November 8.

Zsombor napja.

A Zsombor régi magyar személynév, a Zombor alakváltozata (más források szerint bolgár–török eredetű). A Zombor jelentése: bölény. Egy másik értelmezés szerint az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.

1656 – Megszületett Edmond Halley angol matematikus és csillagász.
1674 – Londonban 65 éves korában vakon és magányosan meghalt John Milton, aki William Shakespeare után a legjelentősebb angol költő volt.
1847 – Megszületett Bram Stoker ír író, a Drakula szerzője.
1897 – Megszületett Dorothy Day amerikai szerző, emberbarát, a nők jogainak szószólója, aki 1933-ban megalapította a „Catholic Workers Movement” nevű szervezetet.
1900 – Megszületett Margaret Mitchell amerikai írónő. Egyetlen regénye, az Elfújta a szél, az amerikai irodalom egyik legsikeresebb alkotása.
1935 – Megszületett Alain Delon francia színész (Zorro).
1946 – Megszületett Roy Wood, aki a Move zenekarban, majd az Electric Light Orchestrában több hangszeren is kiválóan játszott.
1949 – Budapesten megszületett Deák „Bill” Gyula blues-énekes, előadóművész.
1949 – Megszületett Bonnie Raitt, a legjobb bluesgitáros a nők között.

1980 – Budapesten meghalt Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök, az erőművek léghűtési eljárásának feltalálója.

110 éve, 1903. november 8-án Budapesten, a Városligetben leleplezték Anonymus szobrát, Ligeti Miklós alkotását.

A legenda szerint Ferenc József – a XIX. század végén – Budapesten járva szóvá tette, milyen kopár a város, mert a terek üresek, kevés a szobor. Ezért rögtön rendelt is tízet, a városatyákra bízva, kit ábrázoljanak. Ötlete nem kevés fejtörést okozott, mert az akkori vezetők szerint nehéz volt tíz olyan személyt találni, akik híres magyarok voltak, ráadásul a Habsburg-ház számára is kívánatosak. Ekkor készült el Szent Gellért, Pázmány Péter, Werbőczy István szobra. A további javaslatok között szerepelt III. Béla király névtelen írnokának, a "Gesta Hungarorum" (A magyarok cselekedetei) szerzőjének megörökítése.
Anonymus ismert művében a honfoglalást regényesen örökítette meg, felhasználva azt a keveset, amelyet a magyar történelem e sorsfordító időszakáról tudott, saját nevét viszont nem jegyezte le. Így az utókor névtelennek, latinul Anonymusnak keresztelte el. A kor szobrászai nem tolongtak a megrendelésért, mert nehéz emléket állítani annak, akiről szinte semmit sem lehet tudni. Ligeti Miklós szobrászművész viszont elég fiatal és bátor volt ahhoz, hogy vállalkozzon a lehetetlenre.
Amikor Ligeti Miklós 1898-ban a zsűrinek bemutatta az emlékmű vázlatát, a tagok meghökkentek az arc nélküli, ülő figura láttán. Fadrusz Jánosnak, a kor híres szobrászának, aki szintén a bizottság tagja volt, azonban tetszett a terv, és erélyes fellépésének köszönhetően Bánffy Dezső miniszterelnök elé terjesztették a javaslatot. Végül Ligetit felkérték egy másik változat elkészítésére is, aki ezúttal láthatóvá tette a szobor arcát, amelyet Herman Ottóról mintázott meg. A bizottság egyhangúlag a csuklyás változatot választotta.
Ligeti kőpadra ültetett szerzetese jobbjában írószerszámot, baljában nyitott könyvet tart. Az életnagyságúnál nagyobb, ülő alak kámzsája ráborul lehajtott fejére, eltakarva a jelzésszerű arcot is. A szobor tájolása olyan, hogy a figura kámzsája mindig árnyékot vet az arcra. A névtelen történetíró bronzalakját eredetileg nem a Városligetbe szánták, először a budai vár krisztinavárosi oldalán, körülbelül a mai Dózsa-szobor helyén akarták felállítani. Több más helyszín-változat után 1903. november 8-án került az emlékmű mai helyére, a városligeti Széchenyi-szigetre. Talapzatát Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervezték. Az avatóbeszédet a néhány nappal korábban miniszterelnökké választott Tisza István gróf tartotta. Az emlékmű ma is Budapest egyik jelképe. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum