Június 17.

Laura napja.

Latin eredetű, Laurentius magyarul Lőrinc férfinév női párjának, a Laurenciának a rövidülése. A jelentése: babérfa, babérkoszorú.
1239 – Megszületett I. Edward angol király (1272-1307), aki egyesítette Észak- és Nyugat-Wales-t, de Skóciát nem sikerült meghódítania.
1818 – Megszületett Charles Francois Gounod, francia operaszerző (Faust).
1837 – Elfogadták Charles Goodyear gumiszabadalmát.

1885 – Megérkezett New Yorkba a Szabadság-szobor Franciaország ajándékaként.
1882 – Megszületett Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző, a XX. századi európai zene egyik legnagyobb hatású, legsokoldalúbb, legtöbbet vitatott úttörő egyénisége.

1903 – Henry Ford megalapította a Ford Motor Company-t.
1927 – Megszületett Sütő András, erdélyi magyar író (Anyám könnyű álmot ígér).
1936 – Megszületett Ken Loach angol származású amerikai rendező. Ismertebb filmjei: Édes kamaszkor - Európai Filmakadémia (2002) – Az európai filmkritikusok díja; Haza és szabadság; Titkos hadsereg; Black Jack; Apák városa; 11'09''01 – Szeptember 11.
1963 – Megszületett Greg Kinnear amerikai színész. Ismertebb filmjei: Lesz ez még így se!; You’ve Got Mail – A szerelem hálójában; Túl közeli rokon; Katonák voltunk; A szexfüggő; A csábítás elmélete; Rossz álmok; Sabrina.

2003 – Meghalt Knézy Jenő sportújságíró.

Június 17. – A sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapja.

1994. június 17-én Párizsban elfogadták a sivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót. Erre emlékezve az ENSZ-közgyűlés 1994 decemberében úgy határozott, hogy június 17-én világnap megtartásával is fel kell hívni a figyelmet a sivatagosodás és a szárazság súlyos következményeire. A kampány célja, hogy tudatosítsa felelősségünket a szárazföld pusztulásában, és felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretű hatásaira. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeket a területeket súlyosan fenyegeti a csapadékviszonyok megváltozása (a globális éghajlatváltozás következménye) és a növényzet kiirtása (az emberi tevékenység felelőtlensége). Ha valahol elpusztítja az ember a növényzetet, akkor ott a szél és a víz könnyen elhordja a termőtalajt, és növényzet hiányában a terület akár el is sivatagosodhat.
Hivatalos ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több mint egymilliárd ember életét veszélyezteti, és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Dél-Európában több mint 300 ezer négyzetkilométer területet fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás. Pusztít a tűz is: évente 600–800 ezer hektár – Korzika szigetével megegyező nagyságú – mediterrán erdő ég el. Az ENSZ-egyezmény hazánk egész területét aszállyal sújtott térségnek tekinti. A Duna–Tisza közi Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta. Az utóbbi évtizedek aszályos időjárása okán a talajvíz szintje 3–5 métert is csökkent, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. A XX. század elején a Duna–Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, mára csak a nevük emlékeztet a hajdani vadvízországra és élővilágára.
Az ENSZ keretein belül külön szerv, a UNCCD (United Nations Convention to Combat Desertification – Egyesült Nemzetek Egyezménye az Elsivatagosodás Elleni Küzdelemről) foglalkozik globális szinten az elsivatagosodás problémájával, ez a szervezet a felelős a világnap megtartásáért is. Minden évben új téma, az idén "A termőföld a jövő záloga, tegyük klímaállóvá!" szlogennel szervezik az eseményeket. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum