Hetvenötezer magyar arra szavazott, hogy 20-30 család tovább gazdagodjon?
Amióta
végleg kiderült, hogy a VMSZ a kilencvenes évek háborúinak
kirobbantóival együtt vezeti majd az országot, a szerb sajtóban szinte
napi szinten lehet olvasni újabb követeléseiről.
Minden azzal kezdődött, hogy a "szerény"
VMSZ-nek csak államtitkári helyek kellettek az új kormányban. Aztán
kiderült, hogy nagy szerbiai közvállalatokban is komoly fotelokra
számít. Újabban pedig megtudhattuk, hogy nagyköveti posztokra is fáj a
foga. A jelek szerint jók az esélyei, hogy minden kívánsága
teljesüljön.
A politikai kereskedelem nagy mesterei
persze továbbra is azt állítják, hogy egyetlen vágyuk a szerbiai
infrastruktúra, gazdaság, mezőgazdaság felvirágoztatása, valamint a
szociális és az egészségügyi kérdések megoldása. Vagyis ezekkel a
területekkel óhajt foglalkozni. Engem leginkább a "szociális szféra
iránti elkötelezettsége" nyűgöz le. (Eddig ugyanis ezen a téren teljes
érzéketlenséget tanúsított.)
Amúgy tiszta szívből kívánom neki, hogy
tényleg varrják a nyakába a szociális kérdésekkel való bíbelődést, hadd
lássuk miképpen fog megbirkózni az idén várható tüntetésekkel vagy az
esetleges nagyobb méretű utcai zavargásokkal.
Egyébként a VMSZ elnöke elégedettségének
adott hangot, amiért Aleksandar Vučić leendő kormányfő nagyobb
javítások nélkül elfogadta pártjának az ún. platformját. Annak, aki
elolvasta a VMSZ választási programját, ez aligha meglepő, hiszen abban
szinte semmit sem kér a délvidéki magyarság számára.
"Kedvenc" pártelnökünk a Magyar Szónak
nyilatkozva, azt mondta, hogy: "Aktívan kívánunk részt venni Szerbia
jövőjének alakításában, hiszen a magyar közösség jövőjét szeretnénk
alakítani".
Most akkor Szerbia vagy a magyar közösség jövőjét szeretnék építeni?
Önök szerint Szerbia "jóléte" és a délvidéki magyarsággal szembeni bánásmód feltétlenül kölcsönhatásban volt-van-lesz?
K. P.
Közzétette: Szerkesztő 2.
2014. április 16. szerda, 14:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése