A vajdasági magyar sajtóért – Vége: a Hét Nap is megy a lecsóba

Káeftésítés címszó alatt megvonták a szerkesztőség jogát az igazgató és főszerkesztő megválasztásában

Közben jelentkezett Gyulai Zsolt is és kommentárt fűzött Paskó Csaba, nagyon kormánypárti tanácsos magvas megállapításairól:
„Az atya, a fiú és a szakács nevében :) szeretem a mindentudó és mindenható ripacsokat, most akkor ő mi? plébános, szakács, borász, író, karnagy, politikus, újságíró, polihisztor? Vagy csak egy szerencsétlen ripacs...? Ma konkrétan felfordult a gyomrom tőle, eddig csak a kövidinkájától, amit a templom kert végében kotyvaszt. Hasznos lenne, ha mindenki maradna a kaptafánál... Nekem ez ciki lenne ripacs celeb plébánosnak lenni.”
Közben László Edit, a Hét Nap igazgatónője szólalt fel, megkésve, mert nagy igyekezetében, Hajnal elnöklő úr (ő is minden kormánypárti személyt urazott) elfelejtette a pulpitusra szólítani.
Joó Horti Lívia nem hagyja magát: Dudást emlékezteti, hogy miket írt a sajtószabadságról 1990-ben. Akkor is, most is valaki eldöntötte, hogy mi a sajtószabadság. Az érintett Dudás szerint az más volt, mert akkor a Milošević diktatúrája volt. Nem akarja elhinni, hogy valaki összehasonlítja Elnök Urat Miloševićtyel.
Bacskulin István: igenis össze lehet hasonlítani! Paskó Csabának is ad egy sallert.
Szavazat többséggel Hajnal ezt is megszavaztatja. Már nem a sallert, hanem, hogy a Hét Nap megregulázását.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a vajdasági sajtószabadság élharcosa, Bodzsoni István marad a Pannónia Alapítvány igazgatója.
Igazán bájos volt az MNT ma ülése is.


Elfogadták a Magyar Szó igazgatójának a beszámolóját
De most jön az igazi napirendi pont: az alapítói okmány módosítása. Közben befutottak a tüntetés felszólalásainak néhány szövege.
Kezdjük a végéről, ezt a szöveget olvasta el Németh Ernő az MNT ülésén:
TILTAKOZÁS
A Magyar Szó és a Hét Nap szerkesztőségei tiltakozásukat fejezik ki a napilap és a hetilap alapszabályainak módosításai ellen. A tervezett és bejelentett módosítások épp azokat a legfontosabb jogosítványokat akarják kivenni az újságírók kezéből, és kiradírozni még az emlékezetből is, amelyek egy újságírót újságíróvá, egy szerkesztőséget szerkesztőséggé tesznek: a szabad gondolkodás, a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az újságírótól elvenni a kritikus gondolkodás lehetőségét egyenértékű azzal, mintha a földművestől elvennénk a kapát, a pedagógustól a krétát, az írótól a tollat. Ezért, aki így cselekszik, vagy eszerint dönt, az a saját nemzete ellen dönt. Ezt a döntést pedig a vajdasági magyarság legfelsőbb önkormányzati és érdekvédő szerve, a Magyar Nemzeti Tanács nem vállalhatja fel. A Magyar Szó és a Hét Nap szerkesztőségei nevében ezért követeljük a Magyar Nemzeti Tanácstól, mint a megnevezett szerkesztőségek alapítójától, hogy a módosításokat vegye le napirendről, és a későbbiekben sem fogadja el. 2016. július 7-én, Szabadkán A tiltakozók
Kókai Péter felszólalása:
Kedves jelenlevők!
Én alapvetően csak köszönetet szeretnék mondani. Először is szeretném megköszönni minden barátomnak, ismerősömnek, munkatársamnak, polgár- és nemzettársamnak, aki az elmúlt napokban üzenetet írt, felhívott, megkeresett, érdeklődött, felajánlotta a segítségét, vagy megkérdezte, miben segíthet. Ezek azok a megismételhetetlen pillanatok, amikor az ember teljes lényével átérzi, nincs egyedül, része egy közösségnek, és számíthat annak segítségére.
Másodsorban is szeretném megköszönni – ha tehetném, külön-külön, egyesével – mindenkinek azt, hogy most itt van. Higgyétek el, sokkal több ez a jelenlét egy kellemes nyárdélutáni sétánál, vagy egy puszta részvételnél egy jó kis buliban. Először is bebizonyítottátok, hogy nem féltek. És aki nem fél, az ellen a zsarnok tehetetlen. Azzal, hogy itt vagytok, azt is megmutattátok, nem mindegy nektek, hogy mi történik a sajtónkkal, az intézményeinkkel, végső soron velünk. Aggódva, és már ezzel a puszta aggódással is felelősségteljesen viszonyultok közösségünk sorskérdései iránt, és ezért szeretnék gratulálni mindenkinek. Ezek azok a megismételhetetlen pillanatok, amikor az ember érzi, van még bennünk erő, gerinc, tartás és jövő.
És végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a gyáva és szánalmas embereknek, akik az ilyen, és ehhez hasonló döntéseket kifundálják és előkészítik. Gyávák, mert mindig a paravánok, a falak, és a maguk előtt tolt kis végrehajtók mögé bújva kotyvasztják kis mesterkedéseiket, és szánalmasak, mert rettegnek a nyilvánosságtól, a szembenézéstől, a vitától, és egyáltalán, saját embertársaiktól. Ugyanakkor mégis köszönetet kell mondanom nekik, mert ha ők nem mesterkednének, mi most nem lennénk itt. Ha ők nem lennének, mi most nem lennénk egyre többen. Ezért azt üzenem nekik: hajrá! Csak így tovább! Le ne térjetek erről az útról, amelyen futószalagon gyártjátok magatoknak a megsértett, megalázott, megbántott embereket. Ez a legbiztosabb módja ugyanis annak, hogy egyre több embert lökjetek el magatoktól, és végül magatokra maradjatok. Csak szorgalmasan ássátok önmagatok politikai sírját, és ne lankadjatok munka közben. Végtelen és féktelen ostobaságotokban ugyanis azt hiszitek, hogy megfélemlítéssel, zsarolással, fenyegetésekkel és kirúgásokkal majd megoldjátok valahogy ezt a kérdést, és megy minden szépen tovább, ahogy eddig. Közlöm: nem megy. Ez itt nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete. Csak épp ezt képtelenek vagytok felfogni.
De így a jó.

Korábban írtuk:
Németh Ernő felolvasta a tüntető újságírók tiltakozó levelét. A módosítás ellen foglaltak állást.
„Gyakorlatilag egy bosszúhadjáratról van szó. Elkészült a leszámolás stratégiája.”
A kormánypárti Antal Szilárd lokálpatriotizmusát félretette és üdvözölte az Újvidékre költözést.
Az ellenzéki Joó Horti Lívia attól tart, hogy még jobban csökken a példányszám. Értesülései szerint már hónapok óta százas számmal csökken az eladott Magyar Szó. A Dél-Bácskába költöztetett újságírók hogyan fognak napra készen reagálni? Gyakorlatilag egy bosszúhadjáratról van szó – mondta ki Joó Horti. „Elkészült a leszámolás stratégiája.”
A kormánypárti Vidrács Krisztina a szórvány dicséretét szórta a Magyar Szóra. Nagyon szép szöveget olvasott fel.
Nyilas Leonov Anita, miniszterelnök helyettes 2006-os évet idézi, amikor Józsa László volt az MNT elnöke és Szerbhorváth György megírta, hogy a VMSZ rátenyerelt a Magyar Szóra. Azt akarta mondani, hogy nem először éri ez a vád a VMSZ-t. Ergo: ?
Náray Éva örül annak, hogy az újvidéki szerkesztőség fontosabb szerepet kapjon. A politika terheli meg a lapot. Felhozza a Pressburger ügyet. Azok tüntettek ma, akik akkor megmagyarázták miért kell Pressburgert leváltani.
Az ellenzéki Tari István szerint a Magyar Szó siralmas pártlappá vált, a politika rátette a véres mocskos mancsát.
A kormánypárti Dudás Károly méltatlannak tartja a tüntetést: akkor volt a leghangosabb az üvöltés, méghozzá szerbül, amikor a legfontosabbról, az iskoláinkról volt szó. A Napló ennél butább demagógiát már régen hallott. Megereszt egy soviniszta uszítást is, miszerint figyelmeztet, hogy a más nyelvűek átveszik majd itt a teret.
A nagyon kormánypárti Paskó Csaba nem hisz a független napilapokban. Kioktatja az újságírókat. El a kezekkel a Magyar Szótól! Ezt a felsőfokú végzettségű Paskó Csaba mondta.

Maga Hajnal elnök mondott bevezetőt. Egy siránkozás a széthúzás miatt. Megmagyarázza, hogy a Magyar Szó szerkesztőségét miért kell Újvidékre költöztetni. Mert megváltozott a helyzet ahhoz képest, amikor három helyre költöztették. A változásokban nincsenek rejtett dolgok – mondja Hajnal. Szerinte a demokrácia elve valósul meg, hogy nem az MNT nevezi a médiumok igazgatóit és főszerkesztőik, csak jóváhagyja a kimondhatatlan nevű igazgató bizottságok döntését.
A 10 évvel ezelőtti döntés (amikor Szabadkára, Zentára is költöztették a Magyar Szót) a „lelkét tépte ki a lapnak” – mondta az igazgatónő. Munkajogi döntések: 185 munkahelye lehet a Magyar Szónak. 9 embernek ajánlják fel, hogy Újvidékre költözzenek. Újhelyi Lukács, az igazgató bizottság elnöke fenyegetőzött: csak akkor lesz 185 munkahely, ha lesz rá pénz! Pozitívak kell maradni, mondta magyarnak tűnő nyelven.
AZ MM három tagja (Joó Horti, Várkonyi, Zsoldos) módosítási javaslatot tett. Közülük Várkonyi Zsolt elmondta, hogy nem ilyen igazgatói beszámolót kértek. Megemlíti a Magyar Szó már bűncselekménybe illő szerkesztéspolitikáját a választások idején. Nem kaptak választ a Kókai Péterrel kapcsolatos kérdésre sem (őt nemrég menesztették).

Egyébként Joó Horti Lívia volt mindeddig a legaktívabb ellenzéki képviselő, legalábbis az ösztöndíj programokról és az újvidéki Európa Kollégiumról szóló vitában. A kormánypártiak (VMSZ) csak bólogatnak, vagy bevallják: büszkék, hogy az MNT ennek az összetételének a tagjai.
A tüntetők zaja néha eléri a felszólalókét.  De ez még mindig csak bemelegítés.


Korábban ezt írtuk:
Rendhagyó körülmények között kezdett az MNT, kívülről jócskán behallatszik a tüntetés zaja.
Még csak bemelegítenek a honatyák. Az igazi napirendi pont (Magyar Szó, Hét Nap) csak később lesz.
Kintről érkeznek a képek.
XXX
A Napló a következő órákban igyekszik folyamatosan beszámolni arról, ami a Magyar Nemzeti Tanács szabadkai tanácskozásán, illetve az Ago Mamužić utcai épület előtti tüntetésen zajlik.
Az MNT napirendjén szerepel a semlegesnek hangzó pont is: a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap alapítói jogainak átvételéről szóló határozat elfogadása. Valójában erről van szó: megvonnák a szerkesztőségek jogát, hogy beleszólhassanak a főszerkesztő személyének kiválasztásába.
Emiatt szervez a Magyar Szó és Hét Nap újságíróinak egy része tüntetést az MNT ülésezésével egyidejűleg a Magyar Ház előtt.
A VMSZ vezetősége egy anonim szerzők cikkeit közlő internetes oldal révén már megelőző támadást intézett a tüntetés ellen: (http://www.joreggeltvajdasag.com/vajdasagi-de-magyar-blog/jo-reggelt-kivanunk).
Erre írta Gyulai Zsolt a következő bejegyzést:
„Nagy nap a mai, egész sor értelmezhetetlen írás jelent meg a kedvenc internetes tákolmány hírportálomon. Feltételezem a pártunk izgalmában kiadta a parancsot – írjatok! Írjatok bármit, csak igyekezzetek a mai tüntetést degradálni, fúrni. A napot a kisbetűvel, nagybetűvel, kiemelve, beemelve, szorgalmasan írogató unatkozó ismeretlen – Zsebek indította, először gombákról elmélkedik (!), majd következő írásában felcsapja a Magyar Szó napilapunkról szóló nagy történelem könyvet és abból citálgat ezt-azt. A gombás rész jobban tetszett, mivel abban arról folytat önmagával diskurzust, hogy vannak olyan politikusok akik nem beszélik helyesen az anyanyelvünket. Ojjé, drága Zsebek, hallgasd meg olykor, hogyan beszél az Elnök Úr, gyakran még akkor is suksükköl amikor felolvassa a beszédét, de azt is látnod kell, ettől szép a mi anyanyelvünk, még ha otrombán is hangzik a politikusaink szájából. És amikor azt hittem ezzel vége a gyenge próbálkozások sorának, jött Juhem. Juhemet a vmsz egyik láthatatlan tartományi csinovnyikját, egyik névtelen (annyira nem is, mert világos ki is ő) „újságíróját” is megihlette és tollforgatásra késztette a készülődő tüntetés az üvegpalota előtt. Jaj kérem, ennyire nem kellene parázni, nem kell beszarni, van még négy kerek évetek semmit tenni, lényegtelen írásokat firkálgatni. Nyugi, dőljetek hátra, élvezzétek a nyarat a jól megérdemelt pihenést...”
Bemelegítőnek volt még egy sajtóértekezlet is, amelyen Korhecz Tamás, a Magyar Mozgalom társelnöke beismerte, hogy öt évvel ezelőtt tévedett, amikor MNT elnökként részt vett Pressburger Csabának, a Magyar Szó főszerkesztőjének akkori leváltásában. A Magločistač tudósítása szerint, Korhecz azt mondta: rossz kompromisszum volt elfogadni egy ilyen döntést. Pressburgert azért váltották le, mert nem volt hajlandó engedelmeskedni a pártból érkező direktíváknak.

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8042, 2016. július 7.