Bozóki Antal (hon)lapja: Ezzel minden magyart megaláznának

Felháborítónak tartják a vajdasági magyarok, hogy a tartományi kormány a Délvidék elcsatolásának napját tenné meg Vajdaság napjának. Így a magyarokkal is megünnepeltetnék azt, hogy száz évvel ezelőtt elszakították az otthonukat Magyarországtól. A vajdasági magyar ellenzék most harcot indított, hogy megakadályozza a magyarokat súlyosan sértő intézkedést.

Az újvidéki Rákóczi Ferenc utca (ma a Pozorišni trg van a helyén), háttérben a Szűz Mária Szent Neve-templom 1914-ben (Forrás: Fortepan)

Különös közjáték zajlott le a minap Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT). A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének ülésén Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) képviselője azt javasolta, hogy testületileg foglaljanak állást a tartományi kormány által közvitára bocsátott, a Vajdaság hivatalos ünnepnapjára tett javaslatról. A politikus arra kérte a tanácstagokat, hogy utasítsák el a közös ünnepnap november 25-én történő megtartását. A tanácstag szerint az 1918-as újvidéki Nagy Nemzetgyűlés – melyen kimondták a Bácska, a Bánság és Baranya csatlakozását Szerbiához – történelmileg vitatható, másfelől ez az itt élő magyar kisebbség gyásznapja.
– Ezt követőn iszonyú szenvedésözön zúdult a közösségre, és ha egymás érzékenységét tiszteljük, akkor nem azt a napot tűzzük ki a tartomány napjának, amikor a magyarság megtöretése zajlott – mondta Tari az ülésen. Habár a Magyar Mozgalom képviselője kiállt Tari mellett, és szintén fontosnak ítélte a hivatalos napról szóló napirendi pontot, végül Hajnal Jenő, a tanács elnöke arra kérte a képviselőket, ne fogadják el a politikus beadványát. Szerinte ez a vita nem a békés együttélés ügyét szolgálná, e helyett inkább a magyarság számára fontos ünnepnapok tartományi elfogadását kellene szorgalmazni.
Vajdaság napjának kérdése persze nem csak a magyar közélet számára fontos. Az eredeti felvetés az ünnepnap beiktatásáról Tomislav Nikolic korábbi szerb államfő nevéhez köthető, aki elnöksége idején előszeretettel nyúlt vissza a szerb történelem dicsőséges napjaihoz, hogy az elmúlt évtizedek súlyos vereségeit ellensúlyozza. A kezdeményezés Nikolic utódjának, Aleksandar Vucicnak is megtetszett, ő múlt év novemberében bejelentette, hogy óriási ünnepségre készülnek a Vajdaságban. – Megmutatjuk, hogy Szerbia számára nincs jelentősebb esemény, mint amikor a Nagy Nemzetgyűlés arról döntött, hogy a Vajdaság csatlakozzon Szerbiához – fogalmazott akkor Vucic annak ellenére, hogy a nevezett gyűlés valójában nem is a Vajdaság, hanem a Bácska, a Bánság és Baranya hovatartozásáról döntött.
Ami viszont a tartalmi mondandót illeti, az cseppet sem lepte meg a vajdaságiakat. Ekkorra már mindenki számára ismert volt, hogy a századik évforduló ünnepére tervezik az újvidéki Hozzácsatolás Múzeumának megnyitását. Emellett színházi előadásokat, ünnepségeket is terveznek a többhetes rendezvénysorozatra. De ha mindez még nem lenne elég, januárban Igor Mirovic tartományi kormányfő bejelentette, hogy a tervek szerint november 25-ét nyilvánítják majd a Vajdaság napjává. A szavakat aztán tettek követték: a vajdasági kormány beterjesztette azt a javaslatot, hogy a Délvidék elszakításának napja legyen a Vajdaság napja. Hogy minden a helyén legyen, még közvitára is bocsátották az elmúlt hetekben ezt a kérdést, melynek harmadik köre nemrég ért véget Újvidéken.
A készülő jogszabály különösen kellemetlen helyzetbe hozta a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ). Az ott élő magyarság legnagyobb pártja ugyanis mind köztársasági, mind tartományi szinten a vezető kormánypárt, a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere. Így tulajdonképpen ők lennének az egyetlenek, akik útját tudnák állni, hogy a magyarokkal is megünnepeltessék a Délvidék elcsatolását. Mégis, a jelek szerint a párt nem kíván foglalkozni a VMDK beadványával. Érdekes módon azonban szerb részről is van ellenzője a javaslatnak. A nacionalista Vojislav Seselj-féle Szerb Radikális Párt egy egészen sajátos megközelítésből érvel: november 25-ét nem Vajdaság, hanem az „egyesítés napjának” kellene elnevezni. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga is kifejezte a nemtetszését: szerintük történelmi szempontból nem állja meg a helyét ez az évforduló, hiszen Vajdaság a mai határaival nem is száz éve, csak a második világháború után jött létre.
Ám a legnagyobb vajdasági magyar ellenzéki párt, a VMDK már nem maradt meg a történelmi pontatlanságok hangoztatásánál. Így képviselői nemrég akcióba lendültek, hogy megakadályozzák a Vajdaság napjának összekapcsolását a terület elcsatolásával. Habár a párt képviselői nem tudtak részt venni a témáról rendezett közvitákon, az MNT ülésén azt kérték, hogy a testület határolódjon el a készülő döntéstől. Tari István kezdeményezését azonban lesöpörték az asztalról. – Nagyon jellemző, hogy a nemzeti tanács a kvótareferendum és a Minority SafePack kapcsán el tudott fogadni egy állásfoglalást, de egy ilyen égető ügyben, ami a közösségünket és az önbecsülésünket is mélyen érinti, már képtelen volt erre – mondta el lapunknak Csonka Áron, a VMDK elnöke, aki szerint politikai álnokság volt, amit a vita során a hatalmi többség képviselői mutattak. Ugyanis kezdetben a kameráknak tetszelegve szóban még támogatták Tari István javaslatát, de a voksolásnál már szinte egyhangúlag leszavazták.
– A VMSZ azért nem hangoskodik most, mert elkötelezték magukat a szerb haladók mellett, így attól tartanak, ha előrángatnák ezt az ügyet, akkor rákoppintanának az orrukra – magyarázta Csonka. Ő úgy véli, ebből is látszik, hogy a VMSZ-nek nincs súlya sem a tartományi, sem pedig a köztársasági kormányban. De az is közrejátszhat a némaságukban, hogy egyelőre nem tudják, támogatja-e majd a magyar külügy azt, hogy erőteljesebben hallassák ebben az ügyben a hangjukat.
Miután a VMDK nem tudta elérni a nemzeti tanácsban a célját, taktikát váltott. Most azon dolgoznak, hogy minél többen értesüljenek arról, mire készülnek a vajdasági parlamentben. Emellett Csonka Áron – aki egyben a tartományi parlament képviselője is – módosító indítványt tervez benyújtani, amelyben új dátumra tesz majd javaslatot. – Vajdaság napja ellen nekünk nincs semmiféle kifogásunk, mi november 25-e választását bíráljuk – mondta a politikus, aki teljesen biztos abban, hogy találnának olyan időpontot is, ami valóban kapcsolódik a tartomány autonómiájához.
Az elcsatolás ünnepnappá nyilvánítása ellen azonban a pártnak van egy igazi „csodafegyvere” is. Vajdaság 2009-ben elfogadott statútuma még arról rendelkezett, hogy a tartománynak saját kormánya, vagyona, zászlaja és címere lehet, emellett 150 hatáskört átvett a központi kormányzattól. 2013-ban azonban a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a statútumot. Mint fogalmaztak, a tartomány alapdokumentumának azok a részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az „alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e”. Az alkotmánybíróság emellett meghatározta, pontosan miről dönthet és miről nem dönthet a jövőben a tartomány – egy ilyen ünnepnapról például nem rendelkezhet. Abszurd módon így a VMDK most éppen azzal a határozattal akadályozhatja meg az elcsatolás dátumának ünnepnappá nyilvánítását, amellyel annak idején a szerb alkotmánybíróság megkurtította a Vajdaság hatásköreit. – Így ha a tartomány ünnepnappá nyilvánítja november 25-ét, akkor mi alkotmánybírósági próbának vetjük alá a döntésüket – árulta el Csonka.
A politikus még bízik abban, hogy a magyar külügy is felszólal november 25-e ünnepnappá nyilvánítása ellen, hiszen egy ilyen döntéssel minden magyart megaláznának. Ennek nyomán akár a haladók koalíciós partnere, a VMSZ is végre hallathatná a hangját. – Ha ezt nem lépik meg, Pósa Lajos, a nagy magyar költő versét küldeném nekik: Verje meg az Isten nem egyszer, de százszor, ki magyar létére idegenhez pártol – tette hozzá Csonka Áron.

Majláth Ronald