Április 14.

Tibor napja.

A tibor név rövidülése, ami latin eredetű, jelentése, tiburból származó, tiburi, Más magyarázat szerint Bod Péter alkotta a hasonló erdélyi helységnévből, amely szláv eredetű.

1759 – 74 éves korában meghalt Georg Friedrich Handel német orginista, zeneszerző (Vízizene).

1849 – Debrecenben a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, valamint Kossuth Lajost kormányzóvá választotta.
1865 – Merénylet áldozata lett Abraham Lincoln, az USA tizenhatodik elnöke.

1886 – Megszületett Tóth Árpád költő, műfordító (Esti sugárkoszorú).
1894 – Thomas Edison először mutatta be nyilvánosan a kinetoszkópot, a mozgó képet.
1902 – Marie és Pierre Curie először izolálta a rádióaktív elemet, a rádiumot.
1903 – Dr. Harry Plotz felfedezte a tífusz elleni vakcinát.

1912 – Útban Southamptonból New Yorkba 2200 utassal a fedélzetén jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Titanic.
1921 – Gróf Bethlen István kormányt alakított, amelynek 1931. 08. 18-ig maradt miniszterelnöke.
1967 – Miután Kállai Gyulát az országgyűlés elnökévé választották, Fock Jenő foglalta el az új kormány elnöki tisztségét, amelyet lemondásáig, 1975. 05. 15-ig töltött be

1999. április 14., szerda

* Legalább 70 polgári személy vesztette életét, 31 pedig megsebesült Metohijában amikor a NATO gépei rakétát lőttek ki a kosovói albánok két menetoszlopára, amelyben többnyire gyerekek, nők és idős személyek haladtak visszatérőben otthonaik felé.

* Egynapos hivatalos belgrádi látogatása alatt Alekszandar Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette: Jugoszlávia beleegyezik nemzetközi polgári megfigyelők elhelyezésébe Kosovon, az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezete fennhatósága alatt, azzal a feltétellel, hogy ebben a küldetésben ne vegyenek részt azoknak az országoknak a képviselői amelyek részt vesznek a Jugoszlávia elleni agresszióban.

* Brüsszelben a kosovói kérdésről rendezett munkaüléssel megkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos találkozója.

* Borisz Jelcin orosz elnök Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnököt nevezte ki balkáni különmegbízottjának.

* Ludger Vollmer német külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Németország kidolgozta annak a tervnek a javaslatát, amelynek a célja a kosovói konfliktus befejezése.

* Ivan Sedlak köztársasági kisebbségügyi és emberi jogi miniszter kanizsai látogatása alkalmával  kiemelte, hogy „nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindannyian egyenrangú polgárai vagyunk az országnak, kivételt csak azok képeznek, akik nem lojálisak az államhoz. Aki nem illeszkedik be az általános érdekbe azt meghatározott szankciók sújtják”.

* A márka feketepiaci árfolyama 10,50 – 12,00 dinár.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. április 14.-20. - KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. április 14. - Németh Miklós miniszterelnök a kormány előző napi rendkívüli ülése után a Magyar Hírlapnak adott interjúban közölte: az Országgyűlés következő ülésszakán javasolni fogja a kormány jelentős átalakítását, ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a népszavazás lehetőségét a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében.
1989. április 14. – Átlagosan 6 százalékkal leértékelték a forintot a konvertibilis valutákhoz képest.
1989. április 14. - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára a városi első titkárok értekezletén kijelentette: amennyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a vezetés nem irányítja a folyamatokat, hanem sodródik velük. Az MSZMP-nek nem érdeke a szakadás, de az egység mindenáron való fenntartása sem: balról és jobbról is meg kell húzni a határokat, és meg kell válni azoktól, akik nem fogadják el a párt választási programját.
1989. április 15. - Az MSZMP addig megalakult reformkörei Reformműhely címmel rendeztek tanácskozást Kecskeméten, amelyen a kilenctagú Politikai Bizottság (PB) öt tagja volt jelen. Vitaindító előadást Nyers Rezső és Pozsgay Imre, a PB tagjai, államminiszterek tartottak. A résztvevők többsége rendkívüli pártkongresszust követelt, de határozatot nem fogadtak el.
1989. április 16. - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) első közgyűlésének második fordulójában elfogadták a szövetség programját, ezzel az ellenzéki erők közül elsőként az SZDSZ fejtette ki elképzeléseit az átmenet gazdasági, politikai vonatkozásairól. A tanácskozás nyilatkozatot fogadott el egy válságkezelő, az MSZMP és az alternatív szervezetek vezetőitől független szakértői kormány felállításáról, egy másik nyilatkozat leszögezte: az SZDSZ célja Magyarország függetlensége, hosszú távon a Varsói Szerződésből való kilépés.
1989. április 16. - A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének székházában megalakult a vallási alapon szerveződő Zsidó Ifjúsági Egyesület.
1989. április 17. - Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága - tekintettel a párt politikájában és működési gyakorlatában bekövetkezett változásokra - egy évvel korábban hozott döntéseit felülvizsgálva érvénytelenítette Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László MSZMP-ből történt kizárását.
1989. április 17. - A KIOSZ Személy- És Teherfuvarozók Országos Szakmai Tagozata tiltakozó demonstrációt szervezett Budapesten az autópálya-használati díj tervezett bevezetése ellen, majd a miniszterelnöknek címzett petíciót adtak át az Országháznál.
1989. április 17. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége rendkívüli ülésén úgy döntött: felülvizsgálják a kormánnyal korábban megkötött megállapodásokat, mert az utóbbi időszakban született, a lakosságot egyre jobban terhelő kormánydöntések meghozatalánál nem vették figyelembe a SZOT észrevételeit.
1989. április 18. - Az ország 260 takarékszövetkezete létrehozta a kereskedelmi banki jogosítvánnyal rendelkező Magyar Takarékszövetkezeti Bank Részvénytársaságot.
1989. április 18. - A Belügyminisztérium annak kapcsán, hogy egyszerre két per is kezdődött hivatali hatalmukkal visszaélő rendőrök ellen, közleményben határolta el magát ezektől a cselekedetektől.
1989. április 19. - A Magyar Nemzeti Bank 150 millió dolláros hitelszerződést kötött egy 15 tagú nyugati bankkonzorciummal, amelyben nyugatnémet, japán, olasz, angol és belga pénzintézetek is részt vettek.
1989. április 19. - Az MSZMP Politikai Bizottsága javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítéséről. A testület egy másik döntése szerint a párt készülő ideiglenes működési szabályzata már nem fogja tartalmazni a demokratikus centralizmust.
1989. április 19. - Az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői budapesti ülésükön nyilatkozatban jelentették ki: kellő előkészítést követően készen állnak az MSZMP-vel érdemi politikai tárgyalások folytatására. Az előkészítő megbeszélések lefolytatásával két szakértőt – Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert – bíztak meg.
1989. április 20. - Füzet alakban is megjelent az MSZMP cselekvési programja.
1989. április 20. - A Minisztertanács visszavonta az autópálya-díj bevezetéséről hozott, hatályba még nem lépett, de nagy tiltakozást kiváltó határozatát. A kabinet úgy döntött, hogy egy éven belül le kell állítani a Hévízi-tavat veszélyeztető nyirádi bauxitbányát. A SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztották a háztartási energiahordozók május elejére tervezett áremelését. A kabinet javasolta az Országgyűlésnek a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezését. A Minisztertanács felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. április 14. LENGYELORSZÁG: A lengyel egyházügyi hivatal elnökének izraeli látogatása után bejelentették: újra lesz rabbija Varsónak.
1989. április 14. SZOVJETUNIÓ: Tádzsikisztánban társadalmi vitára bocsátották a tádzsik nyelv állami nyelvvé nyilvánításáról szóló törvénytervezetet.
1989. április 15. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák hatóságok szabadon bocsátották Stanislav Devatyt, a Charta'77 ellenzéki csoport volt szóvivőjét, akit március 16-án vettek őrizetbe Prágában.
1989. április 16. SZOVJETUNIÓ: A hivatalos szovjet történetírás által 1964-es bukása óta mellőzött Nyikita Hruscsov néhai szovjet vezetőt egy moszkvai tömeggyűlésen olyan államférfiként méltatták, aki annak idején elhintette a gorbacsovi reformok magvait.
1989. április 17. CSEHSZLOVÁKIA: Alexander Dubcek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának (CSKP KB) egykori első titkára, a Magyar Televízió Panoráma című műsorának világszerte nagy visszhangot keltő interjút adott az 1968-as prágai tavasz leveréséről. Az adás sugárzása után Csehszlovákia diplomáciai úton tiltakozott a "csehszlovák belügyekbe való destruktív beavatkozás" miatt.
1989. április 17. LENGYELORSZÁG: Több mint hat évi törvényenkívüliség után újból legálissá vált a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom, Lengyelországban ismét szakszervezeti pluralizmus alakult ki.
1989. április 17. LENGYELORSZÁG: George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagyszabású gazdasági segélytervet dolgozott ki Lengyelország számára, bátorítandó a demokratikus reformokat.
1989. április 17. NDK: A szovjet hírügynökség közölte: május 11-én megkezdődik a szovjet csapatok egy részének kivonása az NDK-ból, mintegy tízezer katona és ezer harckocsi hagyja el az országot.
1989. április 17. ROMÁNIA: Új, szigorúbb vámszabályzat lépett életbe.
1989. április 18. CSEHSZLOVÁKIA: Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára moszkvai munkalátogatásán kijelentette: Csehszlovákiában nem várható sem az 1968-as események átértékelése, sem pedig az azokban vezető szerepet játszott Alexander Dubcek politikai rehabilitálása.
1989. április 18. LENGYELORSZÁG: A Szolidaritás szakszervezet újbóli legalizálása után egy nappal nyolc év után először találkozott újra Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke és Wojciech Jaruzelski államfő, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának (LEMP KB) első titkára.
1989. április 18. ROMÁNIA: A Nagy Nemzetgyűlés határozatban hagyta jóvá Nicolae Ceauescu államfő javaslatát, hogy Románia a jövőben ne folyamodjon külföldi hitelekhez, fejlesztését önerőből és széles körű nemzetközi együttműködéssel oldja meg. Másnap 120 ezer fős nagygyűlést rendeztek "az ország függetlensége és szuverenitása erősítésében elért nagy győzelmekből, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága (RKP KB) plenáris ülésén és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán elfogadott határozatokból és törvényekből fakadó megelégedés és hazafias lelkesedés jegyében".
1989. április 18. SZOVJETUNIÓ: Grúziában feloldották az április 9-i tüntetések szétverését követően bevezetett éjszakai kijárási tilalmat. (A hadsereg beavatkozásának 19 halálos áldozata volt.) Április 20-án a szovjet külügyi szóvivő elismerte: a tüntetők ellen erős koncentrációjú könnygázt vetettek be, ami egyes esetekben mérgezést okozott.
1989. április 18. SZOVJETUNIÓ: Grúzia Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Tbilisziben feloldotta az április 9-én bevezetett éjszakai kijárási tilalmat, megkezdődött a katonaság kivonulása a grúz fővárosból. Átalakították a tüntetés kivizsgálására alakított bizottságot, helyet kaptak a lakosság széles rétegének bizalmát élvező grúz közéleti személyiségek, értelmiségiek és munkások.
1989. április 19. LENGYELORSZÁG: A lengyel Legfelsőbb Bíróság az 1948-ban sokéves börtönbüntetésre ítélt szocialista párti politikusok újabb csoportját részesítette utólagos rehabilitálásban.
1989. április 20. CSEHSZLOVÁKIA: Egy rendelkezés május 1-jei hatállyal lehetővé tette, hogy csehszlovák állampolgárok korlátlan mennyiségben, eredetének igazolása nélkül helyezhessenek el konvertibilis valutát a csehszlovák devizabanknál.
1989. április 20. LENGYELORSZÁG: II. János Pál pápa a Vatikánban fogadta Lech Walesát, az ismét törvényesen működő lengyel Szolidaritás szakszervezet vezetőjét. Ugyanaznap Lengyelországban a zloty értékvesztésének látványos megnyilvánulásaként bejelentették: kisebb és könnyebb érmékre cserélik a váltópénzeket.
1989. április 20. ROMÁNIA: Hatályon kívül helyezték az addigi közigazgatási törvényt. Az új jogszabály már nem tartalmazta a falvak meghatározását, csak a községet említi egy vagy több, falvakból álló területi-közigazgatási egységként, amely felöleli a falusi lakosságot. (A korábbi hivatalos megnyilatkozások a "szisztematizálási program" alapján a falvak nagy részét életképtelennek nyilvánították.)
1989. április 20. SZOVJETUNIÓ: A szovjet Minisztertanács úgy döntött, nem építik meg a csernobili atomerőmű ötödik és hatodik reaktorblokkját, és másutt sem kerülhet sor hasonló blokkokkal erőművi bővítésekre. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum