November 29.

Taksony napja.

Török eredetű régi Magyar név, az összes Árpád-házi király őseinek a neve volt. Jelentése: jóllakott, elégedett, vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.

1590 – Meghalt Philipp Nikodemus Frischlin német humanista költő, tudós.
1643 – Velencében 76 éves korában meghalt Claudio Monteverdi olasz zeneszerző. Az 1607-ben bemutatott „Orfeusz” című szerzeményét az első operaként tartják számon.
1780 – Meghalt Mária Terézia osztrák császárnő, Magyarország királynője 1740-1780-ig.
1797 – Megszületett Gaetano Donizetti olasz zeneszerző (Szerelmi bájital).
1832 – Megszületett Louisa May Alcott amerikai regényírónő, akinek „Little Women” („Kisasszonyok”) című könyve több millió példányban kelt el, hat filmváltozatát is elkészítették.
1924 – Brüsselben meghalt Giacomo Puccini olasz zeneszerző (Tosca, A pillangókisasszony).
1929 – Először repült át repülő a Déli Sark fölött.
1932 – Megszületett Jacques Chirac francia államfő.

1942 – Budapesten meghalt Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.
1975 – Budapesten meghalt Korach Mór polihisztor, vegyész, a szilikátipar egyik fő fejlesztője.

50 éve, 1963. november 30-án Budapesten átadták a forgalomnak az Astoria aluljárót, amely 11 hónap alatt készült el.

Az utca embere a kereszteződést és az aluljárót is Astoriának nevezi a sarkon álló szállóról. A hotelt leszámítva azonban az Astoria nem hivatalos név. A kelet–nyugati metró 1970-ben átadott állomását már a kereszteződésről nevezték el. Az Astoria a főváros egyik legfontosabb forgalmi csomópontja a Belváros keleti határán, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út, illetve a Kiskörút (a Múzeum körút és a Károly körút) találkozásánál.
Valamikor itt húzódott a városárok, majd a városfal. A Kossuth Lajos 22. számú épületen elhelyezett emléktábláról (Berán Lajos, 1929) megtudhatjuk, hogy valamikor itt állott a Hatvani kapu, vagy más néven Hatvani rondella, a középkori városfal legerősebb védműve.

A mai Astoria helyén két épület állt: a Magyar utca felől egy lakóház, abban írta Petőfi Sándor 1844-ben a János vitézt, a Múzeum körút felőli oldalon a hírhedt Zrínyi fogadó. Az Astoria Szálló (tervezők: Ágoston Emil és Hikisch Artúr) 1914. március 14-én nyitotta meg kapuit. A lassan százéves épület viharos történelmünknek is tanúja volt: Károlyi Mihály 1918. október 23-án itt alakította meg ellenkormányát, a szálloda a Magyar Nemzeti Tanács székházaként szolgált, híres beszédét is erkélyéről mondta. (Károlyi a negyedik emeletet foglalta el feleségével, az irodák és a tanácsterem az első emeleten kapott helyet, néhány szoba pedig börtönként szolgált.)

1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek ide. A német megszállást követően, 1944 márciusában, a Gestapo főhadiszállása lett a szálló. 1948-ban az épületet teljesen újjáépítették. 1956. október 23-án itt vonultak el az egyetemisták, az épület a harcokban súlyosan megsérült.
Az Astoria aluljáró építésekor már számoltak a kelet–nyugati metró megépítésével. A főváros első gyalogos aluljárója 600 négyzetméter alapterületű, négyszög alakú, 12 feljáró vezetett a felszínre. Ebből kettőt megszüntettek, amikor a Rákóczi úti villamos vonalát felszámolták. Az aluljáró 1970-ben a 2-es metró lejáratával bővült. Az elmúlt években felszíni átkelőhelyek csökkentik az aluljáró forgalmát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum