Vazul napja.
1868-ban ezen a napon született Karl Landsteiner, az AB0-vércsoportrendszer
Nobel-díjas felfedezője. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ben
határozott a világnap megtartásáról, ebből az alkalomból világszerte
köszöntik a véradókat, akik egyetlen véradással akár három életet menthetnek
meg. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás
fontosságára, a világ lakosságának mintegy 80 százaléka ugyanis nem
lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, fertőzésmentes
vér.
A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente csaknem fél millió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink. (Magyarországon 1986 óta november 27. a véradók napja.) Az elmúlt évben Magyarországon több mint 13 ezer véradó eseményen 417 ezer véradó jelent meg, hogy segítsen beteg embertársain. 2013-ban csaknem 56 ezer volt az új véradók száma.
A magyar Vöröskereszt idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Felsőoktatási véradóversenyt, amelynek eredményhirdetése a véradók világnapján lesz. Szeptembertől februárig a verseny keretében összesen 6239 nappali tagozatos hallgató adott vért, közülük 1725-en első alkalommal. A világnap központi programjait idén Srí Lankán tartják, az idei világnap szlogenje: "Gyűjts vért az anyák védelmére!" MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Bazil név régi magyar Wazul formájából
származik. Az írott névformának a helyes kiejtése Vászol, Vászoly lett volna.
1809 – János főherceg vezetésével, az utolsó nemesi felkelés során, Győr mellett a nemesi sereg megütközött a francia hadsereggel.
1809 – János főherceg vezetésével, az utolsó nemesi felkelés során, Győr mellett a nemesi sereg megütközött a francia hadsereggel.
1811 – Megszületett Harriet Beecher Stowe amerikai
írónő, aki a polgárháború előtt, 1852-ben a „Tamás bátya kunyhója” című
regényével felébresztette a tömegek rabszolgaság-ellenes érzését.
1864 – Megszületett Alois Alzheimer német orvos, pszihiáter, patológus. 1907-ben először írta le a róla elnevezett betegséget, ami elsősorban idős korban jelentkezik és értelmi leépüléssel jár.
1907 – Budapesten meghalt Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
1925 – Megszületett Darvas Iván (eredeti nevén Darvas Szilárd) színművész, kétszeres Jászai Mari-, Kossuth- és Ruttkai-díjas kiváló művész (Liliomfi, Dollárpapa).
1928 – Londonban 69 éves korában meghalt Emmeline Pankhurst (szül. Emmeline Goulden) angol szüfrazsett, a nők egyenjogúságáért harcoló mozgalom vezetője.
1954 – Megszületett Will Patton amerikai színész. Ismertebb filmjei: Az Ügynökség - sorozat; Tolvajtempó; Briliáns csapda; Armageddon; Korán keltem aznap, amikor meghaltam; A jövő hírnöke; Ámokfutam; Tökéletes másolat; A parazita; A Gathering of Old Men.
1963 – Megszületett Jeanne Tripplehorn amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Elemi ösztön; A cég; Waterworld; A nő kétszer; A rejtőzködő; Hullámhegy.
1969 – Megszületett Steffi Graf német teniszezőnő.
1864 – Megszületett Alois Alzheimer német orvos, pszihiáter, patológus. 1907-ben először írta le a róla elnevezett betegséget, ami elsősorban idős korban jelentkezik és értelmi leépüléssel jár.
1907 – Budapesten meghalt Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
1925 – Megszületett Darvas Iván (eredeti nevén Darvas Szilárd) színművész, kétszeres Jászai Mari-, Kossuth- és Ruttkai-díjas kiváló művész (Liliomfi, Dollárpapa).
1928 – Londonban 69 éves korában meghalt Emmeline Pankhurst (szül. Emmeline Goulden) angol szüfrazsett, a nők egyenjogúságáért harcoló mozgalom vezetője.
1954 – Megszületett Will Patton amerikai színész. Ismertebb filmjei: Az Ügynökség - sorozat; Tolvajtempó; Briliáns csapda; Armageddon; Korán keltem aznap, amikor meghaltam; A jövő hírnöke; Ámokfutam; Tökéletes másolat; A parazita; A Gathering of Old Men.
1963 – Megszületett Jeanne Tripplehorn amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Elemi ösztön; A cég; Waterworld; A nő kétszer; A rejtőzködő; Hullámhegy.
1969 – Megszületett Steffi Graf német teniszezőnő.
Június 14. - A véradók (donorok)
világnapja
A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente csaknem fél millió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink. (Magyarországon 1986 óta november 27. a véradók napja.) Az elmúlt évben Magyarországon több mint 13 ezer véradó eseményen 417 ezer véradó jelent meg, hogy segítsen beteg embertársain. 2013-ban csaknem 56 ezer volt az új véradók száma.
A magyar Vöröskereszt idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Felsőoktatási véradóversenyt, amelynek eredményhirdetése a véradók világnapján lesz. Szeptembertől februárig a verseny keretében összesen 6239 nappali tagozatos hallgató adott vért, közülük 1725-en első alkalommal. A világnap központi programjait idén Srí Lankán tartják, az idei világnap szlogenje: "Gyűjts vért az anyák védelmére!" MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
95 éve, 1919. június 14-15-én
John Alcock angol pilóta és Arthur Brown navigátor a világon elsőként repülték
át az Atlanti-óceán északi részét.
Alcock az első világháborúban berepülő pilóta volt, és a százados rendfokozatig jutott. Később repülőoktatóként dolgozott. A navigátor, Brown a brit Légierő hadnagya volt.
A londoni Daily Mail című lap által felajánlott tízezer fontért 1919. június 14-én indultak el a kanadai Új-Fundlandról. Rádió adó- és vevőkészülékük nem sokkal a start után csődöt mondott. Sűrű ködben repültek az óceán felett, általában 1100 láb magasan.
John Alcock és Arthur W. Brown az angol Légierőben rendszeresített Vickers Vimy kétmotoros bombázó repülőgépen St. John's-ból szálltak fel, és 16 óra 52 perc repülés, 3032 km megtétele után az írországi Clifdenben értek földet. Leszálláskor a futómű egyik kereke letört, a gép átbucskázott az orrán, fejjel lefelé állt meg, de a pilótáknak nem esett baja. Sikerükkel elnyerték az első óceánrepülőknek kitűzött, 10 ezer angol fontos díjat. (John Alcock fél évvel később a Vickers gyár berepülő pilótájaként a franciaországi Rouentól nem messze lezuhant gépével, és szörnyethalt.)
Az első transzatlanti repülés emlékműve a leszállóhely közelében látható, Heathrow repülőterén pedig a két vakmerő férfiú szobra áll. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Alcock az első világháborúban berepülő pilóta volt, és a százados rendfokozatig jutott. Később repülőoktatóként dolgozott. A navigátor, Brown a brit Légierő hadnagya volt.
A londoni Daily Mail című lap által felajánlott tízezer fontért 1919. június 14-én indultak el a kanadai Új-Fundlandról. Rádió adó- és vevőkészülékük nem sokkal a start után csődöt mondott. Sűrű ködben repültek az óceán felett, általában 1100 láb magasan.
John Alcock és Arthur W. Brown az angol Légierőben rendszeresített Vickers Vimy kétmotoros bombázó repülőgépen St. John's-ból szálltak fel, és 16 óra 52 perc repülés, 3032 km megtétele után az írországi Clifdenben értek földet. Leszálláskor a futómű egyik kereke letört, a gép átbucskázott az orrán, fejjel lefelé állt meg, de a pilótáknak nem esett baja. Sikerükkel elnyerték az első óceánrepülőknek kitűzött, 10 ezer angol fontos díjat. (John Alcock fél évvel később a Vickers gyár berepülő pilótájaként a franciaországi Rouentól nem messze lezuhant gépével, és szörnyethalt.)
Az első transzatlanti repülés emlékműve a leszállóhely közelében látható, Heathrow repülőterén pedig a két vakmerő férfiú szobra áll. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése