A politikus IGEN-je

Hódi Sándor, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottságának elnöke tegnap (december 14-én – B. A. megj.) délelőtt – a tőle megszokott, a lehető legegyszerűbb és legtermészetesebb módon – kimondta: a politika valójában nyomást gyakorol a délvidéki magyar sajtóra. (A rövidke kis nyilatkozat az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című műsorában hangzott el.) És teszi ezt a politikum teljesen magától értetődő módon, a saját természeténél fogva. Nincsen ebben az égvilágon semmi ördöngösség, hiszen más országokban is tapasztalhattak ilyesmit bőséggel. Csak azokban legfeljebb már réges-régen túlléptek rajta, és talán már el is felejtették. Nálunk viszont épp mostanság vált ez a meglehetősen kényes és rázós téma nagyon is időszerűvé. Ugyanis nemrégiben készült el az MNT Médiastratégia nevet viselő dokumentuma, amelyet már el is fogadott az említett testület. Méghozzá anélkül, hogy a benne foglaltak – a 2012-ig szóló fejlesztési tervek – megvitatása fülsiketítő zajt, vagy éppen óriási hullámverést okozott volna a mi kis csendes/békés, nyugalomhoz/fegyelemhez szokott/szoktatott és meglehetősen eldrapposított vajdasági magyar médiaszínterünkön. Az elmúlt hetekben, ha valahol netán szóba is került a délvidéki magyar tömegtájékoztatási-eszközök egységesítésének, valamiféle megrendszabályozási kísérletének még csak a gyanúja is, azt azon nyomban igyekeztek megcáfolni és a felmerülő kételyeket eloszlatni. Mondván, hogy a mi legtömegesebb magyar politikai pártunk élcsapatának bizony esze ágában sincs a médiát egyetlen piros-fehér-zöld esernyő alá betuszkolni. Uralkodni, hatalmat gyakorolni felette, szerkesztéspolitikájának irányt szabni, azt aztán meg végképp nem szeretnének. Mi sem áll tőlük távolabb! Merthogy mi igenis egy demokratikus országban élünk, és nálunk igenis sajtószabadság van.
Aki elhitte, az elhitte, aki nem, az nem. Úgy látszik, hogy Hódi Sándor sem szokott elhinni éppen mindent, amit hall. Alighanem szeret ő is a maga fejével gondolkodni, és nem mástól kérdezi meg a saját véleményét. Legalábbis a tegnapi sommás értékelése – médiánk ügyében –, erre enged (szerényen) következtetni. A politikus állást foglalt. És mást mondott, mint a többiek. Mást mondott, mint a társai. Megtörtént. Ez is megtörtént. Ez is megtörténhetett. De úgy is fogalmazhatnék, hogy: mindössze csak ennyi történt. És lám, lám, nem szakadt le az ég! És lám, lám, nem dőlt össze a világ!
Ha már egyszer szabad a véleménynyilvánítás, könnyűszerrel kinyilatkoztathatta, miként is tekint a politika és az újságírás épp aktuális viszonyára: ki rendelkezik ebben a mostani helyzetben erőfölénnyel, ki van alárendelt szerepben, valójában ki szolgál, és ki uralkodik? És egy percig sem gondolnám, hogy a (nem csak kimondottan politikusi fül számára) kissé sarkos és meglehetősen szokatlan helyzetértékelése miatt a Magyar Nemzeti Tanácsban tegnap bárki is ellenkritikával illette volna, vagy a fejét akarta volna venni.
Hogy leszűrhető-e ebből az egyetlenegy kirívó esetből valamiféle tanulság? Természetesen: igen. Ha esetleg mások is követnék a példáját, ha esetleg mások is hajlamosak lennének az igazmondásra – amitől persze még nem nőne ki nekik azonnal a lelkiismeretük! –, egy szempillantás alatt jelentős mértékben megtisztulna/megtisztulhatna a közéletünk. Az pedig valamennyiünknek igen jót tenne. Minden esetre: nekem tetszett a politikus igenje. És ezért most kap tőlem egy igent.

Szabó Angéla
http://www.vajma.info/cikk/olvasok/69/A-politikus-IGEN-je.html, 2011. december 15. [23:26]

Megjegyzés:
Dr. Hódi Sándor, pszichológus, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Tájékoztatási Bizottságának elnöke, amely támogatta Pressburger Csabának, a Magyar Szó fő és felelős szerkesztőjének a 2011. június 23-i leváltását.
Az MNT-nek a lap iránti viszonyulása nem csak a magyar közösségen belül rontotta a testület és a „hatalomban részes” Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hitelét, de kiváltotta a Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) és az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) elítélő reagálásait is.
A MNT az általa alapított és társalapított – írott, elektronikus és internetes média – esetében követelményként határozta meg a közszolgálati tájékoztatást. Ennek biztosítása érdekében a médiumok igazgatóitól, főszerkesztőitől elvárja, hogy a médiastratégiában megfogalmazott húsz „következő irányelv megvalósítását maradéktalanul biztosítsák”.
– A megfogalmazott elvárások kötelező jellegűek a Magyar Nemzeti Tanács által alapított és/vagy társalapított közszolgálati médiaszolgáltatók számára. A megjelenő tartalmakért és a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott Vajdasági Magyar Médiastratégiában megjelenített irányelvek betartásáért és megvalósításáért az igazgató és a főszerkesztő felel – olvasható az MNT által 2011. november 22-én elfogadott Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016 29-31. oldalán (http://www.mnt.org.rs/462-VAJDASAGI-MAGYAR-MEDIASTRATEGIA-2011-2016).
A dokumentum szerint, „a megfogalmazott irányelvek betartását egy, a Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott szakmai Testület felügyelné, a tagok egyharmadát a nyomtatott sajtó, egyharmadát az elektronikus média, egyharmadát pedig az MNT Tájékoztatási bizottságának javaslatára választanák meg”.
A médiafejlesztési stratégiát „első körben” dr. Hódi Sándor, az MNT tájékoztatási bizottságának elnöke terjesztette be (Pesevszki Evelyn: Elfogadták a kulturális és a médiastratégiát, Magyar Szó, 2011. november 23., 1. és 4. o.).

Újvidék, 2011. december 17.
Bozóki Antal