Április 26.

Ervin napja.

Germén eredetű név. Elemeinek jelentése: had(sereg) + barát. A név első elemét azonban több germán szóból is származtatják, ennek jelentése lehet még: becsület, örökség, vadkan: összességében: hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

121 – Megszületett Marcus Aurelius a filozófus császár.
1895 – Megszületett Rudolf Hess német politikus.
1900 – Megszületett Charles Richter amerikai földrengéskutató, akiről elnevezték a földrengések mérésére szolgáló skálát.
1905 – Megszületett Keleti Márton többszörös Kossuth-díjas filmrendező (Mágnás Miska (1948), A csodacsatár (1956), A tizedes meg a többiek (1965).
1914 – Megszületett Bernard Malamud Pulitzer-díjas amerikai író (Isteni kegyelem).
1947 – Budapesten megszületett Kishonti Ildikó színművésznő (Mephisto I-II).
1960 – Megszületett Roger Taylor (eredeti nevén: Roger Andrew Taylor) dobos, a Duran Duran együttes tagja.
1961 – Megszületett Shanghai-ban Joan Chen kínai-amerikai színésznő, rendező, néha Chong Chen ill. Chen Chong néven jegyzi filmjeit. Ismertebb filmjei: Ősz New Yorkban – rendező; Xiu Xiu - rendező; Dredd bíró; Lángoló jég; Twin Peaks TV sorozat; Az utolsó kínai császár; Tai Pan.

1966 – Megszületett Temesvári Andrea teniszezőnő.
1986 – Csernobilban (Szovjetunió) atomkatasztrófa történt, amikor felrobbant az egyik atomreaktor.

1999. április 26., hétfő

* A NATO-ombázások 33. éjszakáján  az észak-atlanti szövetség gépei tejesen  rombadöntötték Újvidék harmadik, s egyben utolsó hídját, a ún. Žeželj-hidat. Ezzel Újvidéken megszűnt a közúti és vasúti forgalom a Duna két partja között. A város egy részén szünetel a vízszolgáltatás. A NATO gépei ismét támadták Valjevo környékét és a Zombor melletti katonai repülőteret.

* Korrupció és a maffiával való összemosódás címén letartóztatták Stefano Cusumanit, az olasz kormány költségvetési és kincstárügyi minisztériumának adósságügyi államtitkárát.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Április 26. – A szellemi tulajdon világnapja

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000 októberében tartott ülésszakán határozta el a szellemi tulajdon világnapjának megünneplését. Először 2001. április 26-án emlékeztek meg róla világszerte, így Magyarországon is. A cél, hogy minél többen ismerjék meg a szellemi tulajdon szerepét az egyes országok gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében. A világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményeik védelmének szentelt világnap tisztelgés az emberi tudás, a képzelőerő és a kreativitás előtt.
A szellemi javak létrehozóinak sajátos jogait jelenti a szellemi tulajdon, amely a legújabb tulajdonforma, csupán ötszáz éves múltja van. Oltalmát műszaki területen a szabadalmak, használati minták, ipari minták, védjegyek stb., míg a tudomány, a művészet világában a szerzői jogok jelentik. (A szerzői jogot elismerő törvény először 1709-ben Angliában született.)
A szellemi tulajdon természeténél fogva nem szorítható államhatárok közé, ebből következően nemzetközi oltalomra van szükség, ami az államok közötti szerződések rendszerével biztosítható. A 19. század végétől kiépülő rendszer egy nemzetközi szervezet megalakítását igényelte. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) létesítésére vonatkozó egyezményt 1967-ben írták alá Stockholmban, az egyezmény 1970-ben lépett hatályba. Magyarország is ekkor csatlakozott a szervezethez, amely 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként működik. 2013-ban a kormány elfogadta a szellemi tulajdon védelmére irányuló, a 2013 és 2016 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiát, a Jedlik-tervet, amely az iparjogvédelemre, a szerzői jogra és a szellemi tulajdont védő intézményrendszerekre épül, célja a kreatív tevékenységek fellendítése.
Itthon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2011-ig Magyar Szabadalmi Hivatal) szervezésében tartanak ünnepségeket e világnapon. A tudományos és művészeti alkotóerő letéteményeseit, a feltalálókat, a művészeket, a szellemi javakkal kiemelkedő gondossággal gazdálkodó intézményeket, szakembereket ünnepelik. Ezen a napon a szabadalmi hivatal az általa alapított Millenniumi Díjjal ismeri el néhány hazai intézményünk e téren megmutatkozó eredményességét és példaadó törekvéseit. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

20 éve, 1994. április 26-án bizonyították be a felső kvark nevű részecske létezését.

Az amerikai lapok 1994. április 26-án beszámoltak arról, hogy egy nemzetközi tudóscsoportnak két évtizedes kutatás nyomán sikerült bebizonyítania a felső kvark (t-kvark, azaz top-kvark) nevű részecske létezését. E jelentős felfedezéssel helyére került az anyag szerkezetének utolsó építőkockája is. A több mint 400 tudós együttműködésével végzett kísérleteket a Chicago melletti Fermi Országos Gyorsító Laboratóriumban (Fermilab) hajtották végre. A felfedezést 1995-ben egy másik kutatócsoport is megerősítette. A Fermilab adott otthont a világ akkori legnagyobb részecskegyorsítójának, a Tevatronnak, mely 2011 őszén beszüntette működését.
Az 1890-es években jöttek rá arra, hogy noha minden anyag alkotó eleme az atom, az atomoknál is vannak kisebb részecskék, a protonok és a neutronok. Később kiderült, hogy az utóbbiak is elemi részecskékből tevődnek össze. A részecskefizika standard modell elmélete szerint a kvark egyike a két elemi építőelemnek, a másik a lepton. A tizenkét szubatomi részecskének - hat kvark és hat lepton - valamiféle kombinációja minden létező anyagban megtalálható. 1994-re már egyedül a felső kvark hiányzott az elmélet igazolásához.
A kvarkok az anyag igen parányi építőkövei olyan tulajdonságokkal, melyeket nagyon nehéz hétköznapi tapasztalataink alapján szemléletessé tenni. A kvarkok hat fajtája ismert, mindegyikhez tartozik egy antirészecske is. A felső (top) kvark élettartama igen rövid, mintegy 10 a mínusz huszonötödiken másodperc. Egy kvark mindenképpen kisebb, mint a milliméter egymilliárdod részének egymilliomod része. A kvarkok előállítása érdekében a kutatók a részecskegyorsítóban protonokat és antiprotonokat ütköztetnek egymással. A nagyenergiájú ütközések közül néhányban előállnak a keresett részecskék. Melvyn Shochet fizikusnak, a kutatócsoport vezetőjének elmondása szerint a felső kvark tömege sokkal nagyobb, mint bármilyen más elemi részecskéé. Éppen - a protonénál százszor nagyobb - tömege teszi e részecskét a fizika egyik legfontosabb eszközévé az univerzum természetének megértésében.
A világon eddig csak a Chicago közelében lévő Fermilab és a Genf mellett működő CERN észlelte a t-kvarkot, a valaha megfigyelt legnehezebb elemi részecskét. A Tevatronban mintegy 300 ezer t-kvark-esemény történt a részecskegyorsító 25 éves élettartama alatt, a CERN 2009-ben működésbe lépett nagy hadronütköztetőjében azonban már csaknem 18 millió. Két japán tudós, Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide 2008-ban fizikai Nobel-díjat kapott a top és bottom kvarkok létének bizonyításáért, amelyek a harmadik generációs kvarkok közé tartoznak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum