2018. május 8., kedd

AUTONÓMIANYIRBÁLÁS


Összegezték a közvitát a nemzeti tanácsi törvény módosításáról

Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium honlapján található a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről tartott közvita/nyilvános vita összegzéséről szóló jelentés.[1]
A május 4-i dátummal közzétett négy fejezetből álló dokumentum 13 oldalra sikeredett.
Az I. fejezet a (március 29-étől április 18-ig tartott) közvita vita jogi kereteiről, megtartásának idejéről és módjáról szól. Ismerteti továbbá a törvénytervezet jogi alapját és ki(k) vett(ek) részt az elkészítésében, valamint hogy  Újvidéken, Novi Pazarban, Petrovac na Malivi-ban, Szabadkán és Belgrádban kerekasztal vitát szerveztek erről.
A II. fejezet felsorolja a közvita részvevőit. Ebből megtudjuk, hogy az többnyire az állami szervek részvételével történt, de ott voltak a nemzeti tanácsok képviselő is, mint például Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, aki – testületi felhatalmazás hiányában – csupán önmagát képvisel(het)te. Amint (később) látjuk, semmilyen eredménnyel.
A német, a horvát, a szlovén, a cseh, a román, a roma, a bosnyák és a görög nemzeti tanács javaslatokat és megjegyzéseket tettek a tervezet szövegére, csak éppen – ki tudja milyen politikai megfontolásból, vagy utasítás alapján – az MNT nem. A tervezetet – ismeretem szerint – meg sem vitatta. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK)[2] és a Magyar Mozgalomnak (MM)[3] a tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait és álláspontjait pedig a Minisztérium simán mellőzte/elhallgatta. 
A MM a témában még (a tervezetről elmarasztaló) levelet is intézett 2017. december 15-én Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben rámutat: „Semmiképpen nem tartanánk jónak, amennyiben a kiegyensúlyozottnak tekinthető magyar–szerb államközi kapcsolatok megromlanának, de ezzel együtt sem tudjuk szó nélkül hagyni, hogy szemünk láttára zajlik a hosszú évek alatt kiharcolt magyar autonómia leépítése”.[4]
Mivel Orbán Viktor az MM levelét – legalábbis (ismereteim szerint) – nyilvánosan még válaszra sem méltatta, a szervezet (2018. április 6-án) Áder János magyar elnökhöz fordult, amelyben arra kéri, „vesse latba közjogi és politikai tekintélyét annak érdekében, hogy Szerbiában és Vajdaságban ne a vajdasági magyarok jogait csorbító és méltóságát sértő határozatok szülessenek, hanem a 21. századi Európához méltó megoldások érvényesülhessenek”.[5] Nem találtam adatot arról sem, hogy Áder János hallatta volna a hangját ebben a fontos ügyben. Ennyire érdekli a Fideszes magyar állami vetőséget a délvidéki magyarok sorsa!
A VMDK és a MM talán abban tévedtek, hogy észrevételeiket nem juttatták el, akár magyar nyelven (hiszen hivatalos nyelvnek számít az európai szervezetekben) az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) belgrádi küldöttségéhez, amelynek képviselői is részt vettek a közvitában. Amennyiben ez így történt, sürgősen el kell juttatni az általuk megfogalmazottakat az irodának.   
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a szatellit pártjai „bölcsen” hallgatnak. Őket nem érdekli a magyar autonómia, csak a Szerb Haladó Párttal (SHS) való koalíció.
A jelentés III. fejezete a közvita „eredményeit elemzi”, a IV. fejezet pedig a konkrét javaslatokat taglalja, illetve magyarázza, hogy azok miért nem fogadhatók el.



A közvita „eredményeként” a Minisztérium, a 26 pontba foglalt konkrét javaslat közül (melyeken belül volt még néhány, ugyan arra szakaszra vonatkozó további javaslat is), mindössze három javaslatot fogadott el, éspedig:
1.      hogy „kimondottan elő kell írni, hogy a nemzeti kisebbségnek csak egy nemzeti tanácsa lehet” (8. oldal, 5. sor fentről);
2.      „elfogadta az argumentációt, miszerint bővíteni kell a (szabálysértési – B. A.) büntető rendelkezéseket az illetékes szervekben a felelős személyek ellen” a 123. szakaszban, amennyiben „nem küldik meg az aktusokat a tartományi szerveknek”, illetve „ nem biztosítják a választói névsor  frissítését” (13. oldal, utolsó előtti bekezdés 7 sor alulról), és
3.       „a tervezetbe kell illeszteni a rendelkezést, miszerint az oktatási és nevelési intézménynek, amely e törvény (vagyis az új – B. A.) hatályba lépésig a nemzeti kisebbség számára különösen fontosnak lett nyilvánítva, a törvény hatályba lépésétől  számított 90 napos határidőben össze kell hangolni az alapítói okiratot ezzel a törvénnyel” (13. oldal utolsó bekezdés);
Négy javaslatot a minisztérium részben fogadott el, mégpedig:
1.      „a nemzeti tanács tagja helyzetének rendezésével kapcsolatban”… olyan rendelkezést fogadott el, hogy „a nemzeti tanács tagja köteles részt venni a nemzeti tanács munkájában, és hogy a jogait valamint kötelezettségeit részletesebben az Alapszabály rendezi” (8. oldal, 7. sor);
2.      „a tervezet 11. szakaszának a módosítását”, vagyis „elfogadta a megjegyzést, hogy ennek a szakasznak a rendelkezése túl szélesen van megfogalmazva, és, ilyen értelemben, elfogadta, hogy a politikai szervezetekben való tagság összeférhetetlen legyen a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság elnökének munkájával és feladataival” (9. oldal, az 1. bekezdés vége);
3.      a tervezet 14. szakasz módosítva lett, éspedig olyan módon, hogy „a nemzeti tanács határozatait legkésőbb a hatályba lépésüktől, illetve az elfogadásuktól számított 10 napon belül kell közzétenni”, és
4.       módosult a tervezet 23. szakasza is, mégpedig úgy, hogy „a nemzeti tanács legalább egy tagot javasol azoknak a művelődési intézményeknek a bizottságába, amelyek kiemelt jelentőségűek az illető nemzeti kisebbség számára” (tehát, „javasol”, nem pedig „kinevez”, mint eddig – 10. oldal 3. bekezdés).
A Minisztérium 26 további javaslatot „nem fogadott el”/„nem fogadhat(ott) el”, mivel „a javaslat nem megalapozott”, illetve „nem lett volna indokolt elfogadni azt”.

A jelentésből azt a következtetést lehet levonni, hogy a Minisztérium törvénytervezete[6] szinte csaknem teljes egészben marad, az említett apró változásokkal, ami inkább a kozmetikázásra hasonlít, mintsem érdemi javításra. A legfontosabb, vagyis  az autonómia kérdésében semmi előrelépés nem történt, de erre kifejezett szándék se nincs, még a kulturálisra sem!
Nem fogadta el a Minisztérium „a nemzeti tanács meghatározására, jogi természetére és szerepére, mint képviseleti testületnek és a közfelhatalmazások végzése közben a közigazgatási szervekkel való kiegyenlítésére irányuló javaslatokat”. 
Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kisebbségi önkormányzat, mint a nemzeti kisebbségek kollektív joga, a Szerb Köztársaság Alkotmánya 75. szakaszának 3. bekezdésével már megfelelően meg van határozva”. Ez a rendelkezés így hangzik: „A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén megvalósuló önkormányzati joguk érvényesítése céljából a nemzeti kisebbségek tagjai nemzeti tanácsokat választhatnak, a törvénnyel összhangban.” Ez viszont a nemzeti kisebbségi önkormányzat mibenlétéről éppen semmit nem mond! Ennek a rendelkezésnek kellett volna tartalmat adni a törvénnyel, amit a Minisztérium most lényegében elutasított!
A Minisztérium azt a javaslatot sem fogadta el, hogy a nemzeti tanácsokat, mint „nem területi kulturális önkormányzatot” határozzák meg. Az indoklás szerint, „habár elvileg-elméletileg pontos, (ez a meghatározás – B. A.) nem lett elfogadva azon félelem miatt, hogy a gyakorlati alkalmazásban a ’kultúra’ fogalmát ne értelmezzék túlságosan szűken”, vagyis az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat mellőzésével.[7]
Végezetül, a Minisztérium nem fogadta el azt a javaslatot sem, miszerint „a nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget, illetve hogy közfelhatalmazásokkal ruházzák fel egyéb, a teljes egyenrangúság biztosításának fontos területein”. 
Marad tehát a tervezet 1a szakaszának megfogalmazása, miszerint „A nemzeti tanács a nemzeti kisebbség önkormányzatának alakja, olyan szervezet formájában, amelyre a törvény által ruháznak bizonyos közfelhatalmazásokat, hogy részt vegyen, vagy önállóan döntsön a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat egyes kérdéseiről”.[8] Ez lenne az önkormányzat?
Összegezve: A nemzeti tanács fogalmának a törvénytervezetben véglegesített meghatározása, a tervezet egyéb (szigorító) rendelkezéseivel együtt értelmezve, egyértelműen a nemzeti tanácsok leépítésére/degradálására utal.
Amint látni, az autonómianyirbálás folytatódik.
BOZÓKI Antal
Torda, 2018. május 7-8.

[1] ЗАВРШЕНА ЈАВНА РАСПРАВА О НАЦРТУ ЗАКОНА О ИЗМЕНАМ И ДОПУНАМА ЗАКОНА О НАЦИОНАЛНИМ САВЕТИМА НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА  [BEFEJEZŐDÖTT A KÖZVITA NEMZETI KISEBBÉSÉGI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSI ÉS  KIEGÉSZÍTÉSI TERVEZETÉRŐL] http://www.mduls.gov.rs/aktivnosti-obavestenja.php#a130

[4] A Magyar Mozgalom levele Áder Jánosnak, Magyarország köztársasági elnökének. http://www.magyarmozgalom.rs/article_userfiles/files_1094/20171215_magyarorszag_kormanya_orban_vikor_miniszterlenok.pdf

[6] NACRT ZAKONA O IZMENAMA I DOPUNAMA ZAKONA O NACIONALNIM SAVETIMA NACIONALNIH MANJINA - Tekst propisa. https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/020418/020418-vest14.html

[7] Lásd a jelentés 7. oldalán, a IV-es alatt az első három bekezdésben, ami átterjed a 8. oldalra is!
[8] Lásd a tervezet szövegét, a 6-os jegyzetben.
Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)