2012. február 10., péntek

Dívik a betörés Szabadkán is, Péterrévén is


Hogy időről időre szabadkai üzleteket is fosztogatnak a tolvajok, arról csak nagyon ritkán értesülhetünk a helyi sajtóból. Pedig történnek ilyen dolgok. Méghozzá a már jól ismert „betörési forgatókönyv” és a kitűnően bevált módszerek alapján. Ha a károsultak be is jelentik az esetet, jegyzőkönyv csak kivételes alkalmakkor készül, és így általában a helyszínelés is rendre elmarad.
A lopott áru fekete piaca – merthogy mostanra már ez is kialakult – egyre csak terebélyesedik. Nem csupán a garázdálkodás zajlik szervezetten és kitűnően olajozottan, hanem az eltulajdonított portékától való villámgyors megszabadulás is. Most már nem elég csak ügyesen elcsenni az árut, itt már összehangolt viszonteladásnak is léteznie kell mint szükségszerű „háttériparnak”. Az „ebül szerzett jószágok vásárán” leginkább a műszaki cikkek a legkelendőbbek. Közöttük is a kirakatból kiemelt LCD televízió a listavezető és a kilószám zsákmányolt mobiltelefon, amelyet szinte gyerekjáték pillanatok alatt elpasszolni.

Veszélyben a pálinkafőző!

A Szabadka községhez tartozó Kelebián is feltűnően megszaporodott a lopások, betörések száma az elmúlt néhány hónapban. A faluban az a hír kelt szárnyra, hogy egy olyan fosztogatókból álló csoport járja a falut éjszakánként, amely kimondottan a pálinkafőzők eltulajdonítására „szakosította” magát. Aztán ez a mobilcsapat áthelyezte az ideiglenes „székhelyét” a város Makkhetes nevű részébe. Ott legalább hét olyan családi házba, melléképületbe sikerült bejutniuk, amelyekben pálinkafőzéssel foglalkoztak. Volt, ahol csak a kazán rézfedelét szerelték le, mert állítólag attól a legkönnyebb megszabadulni, az iránt van igazán kereslet. Akadt olyan károsult is, aki nem volt rest, és felkereste az összes színesfém-kereskedőt, hulladékfelvásárlót a város területén, abban a reményben, hogy hátha sikerül az ellopott tárgyainak a nyomára bukkannia. De persze nem járt sikerrel. (Hogy mekkora haszonra tesznek szert a bűncselekmények elkövetői, arra abból is következtethetünk, hogy például egy 160 literes új kazán körülbelül 1000 euróba kerül. De beszámoltak olyan esetről is – amely Békován történt –, hogy a 300 literes beépített kazánt szőröstül-bőröstül elvitték. Pedig a házat két hatalmas kutya őrizte, akik viszont még a rablást követő napon is olyan mélyen aludtak, hogy a gazdájuk nem tudta őket felébreszteni.) Miután a pálinkafőző masináktól eredményesen megtisztították a terepet a garázdálkodók, menetrendszerűen megérkeztek az említett városrészbe az élelmiszer-tolvajok. Ők az éléskamrákat, a hűtőládákat és a kolbászfüstölőket dézsmálták meg nagy előszeretettel. A rablássorozatnak az vetett véget, hogy egy olyan házba is betévedtek az éjszakai látogatók, amelyben történetesen egy rendőr lakott, aki pisztollyal kergette el a betörőket.
A Zorka és a Peščara helyi közösség területéről már 4-5 hónapja érkeznek lopással, betöréssel kapcsolatos hírek. Ott több udvarból az élőjószágot (birkát, baromfit) csempészték ki, és a lakosság élelmiszer-tartalékait dézsmálták meg. Vagy éppen szerszámokat zsákmányoltak. De idősebb személyeket is megtámadtak – gyalogosokat, bicikliseket egyaránt –, akiktől megpróbálták a táskát megszerezni.
A betörők legújabban azt a trükköt alkalmazzák a szabadkaiakkal szemben, hogy telefonon bejelentkeznek mint a Metro Áruház képviselői, és közlik a „jó hírt”, amely szerint a ház lakója nyert egy igen értékes ajándékcsomagot az üzletükben. S amíg a hiszékeny gazda elmegy, hogy a nyereményét felvegye, addig a tolvajok feltörik a lakását.

A figyelőszolgálat lesz majd a megoldás?

A péterrévei beszélgetőtársam érdekes módon fogalmazta meg a lényeget: szülőfalujában már nagyobb a betörések, lopások általi „lefedettség”, mint amekkora az a térerő, amely a mobiltelefonok működéséhez szükséges. Pecellón ugyanis nemigen telik el nap anélkül, hogy ne értesülnének valamilyen garázdaságról. A betöréseknek körülbelül az egyharmadát világos nappal követik el. A tettesek pedig a legtöbbször kiskorúak. Cigánygyerekek.
A falu központjában kirabolták már a hentesüzletet, az italboltot és az újságosbódét is. Ráadásul ugyanazzal a technikával. Egy téglával beütötték a kirakatot, utána pedig becélozták az üzlethelyiségben felszerelt kamerát, és a gyorsan összepakolt áruval perceken belül távoztak is a helyszínről. Péterrévén van olyan utca, amelyben két épület kivételével, már minden házban jártak a betörők. Sőt olyan családi ház is akad, amelyet egymás után háromszor is feltörtek, és elvittek mindent, amihez csak hozzá lehetett férni. Legutóbb például egy olyan családot látogattak meg, amely traktorjavítással foglalkozik. A tettesek lábnyomát követték a hóban, és útközben nyolc olyan házat számláltak meg, amelyek ablakait megrongálva próbáltak az épületbe bejutni. Azóta a szerelőműhelyt egyetlen éjszakára sem merik felügyelet nélkül hagyni, többen is ott alszanak a műhelyben.
A falu területén öt különböző helyiségben foglalkoznak az óvodásokkal. Eddig három épületben észleltek betörést. A kiskorú elkövetők CD-lejátszókat, videó filmeket, játékokat és élelmiszert vittek magukkal.
A Tisza menti erdősávban igen népszerűvé vált az illegális fakitermelés is. De orvhalászokkal is gyakran lehet találkozni a faluban.
A helybeli rendőrőrs működését – a lakosság kérésére – tavaly megszüntették, mert felmerült annak a gyanúja, hogy az Óbecséről, Törökbecséről és Moholról érkező egyenruhások, akik a faluban teljesítettek szolgálatot, maguk is belekeveredtek a különféle lopási, rablási ügyekbe. Azóta a péterréveieknek az óbecsei rendőrállomást kell tárcsázniuk, ha valamilyen furcsa esetet észlelnek. Az viszont, mire a riasztás után a városból kiérnek a faluba, mindig időbe telik.
Mivel Péterrévén naponta hallani újabb betöréses esetekről, most az önkéntes éjszakai figyelőszolgálat bevezetését fontolgatják.

Szabó Angéla
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4735/Divik-a-betores-Szabadkan-is--Peterreven-is.html, 2012. február 9. [21:04]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése