Szélerőművek a debelyacsai határban

Alaposan összetúrták a földjeinket – mondja egy helybeli gazda

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg a működését 39 torony. Az ottani tapasztalatokról – bár még igen korai lenne „messzemenő” következtetéseket levonni az erőműpark üzemelésével kapcsolatban – az olvasottak alapján mégis valamilyen képet csak kialakíthatunk magunknak. Ebben egy helybeli mezőgazdasági termelő, a 65 éves Kiss Ernő a segítségünkre lehet.

Kiss Ernő

– Egészen pontosan hol vannak ezek a szélgenerátorok?

– Antalfalva (Kovačica), Nagylajosfalva (Padina) és Cserépalja (Crepaja) térségében, a faluktól olyan 4 kilométernyire. Ezt a 4 kataszteri községet érinti.

– Torontálvásárhelyen hogy zajlott ennek a projektumnak a bemutatása? Azért kérdezem, mert az én szülőfalum határában is épülni fog egy nagyon komoly szélerőmű-park, de sajnos az itt élő lakosságot erről előzetesen nem tájékoztatták, úgyhogy egyelőre még azt sem tudjuk, hogy hány tornyot terveznek, hány termelő parcelláját érinti majd.

 – Nálunk is ugyanígy történt, itt sem készítették fel a lakosságot.

– Hogy képzeljük el ezt a nagyon-nagy építkezést? Mit tapasztaltak a munkálatok során?

– A jó minőségű termőföldekre telepítették, 3.700 hektáros területre. Én nem vagyok érintett az ügyben, de több alkalommal is kimentünk a terepre kíváncsiskodni, hogy megnézzük, hogy halad a munka, meg hát az én földem is éppen arrafelé van. Annyit mondhatok, hogy jó alaposan összetúrták a földeket a hatalmas és nehéz munkagépekkel. Éppen megfigyeltük, hogy amikor az óriási daru megindult, fél méter mélyen megsüllyedt alatta a talaj. Letaposták a szóját, augusztusban a hatalmas kukoricát, nem törődtek semmivel. Sajnálom, hogy nem fényképeztem le. A meglevő út mellett, a parcellákon fektették a kábeleket, a tornyokat pedig az úttól olyan 15-20 méterre helyezték el. Száztíz méter magasak, a lapátjukkal együtt 120 méteresek. A debelyacsai a legnagyobb református templom a Délvidéken, 65 méter magas a tornya, de ezeknek a generátoroknak csak a derekáig ér.

– Egymástól milyen távolságra kerültek? A tervdokumentációban 400-700 méter szerepel.

– Háromszáz méterre talán, még sosem mértem le.

– És három 63 MVA erősségű transzformátort is terveztek.

– Fel is épültek a legutolsó szélturbinák közelében. 

  Harminckilenc szélgenerátor a debelyacsai határban   

 

– Ez a beruházás állítólag munkahelyeket is teremt és fellendíti a helyi kereskedelmet.

– Az építkezésen külföldi munkások dolgoztak: belgák, németek és hollandok, belga rendszámú járművekkel közlekedtek. Francia beszédet többször is hallottam, értettem is, mert több éven át éltünk Franciaországban. Azt hiszem, hogy a faluból csak két embert alkalmaztak éjjeli őrként, a telephely felügyeletét látták el, a munkagépekre vigyáztak, amíg az építkezés tartott.  

– Azt lehet-e tudni, hogy hol vásárolták meg a rengeteg építőanyagot (homokot, sódert, cementet, betonvasat stb.)?

– Nem az itteni fatelepeken, az biztos, mindent hoztak magukkal. Az állam kezeli ezt az egész ügyet, az embereket csak elbolondítják, a szerződésbe foglaltakat aztán úgy magyarázzák, ahogy akarják. Nálunk is voltak, akik nagyon örültek annak az 500 eurónak, amit bérleti díjként kapnak évente, de majd csak évek múlva derül ki, hogy valóban jó üzletet kötöttek-e. Olcsó villanyáramban mi nem reménykedhetünk, az mindig csak drágulni fog. Én semmi jót nem várok. A mi községünkben még a föld-visszaszármaztatással sem végeztek. Én sem kaptam meg a nagyapámtól elvett 34 lánc földet. Már egy belgrádi ügyvédhez is folyamodtam segítségért, de nem vállalta az ügyet, azt mondta, semmi esély nincs arra, hogy még az én életemben visszakapja a család.

– Most még keveset tudunk arról, hogy a generátorok működése milyen hatással van az emberi szervezetre – a susogás, az infrahangok kibocsátása, a magasfeszültség…

– Próbáltam utána olvasni, tájékozódni, mert továbbra is műveljük a földjeinket, évekig majd a tornyok alatt, a tornyok közelében dolgozunk. Azt sem tudjuk, befolyásolják-e a terméshozamot, vagy a termény minőségét. Az alibunári gazdáktól azt hallottuk (az ő körzetükben is épültek szélerőművek), hogy a méhecskék eltűntek a határból, és így a napraforgószemek üresek maradtak, nem fejlődtek ki. Láttam olyan videót is, amelyben a gólya, amint a torony közelébe ért, elveszítette az egyensúlyát és lezuhant. Valószínűleg érezni fogjuk majd a szélerőművek kellemetlen hatásait mindannyian, akik itt élünk a közelükben.

A tornyok pedig épülnek tovább, Nagybecskerek felé is, meg a Duna felé is. Meg majd a csantavéri határban is.

Szabó Angéla