Nincsenek precíz adatok arról, hány szerbiai polgár él és dolgozik jelenleg külföldön, sem arról, hány ember keres évente az államhatáron kívül munkát, a hazai statisztika szerint azonban, mely a legutóbbi, 2011-es évi népszámlálásra alapoz, 313.411 szerbiai polgár tartózkodik az országon kívül.
Az OECD adatai alapján, melyeket főleg a gazdasági migránsokat fogadó országok nyilvántartásaira alapoz, 598.200 kivándorolt személyről beszélhetünk, s csak az említett országok és a 15 évesnél idősebb korosztály esetében.
Az OECD Titkársága által, a közelmúltban közzétett becslések szerint 2005 és 2014 között a Szerbiából az OECD tagállamaiba költöző személyek éves átlaga 31 ezer fő volt. 2014-ben 57 ezer személy emigrált, 2015-ben pedig ez a szám elérte a hatvanezret.
Arról nincsenek adatok, hogy hányan tértek vissza Szerbiába. Grečić felhívja a figyelmet a közelmúltban végzett kutatásokra is, melyek azt mutatják, hogy a szerbiai fiatalok kivándorlási szándéka igen hangsúlyos: az ehhez a kategóriához tartozó megkérdezettek kétharmada szeretne elköltözni az országból.
A fiatalok 81,9 százaléka esetében teljes mértékben gazdasági motiváció húzódik meg a kivándorlás hátterében. Többek között jobb életszínvonalat, könnyebb munkapiaci elhelyezkedést, jobb oktatást szeretnének, valamint kedvezőbb feltételeket saját vállalkozás indításához.
A megkérdezettek közel egynegyede számára az Európai Unió tagállamai, főleg Németország és Ausztria a legvonzóbb célpontok, a tengerentúli államok közül pedig az USA és Kanada. (Danas, 2017. október 30. 8.)
2017. október 30. [13:55]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése