A Magyar Nemzeti Tanács fél a vajdasági magyarság helyzetének megvitatásától

Gondolatok az MNT „hagyományos jogi tanácskozásáról”

Június 5-én és 6-án Palicson megtartották a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „hagyományos jogi tanácskozását. A kétnapos rendezvény során a résztvevők ezúttal az Európai Unió és Szerbia, illetve a csatlakozási folyamat kontextusában hallhattak előadásokat a nyelvi jogokról, a nemzeti kisebbségek védelméről, a regionális együttműködésről, valamint a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetekről”.[1]

Az MNT „hagyományos jogi tanácskozásának” (máshol „magyar nyelvű jogi-tudományos tanácskozás”[2]) már az elnevezésével és az alapelképezésével is gond van. Beretka Katinka egyetemi tanársegéd, az MNT Végrehajtó Bizottságának (VB) tagja szerint, aki a szervezésért volt felelős, az idei tanácskozás egyik célja az volt, „hogy a vajdasági jogászok magyarul hallgathassanak tartalmas előadásokat, így elmélyítve a mindennapi szakterminológiát”.[3]

            Hajnal Jenő, az MNT elnöke szerint viszont „az idei tanácskozás valójában arra keresi a választ, hogy a napjainkban felgyorsuló változások hatására milyen alkalmazkodási modellek jelenhetnek meg a vajdasági magyar nemzeti közösség 1918-at követően bekövetkezett széttagoltságában”.[4]

            Ezekből az idézetekből is arra lehet következtetni, hogy az MNT vezetésének nincs határozott elképzelése, hogy mi is a tanácskozás valódi neve és célja. Illet volna ezt a megtartása előtt a szervezők között tisztázni!

Emlékezetem szerint, az MNT palicsi tanácskozásának eredeti célja a vajdasági magyar jogászok nyelvi, illetve szakterminológia (tovább)képzése volt.

            Aztán 2013-ban „igyekeztek újítani”,[5] ezért a 2014. évi tanácskozás „tudományos jelleget kapott”.[6] Ekkor történt meg először, hogy „a nyelvhasználati fordítóknak szánt gyakorlatokat, illetve előadásokat kihagyták a programból”.[7]

            A tavalyi palicsi tanácskozáson „a tudományos jelleg hangsúlyozására törekedtek”, vagyis most már „nem nyelvhasználati, hanem elsősorban jogi szemináriumról van szó” – nyilatkozta akkor Beretka.[8]  Így került megvitatásra az „autonómia a nemzetközi és az összehasonlító jogban”, valamint az „autonómia a szerbiai jogrendszerben” c. téma.[9]

Az MNT idei tanácskozásán „előadások” hangzottak el „a nyelvi és kulturális sokszínűség védelméről az EU-ban”, „az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájáról”, „hogyan érvényesül a hivatalos nyelvhasználat a tartományi közigazgatási szervekben”, „a kisebbségvédelmi standardok kialakításról az EU csatlakozási folyamatában” és a normatív hatáskör megosztás változatairól az egyes európai uniós tagállamokban”, valamint „Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak szakterminológiai aspektusai” címmel.[10]

Az előadások címéből is látszik, hogy az MNT tanácskozásán nem a vajdasági magyarok időszerű kérdései kerültek napirendre és gyakorlati tapasztalatot/tudást sem nagyon szereztek a részvevők. Az egyik jogászhallgató meg is jegyzete: „Elsősorban a szakterminológia miatt vagyunk itt”.[11] Erről viszont Palicson a legkevesebb szó esett. No meg, persze, a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetekkel kapcsolatos feladatokról.

Máig nem világos, hogy az időközben az MNT VB tagjának tisztségéről lemondott Beretka,[12] aki az MNT előző összetételében a hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa volt, miért nem javasolta például annak a felmérésnek a megvitatását, amelynek során „az MNT nyelvrendőrei (helyesebben talán nyelvőrei) 31 vajdasági önkormányzat 240 településén ellenőrizték a hivatalos nyelvhasználattal kapcsolatos előírások érvényesülését”?[13] Miért nem került publikálásra ez a felmérés? Ifj. Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének az Otthonteremtőben a szülőföldön c. „jogi és politikai esszéket” tartalmazó kötete[14] viszont eddig már két kiadásban is megjelent. Az MNT támogatásával! 

Senkinek persze kifogása nem lehet az ellen, hogy az MNT tudományos tanácskozás(oka)t is tartson, sőt az ilyen tanácskozások szükségesek is. Ezeknek azonban, a testület szerepéből kiindulva, elsősorban a vajdasági magyarság helyzetével és megoldatlan problémáival kellene foglalkozni. Ez bizonyára elősegítené az egyes időszerű nemzeti kisebbségügyi kérdések tudományos megvilágítását és a problémák gyakorlati megoldásának útkeresését. Az MNT viszont mintha szándékosan kerülné az ilyen jellegű témák napirendre tűzését.

A „tanácskozás”, egyébként, „az a tevékenység, hogy több személy tanácskozik, döntés előtti megbeszélést, tárgyalást folytat”.[15] A jelentésekből egyáltalán nem látszik, hogy az MNT tanácskozásain bárminemű megbeszélés, tárgyalás folyt volna, és hogy azok valamilyen közös álláspont kialakításával végződtek volna.  A részvevők többnyire „előadásokat” hallhattak.

            – Szerbiának év végéig kell elkészítenie a kisebbségi akciótervet, amely érdemben nyújt mozgásteret a nemzeti kisebbségek számára, ezért ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Ebbe az akciótervbe kell integrálni a vajdasági magyarság elképzeléseit, hiszen a csatlakozást követően az EU-t ez a kérdéskör valós mélységeiben nem igazán érdekli – mondta előadásában  dr. Juhász Hajnalka, aki közigazgatási tanácsadó Magyarország igazságügyi miniszteri kabinetjében.

                A többnyire elméleti és már jobbára ismert témák helyett, az idei  tanácskozás gyakorlati haszna éppen az lehetett volna, ha az MNT megvitatásra és állásfoglalásra a részvevők elé terjeszti a kisebbségi akcióterv magyar vonatkozású saját javaslatait és/vagy a négy magyar párt (a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt), valamint 11 civil szervezet által a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára (2015. április 22-én) elfogadott, A vajdasági magyar közösség alapérdekei (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) című javaslatát.[16]

            Hajnal Jenő, az MNT elnöke – a most már külföldről is érkező figyelmeztetések – ellenére – továbbra sem akarja tudomásul venni arról, hogy mi is a feladata. Nyilatkozataiból[17] látszik, hogy semmilyen elképzelése nincsen a kisebbségi akcióterv tartalmára vonatkozóan. Eddig egyetlen konkrét magyar követelést nem fogalmazott meg.  

             Az MNT tanácskozásainak akkor lenne értelme, ha egy, vagy legtöbb két időszerűt téma kerül megvitatásra, ami után a részvevők megfogalmaznák az álláspontjukat, segítve/megkönnyítve ezzel az MNT fellépését a hatalom felé. Ez eddig egyetlen alkalommal sem történt meg. Ezért a tanácskozás elképzelését már most felül kell vizsgálni.

            Lehetséges, hogy „az EU fél a nemzeti kisebbségi témakörtől”, de hogy az MNT fél a vajdasági magyarság helyzetének megvitatástól, az viszont nyilvánvaló.

Újvidék, 20015. június 8.  

BOZÓKI Antal

---

[1] P. E.: Az EU fél a nemzeti kisebbség témakörétől.  Magyar Szó, 2015. június 6., 1. és 7. o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2727/kozelet/128284/Az-EU-f%C3%A9l-a-nemzeti-kisebbs%C3%A9g-t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9t%C5%91l.htm, 2015. június 5. [22:38] >> 2015. június 5. [23:43]

[2] Basity Gréta: Szerbia és az Európai Unió. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18689/Szerbia-es-az-Europai-Unio.html, 2015. június 5. [12:46]

[3] Lásd az 1-es alatti írásban.

[4] Uo.

[5] P. E.: Jogi-tudományos tanácskozás az autonómiáról. Magyar Szó, 2014. május 31., 5. o.

[6] Uo.

[7] Uo.

[8] P. E.: Jogi-tudományos tanácskozás az autonómiáról. Magyar Szó, 2014. május 31., 5. o.

[9] A tanácskozásról a Legalább elnézést kellene kérni – MNT tanulságok című naplójegyzetemben (a 2-es alatt) írtam. http://bozokiantal.blogspot.com/2014/05/mas-naplo-38.html, 2014. május 18. Lásd még: Területi és nem területi autonómia az összehasonlító, a nemzetközi és a tételes jogban. http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2316/Teruleti-es-nem-teruleti-autonomia-az-osszehasonlito--a-nemzetkozi-es-a-teteles-jogban.html, 2014. május 28. [16:22] és Magyar Szó, 2014. május 29., 5. o.

[10] Lásd az 1-es alatti írást és Basity Gréta jelentését a 2-es alatt.

[11] MNT jogi tanácskozása: Útmutató a szakmai terminusok anyanyelvre fordításához. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18692/MNT-jogi-tanacskozasa-Utmutato-a-szakmai-terminusok-anyanyelvre-forditasahoz.html, 2015. június 6. [17:05].  

[12] Lemondott Beretka Katinka. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18695/Lemondott-Beretka-Katinka.html, 2015. június 6. [22:43]

[13] Pesevszki Evelyn: Sikeresen lezárt nyomozás

[14] Forum Könyvkiadó. Újvidék, 2009, 2010.

[15] Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2000, 1331. o.

[16] http://vmdk.org.rs/hirek/432-javaslat-a-nemzeti-kisebbsegi-akcioterv-tartalmara, 2015. április 22.

[17] P.E.: Esetlegesség helyett törvényes jogok. Magyar Szó, 2015. május 29., 1. o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2720/kozelet_politika/127882/Esetlegess%C3%A9g-helyett-t%C3%B6rv%C3%A9nyes-jogok.htm, 2015. május 29. [08:09] és pen: A kisebbségi kérdés megkerülhetetlen, http://www.magyarszo.com/hu/2721/kozelet_politika/127917/A-kisebbs%C3%A9gi-k%C3%A9rd%C3%A9s-megker%C3%BClhetetlen.htm, 2015. május 30. [10:25]