Tünde napja.
Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból Csongor és Tünde című drámai
költeményében.
1910 – Berettyóújfalun megszületett Kállai Gyula, aki
1965-től 1967-ig a minisztertanács elnöke volt.
1911 – Megalakult az első magyar filmvállalat.
1913 – Megszületett Sőtér István Kossuth-díjas író, irodalomtörténész.
1914 – Meghalt Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele – körkép).
1926 – Los Angelesben megszületett Marilyn Monroe (eredeti nevén: Norma Jeane Baker v. Mortenson) amerikai filmszínésznő.
1927 – Megszületett Márkus László Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
1934 – Megszületett Pat Boone (eredeti nevén: Charles Eugene Boone), énekes (Under God).
1936 – Megszületett Kézdi Kovács Zsolt magyar származású rendező. Ismertebb filmjei: Az a nap a miénk; Kiáltás és kiáltás; Ha megjön József; A locsolókocsi; Egy gyávaság története; Csutak és a szürke ló; Európából Európába; Romantika.
1911 – Megalakult az első magyar filmvállalat.
1913 – Megszületett Sőtér István Kossuth-díjas író, irodalomtörténész.
1914 – Meghalt Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele – körkép).
1926 – Los Angelesben megszületett Marilyn Monroe (eredeti nevén: Norma Jeane Baker v. Mortenson) amerikai filmszínésznő.
1927 – Megszületett Márkus László Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
1934 – Megszületett Pat Boone (eredeti nevén: Charles Eugene Boone), énekes (Under God).
1936 – Megszületett Kézdi Kovács Zsolt magyar származású rendező. Ismertebb filmjei: Az a nap a miénk; Kiáltás és kiáltás; Ha megjön József; A locsolókocsi; Egy gyávaság története; Csutak és a szürke ló; Európából Európába; Romantika.
1937 – Megszületett Memphis-ben Morgan Freeman amerikai színész. Ismertebb
filmjei: Miss Daisy sofőrje - Oscar-díj (1990) – Legjobb film; Hetedik; Robin
Hood, a tolvajok fejedelme; Vírus; A gyűjtő; A remény rabjai; Nincs bocsánat; A
Minden6ó; Deep Impact; Álomcsapda; A pók hálójában; Vízözön; Láncreakció.
1958 – Franciaországban Charles de Gaulle alakított kormányt a szocialista párt részvételével.
1958 – Franciaországban Charles de Gaulle alakított kormányt a szocialista párt részvételével.
1999. június 1., kedd
* A NATO öt csapást mért Belgrád közelében az
áramtermelő rendszerre. Kosovóra ötven lövedék hullott, amelyek közöl a legtöbb
Prizren térségére és a határvidékre. Először bombázták Kikinda környékét. Négy
nagy erejű rakétával lőtték a város északkeleti részén lévő kaszárnyát. Egy rakéta a kikinda- Banatsko Veliko Selo-i vasútvonal
közelében csapódott be.
* Živadin Jovanović jugoszláv külügyminiszter
levelet küldött Joschka Fischer német külügyminiszternek, jelezve benne, hogy
Belgrád elfogadja a kosovói rendezés alapjául a nyolcak csoportjának május 6-i
külügyminiszteri értekezletén kidolgozott elveket.
* Vuk
Drašković, a Szerb Megújhodási mozgalom elnöke síkraszállt a kosovói válság
békés megoldásáért és Jugoszlávia bombázásának beszüntetéséért.
* Vladan Batić, a
Szövetség a Változásokért Szervezet koordinátora, a Szerbiai Kereszténydemokrata
Párt elnöke felszólította a JSZK vezetőségét, fogadja el a Kosovóra vonatkozó
felkínált béketervet.
* A herceg-novi válságstáb követelte a Jugoszláv
Katonaság haditengerészetétől, hogy tartózkodjon a szükségtelen tevékenységtől
a lakott területeken és a gazdasági létesítményekben.
* A čačaki belügyi titkárság nem engedélyezte a polgárok gyülekezetét,
amelyet a helyi községi képviselőtestület június 3-án
15 órára jelentett be.
* A belgrádi FoNet
hírügynökség ideiglenesen beszüntette a hírek, hang- és képanyag
továbbítását, mert „a hadiállapot körülményei között nincsenek meg a
legalapvetőbb hivatásbeli, anyagi, energia-technológiai előfeltételek a
normális munkához”.
* A Jugoszláv Katonaság légvédelme lelőtte a NATO
egy A10-es típusú repülőgépét Kosovóban, valamint egy pilóta nélküli gépet –
jelentette a Belgrádi Rádió.
* Háromnapos hivatalos látogatásra Pekingbe repült
Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
Ivanov először látogat Kínába.
* George Robertson brit védelmi miniszter véleménye
szerint Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek még „számos lépést kell tennie”
afelé, hogy teljesítse a nemzetközi közösség feltételeit, és a NATO beszüntesse
a Jugoszlávia elleni légicsapásokat.
* Bulgáriában tartózkodik a NATO-tisztek
csoportja, amely kivizsgálja annak lehetőségét, hogy az ország területén
áthaladjanak a szárazföldi erők, amelyek bekapcsolódnak majd a kosovói
küldetésbe.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog
fenntartva.)
25 éve, 1989. június 1-jén az
Országgyűlés elfogadta a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
törvényt.
A képviseleti vagy közvetett demokráciával szemben (az emberek az általuk választott képviselők révén alkotják a törvényeket) a közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A közvetlen demokrácia hagyományai a régmúltban gyökereznek, már az ókori görög városállamokban megtalálható az intézmény, amely napjaink modern polgári államaiban is szerephez jut.
A népszavazás (más néven referendum) a közvetlen demokrácia gyakorlásának egyik eszköze. Ennek révén a választópolgárok az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választások közti időszakban is kifejezhetik akaratukat, véleményt nyilváníthatnak bizonyos kérdésekben. A népszavazás lehet helyi, illetve országos.
Az országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés rendelhet el. Ilyen népszavazás döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából tartható. 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő (azaz az országgyűlésre nézve kötelező erejű) népszavazást. Ezzel szemben a véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az országgyűlést (azaz nem köteles törvényben is megjeleníteni a népszavazás által javasolt többségi véleményt), de politikai jelentősége van.
A népi kezdeményezést el kell határolni a népszavazástól. A népi kezdeményezés alkalmas arra, hogy az állampolgárok javaslatukkal a képviseleti szervhez forduljanak, és tőle várják a döntést. Tehát a közvetlen demokrácia ezen eszköze nem döntésre vagy véleménynyilvánításra szolgál, hanem egy kérdés fölvetésére. A népi kezdeményezés is lehet országos vagy helyi szintű. Országos népi kezdeményezést legalább 50 ezer választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az országgyűlés köteles megtárgyalni.
Népszavazást tartottak Magyarországon például 1997. november 16-án, amikor arra kellett válaszolni: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A magyar polgárok 49 százalékos részvételével a szavazás a NATO-csatlakozást támogatók döntő győzelmét hozta.
2004. december 5-én ügydöntő népszavazáson két kérdésben kellett dönteni a szavazóknak: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
A huszonöt évvel ezelőtt elfogadott törvény sok ponton módosult. A népszavazások legfontosabb szabályait a 2013-ban életbe lépettalaptörvény tartalmazza. A népszavazásokról szóló, 2014-től hatályos új törvény értelmében legalább 200 ezer választó kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást, illetve a köztársasági elnök, a kormány vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többek között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról. Az új jogszabály egyúttal megszüntette az országos népi kezdeményezés jogintézményét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A képviseleti vagy közvetett demokráciával szemben (az emberek az általuk választott képviselők révén alkotják a törvényeket) a közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A közvetlen demokrácia hagyományai a régmúltban gyökereznek, már az ókori görög városállamokban megtalálható az intézmény, amely napjaink modern polgári államaiban is szerephez jut.
A népszavazás (más néven referendum) a közvetlen demokrácia gyakorlásának egyik eszköze. Ennek révén a választópolgárok az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választások közti időszakban is kifejezhetik akaratukat, véleményt nyilváníthatnak bizonyos kérdésekben. A népszavazás lehet helyi, illetve országos.
Az országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés rendelhet el. Ilyen népszavazás döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából tartható. 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő (azaz az országgyűlésre nézve kötelező erejű) népszavazást. Ezzel szemben a véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az országgyűlést (azaz nem köteles törvényben is megjeleníteni a népszavazás által javasolt többségi véleményt), de politikai jelentősége van.
A népi kezdeményezést el kell határolni a népszavazástól. A népi kezdeményezés alkalmas arra, hogy az állampolgárok javaslatukkal a képviseleti szervhez forduljanak, és tőle várják a döntést. Tehát a közvetlen demokrácia ezen eszköze nem döntésre vagy véleménynyilvánításra szolgál, hanem egy kérdés fölvetésére. A népi kezdeményezés is lehet országos vagy helyi szintű. Országos népi kezdeményezést legalább 50 ezer választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az országgyűlés köteles megtárgyalni.
Népszavazást tartottak Magyarországon például 1997. november 16-án, amikor arra kellett válaszolni: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A magyar polgárok 49 százalékos részvételével a szavazás a NATO-csatlakozást támogatók döntő győzelmét hozta.
2004. december 5-én ügydöntő népszavazáson két kérdésben kellett dönteni a szavazóknak: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
A huszonöt évvel ezelőtt elfogadott törvény sok ponton módosult. A népszavazások legfontosabb szabályait a 2013-ban életbe lépettalaptörvény tartalmazza. A népszavazásokról szóló, 2014-től hatályos új törvény értelmében legalább 200 ezer választó kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást, illetve a köztársasági elnök, a kormány vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többek között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról. Az új jogszabály egyúttal megszüntette az országos népi kezdeményezés jogintézményét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
115 éve, 1899. június 1-ején
Torinóban, a Caffé Burellóban kilenc olasz férfi megalapította a FIAT
autógyárat.
A Fabbrica Italiana di Automobili Torino (FIAT) alapító okiratát 1899. július
11-én írták alá, a cég ügyvezető igazgatójának a befektetők közül
eltökéltségével, előrelátásával kitűnő Giovanni Agnellit, egy kisváros
polgármesterét választották meg.Az 1900-ban megnyílt gyár 150 embert foglalkoztatott, 30 darab két-három üléses járművet készített, még a hagyományos lovas hintó volt a felépítmény, ehhez illesztették a motort. Az ovális, kék alapú FIAT-emblémát 1904-ben kezdték használni, ekkor már megbízható 20-30 lóerős motorokat gyártottak. A gyár gyorsan terjeszkedett, a termékskálára a személyautók mellé felkerültek a könnyű haszongépjárművek, a hajómotorok, a teherautók és a villamosok. Az első világháborúban a hadsereget látta el járművekkel, a háború utáni válságból új modellekkel, így az első négyüléses autóval lábaltak ki. A harmincas évek közepén jelent meg az a két típus, amely megváltoztatta Olaszország arculatát: az alacsony fogyasztású Balilla és a Topolino (ez utóbbit 1955-ig gyártották).
A második világháború már az egyik legnagyobb
olasz iparvállalatot döntötte romba, az újjáépítés 1948-ra fejeződött be. Az
1950-es évek második fele, az olasz gazdasági csoda időszaka példátlan
bővülést hozott a cég számára is, az 1955-ben megjelent farmotoros
kisautó, a 600-as és az új 500-as 1957-ben tömegek számára vált elérhetővé.
Agnelli unokája, Gianni 1966-ban vette át az akkor már évi 1,6 millió gépkocsit gyártó, 350 ezer embert foglalkoztató birodalmat, amely a hetvenes évek végéig nem termelt nyereséget. Az „ügyvédként” is emlegetett Agnelli terjeszkedésbe kezdett. Üzemeket telepített az elmaradott déli országrészbe, a FIAT megjelent Brazíliában, Kínában, gyárat hozott létre a Szovjetunióban, ahol Lada néven gyártották a 124-es módosított változatát, licence alapján készültek a Polski Fiatok és a Zastavák. (2008-ban a konszern megszerezte a szerb Zastava gyár többségi tulajdonát is.)
A nyolcvanas évek – jórészt az Uno elképesztő sikerének köszönhetően – a FIAT diadalmenetét hozták. A cég az olasz tőzsde történetének legnagyobb tőkeemelését hajtotta végre, vásárolt konkurens márkát (egyebek között az Alfa Romeót és a Ferrarit), áruházláncot, napilapot és biztosítót. Agnelli 1996-ig vezette a céget, a család továbbra is a részvények 30 százalékát birtokolja.
2002-ben a FIAT történetének legsúlyosabb válságát élte át, de kilábalt szorult helyzetéből, ma már ismét nyereséges. Tulajdonhányadot vásárolt a bajba jutott amerikai Chryslerben, és a nehéz helyzetbe került Opelt is megpályázta. A FIAT-csoport 12-szer nyerte el az Év Autója-díjat, legutóbb 2008-ban az újraálmodott 500-assal. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Agnelli unokája, Gianni 1966-ban vette át az akkor már évi 1,6 millió gépkocsit gyártó, 350 ezer embert foglalkoztató birodalmat, amely a hetvenes évek végéig nem termelt nyereséget. Az „ügyvédként” is emlegetett Agnelli terjeszkedésbe kezdett. Üzemeket telepített az elmaradott déli országrészbe, a FIAT megjelent Brazíliában, Kínában, gyárat hozott létre a Szovjetunióban, ahol Lada néven gyártották a 124-es módosított változatát, licence alapján készültek a Polski Fiatok és a Zastavák. (2008-ban a konszern megszerezte a szerb Zastava gyár többségi tulajdonát is.)
A nyolcvanas évek – jórészt az Uno elképesztő sikerének köszönhetően – a FIAT diadalmenetét hozták. A cég az olasz tőzsde történetének legnagyobb tőkeemelését hajtotta végre, vásárolt konkurens márkát (egyebek között az Alfa Romeót és a Ferrarit), áruházláncot, napilapot és biztosítót. Agnelli 1996-ig vezette a céget, a család továbbra is a részvények 30 százalékát birtokolja.
2002-ben a FIAT történetének legsúlyosabb válságát élte át, de kilábalt szorult helyzetéből, ma már ismét nyereséges. Tulajdonhányadot vásárolt a bajba jutott amerikai Chryslerben, és a nehéz helyzetbe került Opelt is megpályázta. A FIAT-csoport 12-szer nyerte el az Év Autója-díjat, legutóbb 2008-ban az újraálmodott 500-assal. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése