December 29.

A biológiai sokféleség (biodiverzitás) nemzetközi napja Szerbiában / Dan biodiverziteta Srbije / Day for Biological Diversity in Serbia

A világban a biológiai sokféleség (biodiverzitás védelmének) nemzetközi napját május 22-én ünneplik [Međunarodni dan biološke raznolikosti (biodiverziteta) / International Day for Biological Diversity]
A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja olyan világnap, amely az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. A választás azért esett május 22-ére, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. Az egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét”. A célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs (Johannesburg, 2002. augusztus 26. – szeptember 4.) is elfogadta.



A Magyar Kártya Napja [Dan mađarske karte (za igru) / Day of Hungarian Cards]

Schneider József kártyafestő emlékére, aki 1835 körül elkészítette a magyar kártyának nevezett játékeszköz első példányát. Ez az egyetlen standard kártyakép, mely irodalmi mű hőseit ábrázolja.

A magyar kártyafestők különleges kártyakép megalkotásával járultak hozzá az egyetemes kártyakultúra gazdagságához. 1835 körül készültek el Pesten Schneider József és Chwalowsky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyében a napjainkban magyar kártyának nevezett játékeszköz első példányai. Az új, keletkezését követően regionálissá váló kártyatípus az egyetlen standard kártyakép, mely irodalmi mű hőseit ábrázolja, és epizódjait idézi fel. Schiller Tell Vilmosa a biedermeier ízlést és divatot követve jelent meg a kártyaképeken. A tükörképességében és témájában is új játékszer nem csak Magyarországon, de Közép-Európa-szerte kiszorította a korábban általánosan használt egyalakos kártyaképeket. Kezdetben helvét- vagy svájci-német volt a játék neve. A XX. század elején az elnevezés magyar kártyára változott, német nyelvterületen pedig Doppeldeutsche lett.
A budapesti Kazinczy utcában (egykor Kiskereszt utca) járva az 55. számú ház falán olvashatjuk a mindmáig legnépszerűbb magyar találmányra emlékező sorokat. Az emléktáblát 1996-ban állította a Magyar Talon Alapítvány (a Magyar Kártyamúzeum megalapításának szándékával működő szervezet) és a Pató Pál Asztaltársaság (a magyar kártya kultikus tisztelete okán) és december 29-ét a magyar kártya napjává nevezték ki.

A 32 lapos magyar kártya