2013. november 16., szombat

November 15.



Albert napja.
Germán eredetű név, az Adalbert férfinév rövidülése. Jelentése: nemes, fényes, híres.
1580 – Marosillye várában megszületett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre.
1629 – Gyulafehérváron 49 éves korában meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki gyulafehérvári udvarában jelentős kulturális központot és akadémiát hozott létre.
1630 – Regensburgban meghalt Johannes Kepler német csillagász, aki meghatározta az égitestek fénysugarának törését áthaladva az atmoszférán, valamint a szemlencse és a szemüveg optikai törvényeit.
1738 – Megszületett Sir William Herschel német csillagász, aki felfedezte az Uranuszt.
1790 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták II. Lipótot (egyidejűleg német-római császár és cseh király), aki bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását.
1812 – Kiskunhalason megszületett Latabár Endre színész, színiigazgató, zeneszerző, a Latabár-színészcsalád őse.
1887 – Megszületett Áprily Lajos költő, műfordító.
1901 – Miller Reese Szabadalmaztatta az elektromos hallókészüléket.
1932 – Megszületett Petula Clark, a 60-as évek népszerű énekesnője, akinek 14 slágere szerepelt a Top 40-ben.
1945 – Tildy Zoltán alakított kormányt az 1945. 11. 04-i választások után, ahol a Független Kisgazdapárt szerzett többséget.

145 éve, 1868. november 15-én Zsigmondy Vilmos bányamérnök, geológus ezen a napon kezdte meg Pesten a városligeti artézi kút fúrását.
Zsigmondy Vilmos 1821-ben született Pozsonyban. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végzett, majd a kincstári bányaigazgatóságon dolgozott. Az 1848-49-es szabadságharc alatt – Szlávy Józseffel – a resicai vas- és acélművek üzemét átállította a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. A szabadságharc leverése után két évig Olmütz várában raboskodott.
Kiszabadulása (1850) után az Anna-völgyi szénbányát irányította, majd 1860-ban bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt, nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. 1879-ben a Petrozsényban végzett fúrások nyomán gazdag kőszéntelepet tárt fel. Kutatásainak földtani és hidrológiai tanulságairól cikkekben, tanulmányokban számolt be.
1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, amely elkészülte után 970 méter mélységből 74 Celsius fokos termálvizet szolgáltatott. A mai Hősök terén 970 méter mélyre fúrva kénes forrást talált, amely fölé artézi kutat telepítettek, majd 1881-ben vizét a Városligeti tavon lévő Nádor-szigetre vezetve kő és márvány kádfürdős artézi fürdőt hoztak létre. Az évtized végére szűknek bizonyult fürdő helyett a városatyák újat építtettek, a tervezéssel Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg, aki az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon mutatta be terveit. Az építkezés 1909. május 7-i megkezdését a tervező már nem érte meg, a munkálatokat volt kollégái, Dvorák Ede és Gerster Kálmán építészek irányították. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


1913. június 16-án került sor a 3 millió 900 ezer aranykorona költségű Széchenyi gyógyfürdő ünnepélyes átadására. 
Az épületben kialakított 51 magánfürdőt, a csaknem 200 fős férfi és női gőzfürdőt, valamint a 170 fős férfi és női népfürdőt a napi 1200 köbméter hozamú, 73,8 Celsius fokos hőforrás látta el vízzel. A neoreneszánsz stílusú épület kupolacsarnokának boltozatát Vajda Zsigmond tervei alapján Róth Miksa üvegművész készítette, a szobordíszek Maróti Géza, Róna József, Telcs Ede, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Istók János és Markup Gyula keze munkáját dicsérik.
A fürdőzési szokások változása miatt a székesfőváros 1926-ban nyári uszoda megépítésére és a népfürdők bővítésére írt ki pályázatot, amelyen ifj. Francsek Imre tervei bizonyultak a legjobbnak. A rekordgyorsasággal kivitelezett új épületszárnyat 1927. augusztus 19-én avatták fel. Az Állatkerti út felőli oldalon egy új főépületet, egy úszómedencét a két végén egy-egy félkör alakú strandmedencét alakítottak ki. Az új épületszárnyat Beck Ö. Fülöp, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc és Margó Ede szobrászművészek alkotásaival díszítették.
A medencék vízellátását 1938 óta a Pávai-Vajna Ferenc geológus irányításával fúrt 1250 méter mély második kút, a Szent István-forrás naponta 6000 köbméter 77 Celsius-fokos vízzel biztosítja. A bőséges vízhozam szökőkút és a Szent István ivócsarnok létesítését is lehetővé tette, sőt még az állatkert nílusi vízilovainak is jut belőle. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése