2015. június 18., csütörtök

Humanitárius katasztrófa vs. könnyebbség Szerbiának

2015-06-17 15:04:00

Pásztor István szerint a határzár Szerbia számára is kedvező lehet. A szerbiai államtitkár viszont humanitárius katasztrófáról beszélt.

A magyar kormány bejelentése után szerbiai magyar politikusokat és egy menekültekkel foglalkozó lelkészt kérdeztünk a fizikai határzár várható hatásaival kapcsolatban.
Szerbia nem készült fel az áradatra
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke az atv.hu-nak azt mondta, hogy Szerbia nincsen felkészülve arra a menekültáradatra, ami abban az esetben várható, ha szögesdróttal zárják le a magyar-szerb határt.

Csonka szerint már most komoly problémákat okoz a vajdasági magyarságnak, hogy Nyugat-Európából koszovóiakat, főként romákat telepítenek vissza és magyar többségű falvakba irányítják őket.
Csonka szerint szervezett mozgatásról van szó, humanitárius szervezetek pénzéből vesznek lakásokat, házakat a koszovóiaknak, akik nem beszélnek többnyire sem szerbül, sem magyarul és legtöbbjük muzulmán vallású. „Ez a folyamat két éve kezdődött, azóta folyamatosan növekszik a bűnözés”- tette hozzá a szervezet elnöke.
Mire lesz elég a kerítés?
Csonka a szerdán bejelentett fizikai határzárról szólva elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a kerítés sem fogja megállítani azokat a menekülteket, akik Afganisztánból, Szíriából, Irakból érkeznek, maximum nagyobb torlódás lesz a határmenti településeken. Eddigi tapasztalataik szerint a menekültek 2-3 napot töltöttek Szerbiában, utána mentek tovább Nyugat-Európa felé.

„Ha idáig el tudnak jutni, itt fognak tanyázni és lesik majd a lehetőséget, hogyan juthatnak át a zöldhatáron”- magyarázta a VMDK elnöke.
Lehetőség pedig több is van szerinte. „Közel van a hármas határ, Törökkanizsa és környéke, ahonnan Románián keresztül Makó felé vehetik az irányt a menekültek, míg a másik irányban Bosznia felől könnyen be lehet jutni Horvátországba és onnan mehetnek tovább nyugatra”- tette hozzá.

csonka Áron 
Csonka Áron

„Ha lezárják a határt kerítéssel, olyasmi alakulhat ki itt a Vajdaságban, mint ami Calais-ban, Dover felé. Ott táborok jöttek létre és lesik a menekültek a lehetőséget, hogy például hogyan tudnak egy-egy kamionba bebújni, hogy átjussanak Angliába”- magyarázta Csonka Áron, és hozzátette:

a vajdasági magyarok attól is félnek, hogy a többségében magyarlakta településeken olyan központokat fognak kialakítani, ahová menekülteket telepítenek, mint a 90-es években tették boszniai menekültekkel.
Csonka emlékeztetett, hogy akkor is kvótarendszert alkalmaztak, humanitárius pénzekből látták el a menekülteket, de betelepítésük után 10-20 évvel ma már látják, hogy a főként magyarlakta településeken felborultak az etnikai arányok és, ha ugyanez történik majd, akkor az vallási területen is konfliktusokhoz vezethet, mert a menekültek többsége muzulmán vallású.
Megérti a kormányt
„Megértem a mostani magyar kormányt, hogy nagyon odafigyel ezekre a folyamatokra, mert egy olyan menekültáradatról van szó, ami teljesen felborítja az etnikai és vallási arányokat. Ha ezt nem tudjuk megoldani a közeljövőben, akkor nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznie Európának”- vélekedett a VMDK elnöke. Csonka arról is beszélt, hogy olyan szóbeszéd terjed a Vajdaságban, hogy az Athéntól Budapestig közlekedő vonatjárat zsúfolásig van menekültekkel, Belgrádból pedig állítólag hetekre előre le van foglalva minden buszjárat, ami Szabadka felé közlekedik.
Csak a fegyver állítaná meg őket
Az atv.hu megkereste Varga Tibor lelkipásztort is, aki humanitárius megfontolásból három éve látja el élelemmel, vízzel és ruhával a szabadkai téglagyár ro­mos épületét átmeneti szállásként használó menekülteket: koszovóiakat, afgánokat, pakisztániakat, szíreket, bangladesieket és más nemzetiségű társaikat.

menekültek a régi szabadkai téglagyár területén (forrás: helsinki figyelő) 
Menekültek a régi szabadkai téglagyár területén (Forrás: Helsinki Figyelő)

Varga Tibor tőlünk értesült a magyar kormány teljes határszakaszt lezáró döntéséről. „Nézze meg a hangyákat, mi történik, ha a vonulási útjukba akadályt tesznek. Itt is ez lesz” – mondta sok éves tapasztalatból, majd hozzátette:

A drótkerítés csak átmeneti zavart fog okozni, és maximum néhány hétre torlódik fel szerb oldalon a menekültáradat, aztán új „ösvények” jönnek létre a szomszédos országokban.
Ismerve pártfogoltjai előtörténetét és elszántságát, Varga meg van róla győződve, hogy aki számtalan akadályt leküzdött már, mire Szerbiába ért, azt egy drótháló nem tántorítja el szándékától.

„Ha csak fegyvert nem fognak rájuk, megállíthatatlanok, mivel ott, ahonnan jöttek, reménytelen a helyzetük”, tette hozzá a lelkipásztor.
Pásztor szerint Szerbia is jól jár
Pásztor Istvánt napok óta próbáltuk elérni a szerbiai menekülthelyzettel kapcsolatban. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) titkárságán kérdéseinket emailben is elkérték. Mivel választ nem kaptunk, a kormány szerdai döntése után ismét megkerestük Pásztor titkárságát, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a VMSZ elnöke az ügyben az MTI-nek nyilatkozik.

pásztor istván (fotó: sikerado.hu) 
Pásztor István (fotó: sikerado.hu)

Eszerint Pásztor közölte, Szerbia számára is könnyebbséget jelenthet, ha Magyarország fizikailag lezárja a magyar-szerb zöldhatárt, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor "nagy valószínűséggel meg fogják kerülni ezt a területet”.
A VMSZ elnöke azt is elmondta, hogy a magyarországi határzárral Szerbia számára nem oldódik meg a probléma. „A mi számunkra akkor oldódik meg igazából a probléma, ha a szerb bejövő oldalon is meglesznek ezek az intézkedések" - tette hozzá.
Pásztor kifejtette, hogy pártja támogatja a szerb kormány azon törekvéseit, amelyek az illegális bevándorlók megfékezésére vonatkoznak. Emlékeztetett arra, hogy Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter kedden arról beszélt: Szerbiának nincs lehetősége arra, hogy több ezer menedékkérőt és migránst befogadjon, illetve ellásson.

Az államtitkár katasztrófáról beszélt  
Pásztorral szemben Szerbia szociális államtitkára humanitárius katasztrófáról beszélt a határzár kapcsán. Csikós László néhány nappal ezelőtt azt mondta:

Ha Magyarország „hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal” zárná le határait, akkor 15 ezer migráns rekedne Szerbiában.
Amennyiben pedig hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni - ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába -, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése