételit, nem számít diszkriminációnak”.[2]
A Családi Kör újságírója volt –
ismereteim szerint – az első, aki az ügyben végre megszólította Nyilas Mihály tartományi oktatási,
jogalkotási, közigazgatási titkárt (aki egyúttal a Vajdasági Magyar Jogász
Egylet – VMJE elnöke is).[3]
Nyilas szerint „mindenképpen élni
kell a fellebbezés lehetőségével”. – Ez egy elsőfokú, nem jogerős ítélet. Bízom
benne, és szinte biztos vagyok, hogy a VaMaDisz ismét fellebbezni fog, s én
ebben támogatom is őket. A Jogtudományi Karnak, ugyanúgy, mint a többi 13
újvidéki egyetemnek (valójában: karnak – B. A.), lehetővé kell tennie, hogy a
nemzeti kisebbségek tagjai saját anyanyelvükön felvételizzenek” – mondta
Nyilas.[4]
Továbbra se nincsen válasz azonban a kérdésre, hogy Nyilas titkársága
miért nem tudott közigazgatási eljárásban érvényt szerezni a Tartományi
Képviselőház 2015. március 8-ai rendeletének, amely kötelezi a felsőoktatási
intézményeket, hogy a felvételi vizsgákat a nemzeti kisebbségek
nyelvén, így magyarul is megszervezzék.[5]
Azokra a kérdésre se nincsen válasz, hogy a VaMaDiszt miért nem magyar
ügyvédi iroda képviseli a perben? A VMJE milyen tevékenységet fejt ki ebben az
ügyben – a szóbeli támogatáson[6]
kívül? Az Egylet ugyanis, a honlapján, a Magyarkanizsán (2017. február 25-én)
szervezett jogászbál óta, más tevékenységről nem számol be. Vagy már nekünk olyan
jó, hogy csak a szórakozással kell törődnünk?
Október 24.
„Napl(op)ók” II.[7]
Megoldódott
a rejtély, hogy miért nincsen 5. osztályos magyar nyelvű napló:
Csonka Áron
tartományi képviselő (2017. október 16-i) kérdésére Nyilas Mihály, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Nemzeti Közösségi
– Nemzeti Kisebbségi titkár (2017. október 24-ei) válaszából „az derül ki, hogy
a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) csak október 17-én küldte meg a napló fordítását
a Prosvetni pregled d. o. o. (Kft. – B.
A.) kiadónak. Továbbra sem világos mi okozta ezt a csúszást, mire vártak eddig
az MNT-ben és miért nem reagált az oktatási államtitkár. Remélhetőleg a
kiadóház ezt el is végzi 2018 júniusáig – olvasható a képviselő blogjában.[8]
A mulasztásért – az eddig gyakorlat azt mutatja – senkit felelősségre nem
vonnak, senkinek még csak „a haja szála sem görbül meg”. Amíg ezen a
viszonyuláson nem változtatnak, megtűrik a mulasztókat, dologkerülőket,
naplopókat, nem számíthatunk semmilyen társadalmi javulásra.
Október
25.
„A joguralom állapota rosszabbodott”
– Nincs lényegi előrehaladás a 23. és a 24. fejezetet
alkotó politikák megvalósításában, a cselekvési tervekkel ezeken a területeken
előlátott legtöbb tevékenység késik, az ezekkel a fejezetekkel kapcsolatos
csatlakozási folyamat többnyire átláthatatlan – állapították meg a prEUgovor Koalíció[9] a belgrádi Média Központban tartott értekezletén.[10]
Az értekezleten bemutatták a Koalíció kilencedik független jelentését[11] az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok (23. fejezet), valamint a szabadságok, biztonság és igazságszolgáltatás (24. fejezet) területén. A koalíció tagjai hangoztatták, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a csatlakozási folyamat átláthatóságára és a korrupció elleni küzdelemre.
– Az Igazságügyi Minisztérium az idei évre vonatkozó félévi jelentése
szerint a 23. fejezettel kapcsolatban sikeresen megvalósult a tervezett
tevékenységek 65 százaléka. A legjobb eredményt az alapvető jogok területén
érték el, mivel ott a tervezett tevékenységek 72 százaléka valósult meg, ami
gyengébb a 2016-ban elért eredménytől – írja a jelentésben.[12]
Nem találtam adatot arról, hogy bármelyik magyar szervezet, beleértve a
MNT is, részt vett volna a Koalíció munkájában. Vagy számunkra ez nem fontos,
minket nem érint?
Október
25.
„Szerbia nem alkalmazza a törvényeket”
– Jobb lett volna teljes új törvényt hozni a nemzeti
kisebbségek jogairól és szabadságairól, vagy a meglévőt módosítani? Ez volt az
egyik kulcsfontosságú kérdés azon a kerekasztal értekezleten, amelyet az
említett törvény bejelentett módosításával kapcsolatban szervezett Belgrádban a
Migrációkutató Központ[13] és a Nyílt Társadalom
Alapítvány.[14]
A törvénynek az év végéig, pontosabban december 20-áig
a köztársasági képviselőházi eljárásba kell kerülnie.
Goran
Bašić,
a Társadalomtudományok Intézetének[15] igazgatója kiemelte, hogy
„a törvény koncepciója nem jó, és hogy sokkal jobb lett volna teljesen új
törvényt hozni. Úgy értékelte, hogy Szerbiában a multikulturalizmus elválasztó
modellje uralkodik, amit a jogszabályok eredményeznek”.[16]
– A mi országunkban a kisebbségek egyre távolabb
vannak a többségtől. A törvénynek a képviselőházi eljárásba való kerülése,
sajnos, azt jelenti, hogy minden politikai vonatkozást megbeszéltek. Úgy vélem,
hogy késni a 23. fejezettel, sokkal kisebb kár lenne, mint egy olyan törvényt
hozni, amelyben nincsen hosszú távú politika – mondta Bašić.[17]
Milan
Antonijević, a Jogászok Emberi Jogi Bizottságának (YUCOM) [18] elnöke figyelmeztetett,
hogy a kisebbségekre Szerbiában nem szabad úgy tekinteni, mint folklórra,
valamint hogy szükséges a nagyobb bekapcsolásuk a társadalmi folyamatokba és a
rendszer intézményeibe.
– Szerbiának nagy kötelezettségei vannak a nemzeti kisebbségek jogai tiszteletben tartása tekintetében, a számuknak az állami intézményekben való növelésétől, a művelődési jogokon és a sajtóban való részvételükön át, illetve mindenben, amit Szerbia a törvényeivel biztosít, de nem alkalmaz elegendő mértékben – hangoztatta Antonijević.[19]
Az MNT – ismereteim szerint – nem csak hogy nem
kezdeményezett közösségi szakmai és politikai vitát a törvényről, de még csak a
testület napirendjére sem tűzte, habár hosszabb időre meghatározhatja
helyzetünket. Ennyire tartja fontosnak? Egyáltalán, az MNT kinek az intézménye?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. november 5.
[1] ria: nem adjuk föl! Magyar Szó, 2017. október
25. 7.
[2] Csábi Viktória. A VaMaDisz másodszor is
fellebbez. Családi Kör, 2017. október 26. 11.
[4] Uo.
[5] A rendelet 2. szakasza szerint „az egyetemi intézmény köteles a
jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven
való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy olyan nyelvről van szó, amely
Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő önkormányzatban hivatalos
használatban van.”
Pokrajinska
skupštinska odluka o polaganju prijemnog ispita odnosno ispita za proveru
sklonosti i sposobnosti za upis a visokoškolsku ustanovu čiji je osnivač
Autonomna Pokrajina Vojvodina na jezicima nacionalnih manjina–nacionalnih
zajednica. Službeni list APV. [Tartományi képviselőházi rendelet a Vajdaság
Autonóm Tartomány által alapított felsőoktatási intézményekbe való
beiratkozásra jogosító felvételi, valamint hajlam- és képesség-ellenőrző vizsga
nemzeti kisebbségi – közösségi nyelven való megtartásáról. Vajdaság AT
Hivatalos Lapja], 14/2015 szám, vagy http://www.puma.vojvodina.gov.rs/sllist.php.
[6] A VMJE támogatja a VaMaDiszt az újvidéki egyetem jogi karával folytatott perben. http://www.vmje.rs/vestiview.php?showdetail=&id=26, 2017. április 4.
[7] Lásd a Már
jobb nem is lehetne! c. írásomban az október 12-e alatti bejegyzést. https://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Napl%C3%B3
[8] http://csonkaaron.blogspot.rs/, 2017. október
25.
[9] A Koalíciót hét szerbiai civil szervezet
alkotja, amelyek szakosodtak az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. és a
24. fejezetének különböző politikáira. http://www.preugovor.org/prEUgovor/121/O-nama.shtml
[10] Bez podataka o efektima reformi u poglavljima 23. i 24. [Nincsenek adatok a 23. és a 24. fejezettel kapcsolatos reformok hatásairól]. http://www.preugovor.org/Vesti/1383/Bez-podataka-o-efektima-reformi-u-poglavljima-23.shtml
[12] J. D.: Stanje vladavine prava se pogoršalo [A joguralom állapota rosszabbodott]. Danas. 2017. október
26. 6.
[13] Centar za istraživanje migracija.
[14] Fondacija za otvoreno društvo.
[16] M.D.M.: Srbija ne sprovodi zakone [Szerbia nem
alkalmazza a törvényeket]. Danas, 2017. október 26. 6.
[17] Uo.
[19] Lásd a 16-os alatti írást. Lásd még Lidija
Valtner: Srbija na „liniji vatre” između Rusije i NATO [Szerbia az Oroszország
és a NATO közötti „tűzvonalon”]. Danas, 2017. október
27. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése