2018. május 5., szombat

Törvény – közösségi támogatás nélkül



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (113.)
(Ami az áprilisi jegyzetekből kimaradt – 1.)

Április 11.
„Nemzetközi botrány”[1]
A genfi székhelyű Építőipari- és Erdészeti Dolgozók Nemzetközi Szervezete (BWI) támogatásáról biztosította a Építőipari Dolgozók Önálló Szerbiai Szakszervezetének (a nők megkülönböztetése elleni kampányát és Danka Simić, a Mali Zvornik-i Ravnaja vállalat dolgozója jogainak védelmét. „Felszólítunk mindenki, hogy Szerbiában szüntessék meg a nők megkülönböztetésének miden formáját – hangoztatta a BWI.
Ennek, a dolgozók jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetnek a honlapján az egész világban megjelent a felhívás, amellyel felszólítanak mindenkit, hogy támogassa Dankát, de minden más, megkülönböztetésben részesülő nőt is.

A BWI Danka Simićnek szentelt plakátja

– Amikor megütik a nőt, akkor a követ ütik meg – hangoztatta a BWI, hozzátéve a magyarázatot, miszerint Danka Simićet a kő és aggregátum gyárban, a laboránsi munkahelyről előbb a takarítónői munkahelyre helyezték át, később pedig, fizikai munkásként, követ hordattak vele a kőtörőben – csupán azért mert a férje szakszervezeti elnök volt.
– A mi ernyő szervezetünk támogatta a Danka Simić, de a munkahelyén megkülönböztetésben részesülő mindenki más védelmére indított kampányukat: Ez most egy olyan dolog, amit az egész világ lát, az egész világ láthatja, hogyan különböztetik meg a nőket Szerbiában – nyilatkozta a Danas c. belgrádi napilapnak Saša Torlaković, az Építőipari Dolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke.
Danka Simić esete is az emberi jogok szerbiai állapotáról tanúskodik.
Ana Brnabić és Aleksandar Vučić, nyugodtan alszotok-e? – teszi fel a kérdést kommentárjában a Danas.[2]


Április 12.
A brüsszeli megállapodás „szövege” cáfolja Belgrádot[3]
A szerb hatalmi szervek nem kellene, hogy felháborodjanak Maja Kocijančić, az Európai Parlament szóvivőjének azon kijelentése miatt, miszerint a szerb községek közösségét (ZSO/SZKK) a koszovói törvényekkel összhangban hozzák létre, mivel Belgrád és Prishtina brüsszeli megállapodásának 4. pontjában a következő áll: „A részvevő községeknek, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával[4] és a koszovói törvényben foglalt meghatalmazásokkal összhangban, joguk lesz az együttműködésre a közös  illetékességeik megvalósításában, a szerb községek közössége által” – hangoztatták a belgrádi Danas napilap által megkérdezett személyek, kommentálva Aleksadar Vučić szerb elnök szavait, hogy a brüsszeli megállapodásban nem azt írja, hogy a SZKK a koszovói törvények alapján lesz megalakítva, és hogy meglepődött Kocijančić nyilatkozatán.
Diplomaták és a koszovói kérdés szakértői úgyszintén emlékeztetnek, hogy a SZKK-ről szóló, 2015. augusztus 25-i megállapodás[5] ezt is tartalmazza: „A szerb községek asszociációját Koszovón, mint községek asszociációját/közösségét hozzák létre, az első megállapodással,[6] az első megállapodás becikkelyezésével és a koszovói törvényekkel előlátott módon”.  


A 2013. évi (első) brüsszeli megállapodás szövege[7]

A Danas diplomáciai forrásai nem hivatalosan azt mondják, hogy az első (2013-ban aláírt) megállapodásnak homályos pontjai vannak, ami lehetővé teszi, hogy Belgrád és Prishtina eltérően magyarázzák a rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek a szerb községek létrehozására vonatkoznak.
Borko Stefanović, a Szerbiai Baloldal (LS) elnöke és a Belgrád tárgyaló csoportjának vezetője a Prishtinával folytatott tárgyalásokon, a Danasnak nyilatkozva elmondta: – Nekik (a szerb hatalomnak) természetesen kellemetlen és nem megfelelő, hogy a polgároknak elmondják, mit fogadtak el. A tárgyalások mindig a koszovói kormány döntéseire való befolyásról folynak, és ez így volt 199-től, mondja Stefanović. – A brüsszeli megállapodás 4. pontjában világosan írja, hogy a szerb községek közössége a koszovói rendszeren belül van – jegyzete meg.
Akkor most mivel is elégedetlen/miért is elégedetlenkedik a szerb vezetőség?  


Április 13-14.
A kisebbségi nyelvhasználattal minden rendben?
A Magyar Szó szerint a nyelvnek, a kultúrának és az identitásnak a megőrzésérő tartott „kétnapos szakmai tanácskozást a Tartományi Ombudsman a vajdasági parlament üléstermében”.[8] A Minority News szerint nemzetközi konferenciát tartott a Tartományi Ombudsman, „Nyelv – kultúra – identitás címmel”[9]
Zoran Pavlović tartományi ombudsman elmondta, „a nyelv és íráshasználat megvalósítása terén nem gondokkal, inkább technikai jellegű felkészületlenséggel lehet találkozni bizonyos helységekben Vajdaságban”. Előfordul – közölte, hogy a hibát, észlelése után azonnal elhárítják, s egy újfajta, megfelelő gyakorlatot vezetnek be.
Ebből a megfogalmazásból a gyanútlan olvasó arra a megállapodásra juthatna, hogy Vajdaságban a nemzeti kisebbségi nyelvhasználattal minden a legnagyobb rendben van és csak bizonyos műszaki „gondok” akadnak „bizonyos helységekben”, amelyeket az ombudsman nem nevezett meg.
Úgy tűnik, hogy a tartományi ombudsman nem kellőképpen tájékozott a témában, mivel ennek a megállapításának bizony nem sok köze van a valósághoz. A magyarlakta falvakban ugyanis jóformán még anyakönyvi kivonatot sem lehet kapni magyar nyelven,[10] hogy az anyakönyvi események beírását,[11] az adóvégzéseket, a nyugdíjvégzéseket, a személyi igazolványokat, stb. ne is említsük, vagy azt, hogy például „a szabadkai Városházán egyre kevesebb a magyarul beszélő és értő ember”.[12] Ezt már „a nyelvhasználati jogok egyre drasztikusabb megnyirbálásának”[13] is nevezik.

„A nyelv- és íráshasználat kérdése nem kizárólag identitásunkkal, hanem biztonságunkkal is kapcsolatba hozható – hangzott el a tanácskozáson”. Az írásból viszont nem tűnik ki, hogy ez mit is jelent és hogyan kell ezt érteni?

A tanácskozáson részt vett Gönc Lajos, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar tanára, aki arról tartott „előadást” mit lehet tenni a nyelvi kulturális sokszínűség csökkentése ellen. Várady Tibor akadémikus arról beszélt, „hogyan őrizhető meg a nyelv és a kultúra. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgyszintén nagy általánosságban beszélt arról, hogy „a vajdasági magyarság identitásának meghatározó tényezője a nyelv, a kultúra és a hit”.[14]
Az idézett írásból nem derül ki, hogy a tanácskozásra (konferenciára?) készült-e felmérés a nyelv- és íráshasználati jogok érvényesítéséről a tartományi hivatalokban, a közszolgálatokban és a helyi önkormányzatokban és helyi közösségben tartomány szerte. (A Tartományi Ombudsman honlapja szerint legutóbb 2015-ben készült felmérés „a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatáról, amelyek hivatalos használatban vannak a tartományi közigazgatási szervekben”).[15] Amennyiben ilyen felmérés most nem készült, akkor kár volt erre a kétnapos tanácskozásra költeni az adófizetők pénzét. A tudósításokból az sem derült ki, hogy a részvevők elfogadtak volna bármilyen záradékot a „nemzeti kisebbségi nyelv- és íráshasználat alkalmazása területén”.
Az ilyen jellegű összejöveteleken túl sok az „előadás”, hiányzik a helyzetelemzés, a problémák és a feladatok megfogalmazása! Már maga az elnevezése/témafelvetése is túlságosan általános. Miért nem arról tanácskoztak, hogyan valósultak meg az ombudsmannak 2015. évi felméréssel kapcsolatos ajánlásai? Van-e ennek a tanácskozásnak/konferenciának egyáltalán valamilyen konkrét hozadéka? 


Április 16.
Törvény – közösségi támogatás nélkül
Belgrádban kerekasztal értekezletet tartottak, amelyen „a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének, a civil szférának, valamint a Szerbiai Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumnak a képviselői egyeztettek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslata tervezetének a munkaváltozatáról”.[16]
Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi- és kisebbségjogi Hivatalának igazgatójának nyilatkozata szerint „az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium március 29-étől április 18-ig közvitát szervezett a törvénytervezetről”.[17]
A szerb kormány javaslata „lehetővé tenné a nemzeti tanácsok helyzetének javítását,[18] átlátható finanszírozásukat és a túlzott politizálás csökkentését”, jelentette ki Branko Ružić az említett minisztérium minisztere.[19] Hogy ez valójában mit jelent majd a gyakorlatban, az a nyilvánosság számára egyelőre talány.

Andrea Orizio, az EBESZ szerbiai küldöttségvezetője nyilatkozik a sajtónak.
Mögötte (részben takarásban) Hajnal Jenő MNT-elnök és
Branko Ružić közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter (Fotó: Beta)

– A nemzeti tanácsok koordinációja a múlt hét folyamán egységes álláspontot alakított ki a törvénytervezettel kapcsolatban. A koordináció hét pontba foglalt álláspontját terjesztették elő a tegnapi rendezvényen a nemzeti tanácsok képviselői – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. A koordináció javaslata a törvénymódosítási és kiegészítési tervezet legújabb munkaváltozatának a kiegészítését, azaz bővítését irányozza elő, tette hozzá.[20] Szerinte „nagy az esély arra, hogy a törvénymódosítást két hónapon belül elfogadják a Szerbiai Képviselőházban”.[21]
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke április 14-én párt óbecsei székházában bírálta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét. Elmondta, hogy „a konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”.[22] A VMDK elnöke ugyanakkor „felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.”[23]
Jellemző, hogy a többi magyar párt és egyetlen civil szervezet a szavát sem hallatta ebben a fontos kérdésben. A magyar közösségben, sajnos, már jó ideje semmilyen párbeszéd sem közös érdekvédelem nincsen.  
Ismereteim szerint, az MNT még csak napirendre sem tűzte a nemzeti tanácsi törvény módosítását. A tervezet kidolgozásában Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár vett részt. A VMSZ valamiféle háttári egyeztetéseket folytatott a Minisztériummal,[24] de hogy mire jutott ezzel – a jelekből ítélve – csak akkor tudjuk meg, amikor a törvény a szerb parlament elé kerül. A módosítások – a fentiek alapján – a VMSZ és koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) egyezkedésének az eredménye. Mit hoz a közösségre nézve?

Április 16.
Miért támogatják a kisebbségek a SZHP hatalmát?[25]
– Miroslav, tőletek, szerbektől függ ki lesz hatalmon Szerbiában, az én kötelességem, hogy a legjobb módon védjem a nemzeti közösségem érdekeit. Az én véleményem szerint ezeket pedig a legjobban a hatalmon lévő pártokkal való együttműködéssel védem. Egyébként, évek óta így jár el a te Pupovacod (Milorad, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács elnöke, kisebbségi parlamenti képviselő – B. A.) is Horvátországban – válaszolta „a vajdasági nemzeti kisebbségek egyik legnagyobb pártjának vezetője” Miroslav Vasinnak, a Demokrata Párt Tartományi Bizottsága elnökének kérdésére, „hogyan a támogathatja (az említett párt elnöke – B. A.) azokat, akikkel évtizedekig ellentétben volt, az ideológiai, de a vajdasági értékeket is nézve?
– A nemzeti kisebbségeknek a hatalom puszta támogatóvá való (át)alakítása, amire a vezetőik törekednek, nem jó. Nem jó Vajdaságra, sem Szerbiára nézve, nem jó a nemzeti kisebbségek, de a többségi nemzet számára sem. Végső esetben rossz a demokrácia számára. Csak azok számára jó, akik autokráciára törekednek – írja Vasin.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. május 5.

[1] Ljiljana Bukvić Radnica iz kamenoloma – međunarodni skandal [Kőtorőben dolgozó nő – nemzetközi botrány] (Danas, 2018. április 12. 12-13.) c. írása alapján. Lásd még: Danka Simić. Komentar. Danas, 2018. április 13. 9. Lásd még: Radnica iz kamenoloma međunarodni skandal [Nő a kőtörőből – nemzetközi botrány.] http://www.sindikat.rs/aktuelno#1727, 2018. április 13.
[2] Danka Simić. Kometar. Danas, 2018. április 13. 9.
[3] Marija Stojanović „Slovo” briselskog sporazuma dematuje Beograd (Danas, 2018. április 12. 3.) c. Írása alapján.
[4] 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény. www.onkormanyzas.sk/.../201205251028230.helyi_onkormanyzatok_eu_chartaja.pd...

[5] Tekst sporazuma Beograda i Prištine o ZSO [Belgrád és Prishtina megállapodása a szerb községek közösségéről]. http://www.rts.rs/page/stories/sr/story/9/politika/2018076/tekst-sporazuma-beograda-i-pristine-o-zso.html, 2015. augusztus 26. [13:23 -> 13:53] és InfoRádió / MTI: Megállapodás jött létre több kérdésben Szerbia és Koszovó között. https://infostart.hu/kulfold/2015/08/25/megallapodas-jott-letre-tobb-kerdesben-szerbia-es-koszovo-kozott-752068, 2015. augusztus 25. [22:07]

[6] Az Első megállapodást Ivica Dačić, szerb külügyminiszter és Hashim Thaçi, akkor koszovói miniszterelnök, most elnök 2013. április 19-én írták alá Brüsszelben. [Fonet/Beta: Tekst briselskog sporazuma/A brüsszeli megállapodás szövege]. https://www.blic.rs/vesti/tema-dana/tekst-briselskog-sporazuma/8911sr2, 2013. április 19. [21:06]
[7] Lásd a 4-es alatt.

[8] v-ár: Identitásunkat mi magunk óvjuk meg. Magyar Szó, 2018. április 13. 1. és 4., vagy 2018. április 13. [08:25] >> 2018. április 13. [20:55]

[9] Kultura i jezik kao stubovi za očuvanje identiteta [A kultúra és a nyelv, mint az identitás oszlopai] https://www.minoritynews.rs/kultura-i-jezik-kao-stubovi-za-ocuvanje-identiteta/, 2018. április 15.
[10] Hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok? http://delhir.info/2018/02/13/hol-vannak-ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok/, 2018. február 13.
[11] Uo.

[12] Kalmár Zsuzsa a Mátyás király-szoborról. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10929. 2018. március 2.

[13] Uo.
[14] Lásd a 8-as alatti írást.
[16] P. E.: Hamarosan nemzeti tanácsi törvény. Magyar Szó, 2018. április 17. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3656/kozelet_politika/181860/Hamarosan-nemzeti-tan%C3%A1csi-t%C3%B6rv%C3%A9ny.htm
[17] Пауновић на округлом столу о изменама и допунама Закона о националним саветима националних мањина [Paunović a kerekasztal értekezleten a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatáról]. http://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/press/vesti/paunovic-na-okruglom-stolu-o-izmenama-i-dopunama-zakona-o-nacionalnim-savetima, 2018. április 15. [20:32]
[18] A Szabad Magyar Szó a szerb „unapređenje” szavat itt helytelenül „fejlesztésnek” fordította: Ružić: Prioritás a kisebbségek helyzetének fejlesztése. https://szabadmagyarszo.com/2018/04/17/ruzic-prioritas-a-kisebbsegek-helyzetenek-fejlesztese/
Lásd: Nacrt zakona o izmenama i dopunama Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina je korak napred u unapređenju položaja manjinskih zajednica u Srbiji [A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatának tervezete előrelépés a nemzeti kisebbségek helyzetének javításában] https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/180418/180418-vest9.html
[19] Ružić: A nemzeti kisebbségek helyzetének a javításán dolgozunk. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25810/Ruzic-A-nemzeti-kisebbsegek-helyzetenek-a-javitasan-dolgozunk.html, 2018. április 16. [ 19:46 ]
[20] Lásd az 1-es alatti írást.
[21] Uo.

[23] Uo.

[24] Lásd a „Mi vagyunk a többség” (Háttári alkudozás?, április 21. alatt)  c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11107, 2018. április 27. és Háttéri alkudozás, http://delhir.info/2018/04/28/hatteri-alkudozas-ellentetes-hirek-vannak-nemzeti-tanacsi-torveny-modositasarol/, 2018. április 25.  
[25] Miroslav Vasin: Zašto manjine podržavaju vlast SNS. Danas, 2018. április 16. 6.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)