Gyárfás napja.
A név görög-latin eredetű, jelentése: idős férfi.
A Gerváz régi magyar alakja.
1163 – III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett.
1623 – Megszületett Blaise Pascal francia filozófus, matematikus és fizikus, akinek „Gondolatok” („Pensées”) című munkája halála után, 1669-ben jelent meg.
1862 – Amerika teljes területén megszüntették a rabszolgaságot.
1902 – Megszületett Kassán Bán Frigyes magyar rendező. Ismertebb filmjei: Talpalatnyi föld; Rákóczi hadnagya; Szent Péter esernyője; Háry János; Mátyás rendet csinál; 5-ös számú őrház; Valahol Oroszországban; Éjjeli zene; Tűzkeresztség; Csigalépcső.
1925 – Megszületett Szigetváron Raksányi Gellért magyar színész. Ismertebb filmjei: Sose halunk meg!; Bánk bán; Szomszédok - teleregény - Kutya úr; Gogol: Holt lelkek; Lúdas Matyi - szinkron; Sophokles: Oedipus király; A vihar; Fáklyaláng; Rákóczi hadnagya.
1927 – Megszületett Budapesten Bánffy György Jászai Mari-díjas, Kossuth díjas színművész, a József Attila Színház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Benedek Elek meséi – mesélő; Linda; Mephisto; Az Ötödik pecsét; 141 perc a befejezetlen mondatból; Dalolva szép az élet; Tüske a köröm alatt; Szemben a Lánchíd oroszlánja; Mesék az Ezeregyéjszakáról; Zrínyi.
1936 – Megszületett Nagyszebenben Bács Ferenc, színész Ismertebb filmjei: Állítsátok meg Terézanyut! (2004); Szabadság tér ’56 ; Szomorú vasárnap; Legyél te is Bonca!; A Három testör Afrikában; Halál sekély vízben - szinkron; Küldetés Evianba; Októberi vasárnap; Az Eröd; Béketárgyalás, avagy az évszázad csütörtökig tart.
1940 – Chicagóban megjelent a „Brenda Starr”, az első képregénysorozat amit nő írt és nő volt a főhőse.
1949 – Megszületett Springfield-ben Kathleen Turner amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: A rózsák háborúja; Holdfény és Valentino; Két és fél kém; Szemenszedett szenzáció; A Nílus gyöngye; A smaragd románca; Előre a múltba; Agyban nagy; A test melege.
1978 – „Megszületett” Garfield a Macska.
1163 – III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett.
1623 – Megszületett Blaise Pascal francia filozófus, matematikus és fizikus, akinek „Gondolatok” („Pensées”) című munkája halála után, 1669-ben jelent meg.
1862 – Amerika teljes területén megszüntették a rabszolgaságot.
1902 – Megszületett Kassán Bán Frigyes magyar rendező. Ismertebb filmjei: Talpalatnyi föld; Rákóczi hadnagya; Szent Péter esernyője; Háry János; Mátyás rendet csinál; 5-ös számú őrház; Valahol Oroszországban; Éjjeli zene; Tűzkeresztség; Csigalépcső.
1925 – Megszületett Szigetváron Raksányi Gellért magyar színész. Ismertebb filmjei: Sose halunk meg!; Bánk bán; Szomszédok - teleregény - Kutya úr; Gogol: Holt lelkek; Lúdas Matyi - szinkron; Sophokles: Oedipus király; A vihar; Fáklyaláng; Rákóczi hadnagya.
1927 – Megszületett Budapesten Bánffy György Jászai Mari-díjas, Kossuth díjas színművész, a József Attila Színház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Benedek Elek meséi – mesélő; Linda; Mephisto; Az Ötödik pecsét; 141 perc a befejezetlen mondatból; Dalolva szép az élet; Tüske a köröm alatt; Szemben a Lánchíd oroszlánja; Mesék az Ezeregyéjszakáról; Zrínyi.
1936 – Megszületett Nagyszebenben Bács Ferenc, színész Ismertebb filmjei: Állítsátok meg Terézanyut! (2004); Szabadság tér ’56 ; Szomorú vasárnap; Legyél te is Bonca!; A Három testör Afrikában; Halál sekély vízben - szinkron; Küldetés Evianba; Októberi vasárnap; Az Eröd; Béketárgyalás, avagy az évszázad csütörtökig tart.
1940 – Chicagóban megjelent a „Brenda Starr”, az első képregénysorozat amit nő írt és nő volt a főhőse.
1949 – Megszületett Springfield-ben Kathleen Turner amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: A rózsák háborúja; Holdfény és Valentino; Két és fél kém; Szemenszedett szenzáció; A Nílus gyöngye; A smaragd románca; Előre a múltba; Agyban nagy; A test melege.
1978 – „Megszületett” Garfield a Macska.
Nemzeti emléknap és a magyar szabadság napja
A csapatkivonás keretében az első szovjet katona 1990 március 13-án hagyta el Magyarországot, az utolsó pedig 1991 június 19-én.
1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát.
Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
A Magyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását az országból. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó-pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy évig tartó művelet során a szovjet fél végig tartotta a "menetrendet": a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak az akkori Szovjetunió közeli és távoli vidékeire.
A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. A szovjet katonákat hazaszállító első katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesítő harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő 15 hónapban másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és ember szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak.
Az 1991. június 16-án elinduló utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonuló Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.
A csapatkivonás lebonyolítását a vele kapcsolatos pénzügyi elszámolás hosszú, nehéz tárgyalássorozata kísérte. Végül egy olyan "nulla megoldás" született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága között. Erről 1991. december elején Moszkvában szóbeli egyezség született, majd 1992. november 11-én Budapesten írásbeli megegyezés jött létre Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök között.
Az emlékezés, az ünnep alkalmából a fővárosban és országszerte rendezvényeket tartanak, többek között átadják a Magyar Szabadságért díjat, amelyet a Magyar Szabadság Napja Alapítvány 2000-ben alapított. Az elismerést olyanoknak adják át, akik az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállóságához, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások létrehozásához. Idén június 19-én Jókai Anna kétszeres Kossuth-díjas író veheti át Gödöllőn a kitüntetést. (MTI)
2014. június 19. [10:02]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése