Orbán
Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben elhangzott felszólalásában ma
(november 4-én – B. A.) elmondta, hogy Szerbia tekintetében a Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek
megtartását és azoknak száz százalékban való
kihasználását tartják elsődleges nemzetpolitikai célnak, valamint
irreális elvi lehetőségnek nevezte, hogy az általa vezetett magyar
kormány kiálljon azért, hogy a délvidéki magyarok az észak-koszovói
szerb közösségben hamarosan érvényesülő jogokhoz hasonlóakat
követeljenek.
Orbán erről a parlament őszi
ülésszakának plenáris ülésén beszélt, miután Szávay István jobbikos
képviselő azonnali kérdést tett fel neki, amelyben arról kérdezte a
miniszterelnököt, hogy Ukrajna EU-s társulási egyezményének novemberi
aláírásához a külügyminisztérium feltételként szabja-e a kárpátaljai
magyarság jogainak érvényesítését.
Második kérdése pedig arra vonatkozott, hogy a szerbiai EU-csatlakozási tárgyalások támogatásában lehet-e minta a koszovói szerbek autonómiája a délvidéki magyarság számára, és akar-e a magyar diplomácia ennek érdekében Szerbiával szemben feltételeket állítani?
Második kérdése pedig arra vonatkozott, hogy a szerbiai EU-csatlakozási tárgyalások támogatásában lehet-e minta a koszovói szerbek autonómiája a délvidéki magyarság számára, és akar-e a magyar diplomácia ennek érdekében Szerbiával szemben feltételeket állítani?
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában
elmondta, hogy sikeresnek tartja a magyar diplomáciát amiatt, amit elért
a kettős állampolgárság terén, mivel azt a legtöbb, Magyarországgal
szomszédos országgal sikerült elfogadtatniuk. Orbán példátlan bravúrnak
nevezte a kettős állampolgárság intézményét, annak ellenére is, hogy azt
Szlovákia törvényi szinten, a szlovák állampolgárság elvesztésének
terhe mellett bünteti azt.
A miniszterelnök az ukrán csatlakozásról
kifejtette, hogy szerinte a keleti szomszédaikat előbb közelebb kell
engedni az Európai Unióhoz, még mielőtt a magyarság jogainak a
követelését egyáltalán szóba hozhatnák.
Elegendő az MNT, nem kell ide autonómia!
Orbán a szerbiai nemzetpolitikai ügyeket
tekintve "kárpát-medencei mércével mérve" sikeresnek nevezte, hogy a
Magyar Nemzeti Tanács rendszere létrejött a Délvidéken. Szerinte az MNT
munkájának az ütemes és akadályozatlan haladása jelenleg a legfontosabb a
délvidéki magyarság szempontjából.
Szávay a viszontválaszában ismételten
megkérte Orbán Viktort, hogy fogalmazzon világosan, jól értette-e, hogy a
miniszterelnök szerint a koszovói szerbek autonómiájára alapozva nem
lehet követelés Magyarország számára a délvidéki magyar közösség
érdekében?
Erre Orbán replikájában ismét elmondta,
hogy Szerbiában egy bizonyos autonómia formát tart járható útnak,
amelyet a Szerbiában élő magyarok esetében Magyar Nemzeti Tanácsnak
neveznek. Nem tartja helyesnek az elvi lehetőségek igénylését (mármint a koszovói mintájú autonómiát - a szerk.), és irreálisnak nevezte ezen követelések fenntartását.
Erdély után Délvidék esetében sem lesz Fideszes vétó
Szerkesztőségünk fontosnak tartja
megjegyezni: az első Orbán-kormány a román EU-s csatlakozások idején is
arról beszélt, hogy a magyar autonómiát fogja feltételként szabni
Románia Európai Uniós csatlakozása elé. Erről Orbán a Tusnádfürdői
Szabadegyetemen is beszélt, ám végül a baloldali pártokkal együtt
szavazták meg Románia feltétel nélküli csatlakozását. Majd most, évekkel
később akár a Székelyek Nagy Menetelése tekintetében már ismételten
teljes mellszélességgel a székely autonómiát támogatják. Eközben a
jelenleg EU-csatlakozásra váró Szerbia esetében elutasítják a magyar
autonómia törekvéseket. A Fideszes kétharmad ezzel kettős
nemzetpolitikát képvisel, vagyis amit Romániától utólag, már vert
helyzetből követelnének, addig a stratégiai lehetőségeket elmulasztva
Szerbiával szemben nem szabják feltételként az EU-s csatlakozás elé a
délvidéki magyar területi autonómia megteremtését.
Hol ebben a ráció és a valós külhoni magyar érdekképviselet?
Talán Szerbia esetében is arra várnak,
hogy elmúljon a történelmi lehetőség és majd csak később, évek múlva, a
hatástalanabb, de diplomáciailag kényelmesebben járhatóbb úton, a
megkésett szavak szintjén követeljenek majd magyar autonómiát
Szerbiától?
Jószomszédi viszony helyett magyar érdekképviselet
Portálunk megkeresésére Szávay István, a
Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetvezetője elmondta, sajnálatosnak és
egyben lesújtónak tartja a miniszterelnök kijelentéseit, ám így legalább
most már letisztult a kép, világossá vált, hogy a délvidéki magyarság
sem számíthat többre, mint egy hasonló cserbenhagyásra, amelyet a Fidesz
Erdély esetében egyszer már elkövetett. A jobbikos képviselő
hozzátette, pártja számára a külpolitikában és a környező országokkal –
így Szerbiával - való kétoldalú kapcsolatokban továbbra is a magyar
nemzeti érdek, az elszakított magyar közösségek jogainak biztosítása az
elsődleges szempont, minden más csak ezt követően számít.
László Bálint az MRM elnöke és MNT-s
képviselő elmondta, az elmúlt három év bebizonyította, hogy a Magyar
Nemzeti Tanács intézménye csupán Magyarország anyagi támogatása mellett
képes valamilyen eredményt felmutatni, hiszen a költségvetés kétharmadát
az anyaországból kapja. Tehát, nem a jogköreivel operál a testület,
hanem puszta külső pénzek bepumpálásával operálnak. Körülbelül tíz éve
léteznek Szerbiában nemzeti tanácsok, és ez idő alatt a magyarság száma
40 ezer fővel csökkent, a versenyképességéről és általános
szociális-gazdasági helyzetéről nem is beszélve. A nyugat-európai és
koszovói területi alapú autonómia hozhat csak fordulatot a Délvidéken,
vélekedett az MRM elnöke.
Hozzátette, hogy a magyar külügynek
tisztában kellene lennie azzal, hogy most zajlik a nemzeti tanácsokról
szóló törvény módosítására tett javaslatok megvitatása, amelyen Korhecz
Tamás képviseli a délvidéki magyarokat. Most, hogy hozzá akarnak nyúlni a
meglévő törvényhez, meg kellene ragadni az alkalmat, hogy valós
felügyeleti és döntéshozói jogkörök is belekerüljenek a nemzeti tanácsok
vonatkozásában az új törvénybe. Emellett sajnálatát fejezte ki, amiért a
magyar kormány újabb megnyilvánulásában úgy ítéli meg a helyzetet, hogy
a Délvidéken minden a legnagyobb rendben van, miközben számos
megoldatlan kérdés vár még megoldásra, amelyek a Szerbiában élő nemzeti
kisebbségek boldogulását ellehetetlenítik.
Közzétette: Haraszthy Ágoston
2013. november 04. hétfő, 19:45
http://www.delhir.com/cimlap/kiemelt-hirek/16234-orban-viktor-nem-adna-terueleti-autonomiat-a-delvideki-magyarsagnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése