Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási
fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!?
Kisebbségjogi témák
Július 12.
A szerb kormány emberi és
kisebbségi jogi irodájában megbeszélést tartottak a nemzeti tanácsok vezetőivel
„azokról a módszertani megoldásokról, amelyek terén a kisebbségi akcióterv
értelmében szükséges beszámolók készülnek. A legtöbb nemzeti tanács a
megbeszélésen szembesült azzal, hogy komoly feladatok várnak ránk. Minden
nemzeti tanácsnak vannak saját feladatai az akcióterv kapcsán. A munka nem
várhat, függetlenül attól, hogy még nem alakult meg a szerb kormány. A kitűzött
feladatokat el kell végezni, mindenkinek a saját területén. Az első jelentések
augusztus végén esedékesek” – nyilatkozta Hajnal
Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.[1]
Kíváncsian várjuk, mikor
hozzák nyilvánosságra, milyen feladatai vannak az MNT-nek, miről, mikor és
kinek ad majd számot?
Július 13.
– Novi Pazarban ült össze
a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete, amely a Szerbiában élő nemzeti
kisebbségeket, illetve nemzeti tanácsaikat érintő időszerű kérdéseket vitatta
meg. Középpontban az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások
23. fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akcióterv végrehajtása,
illetve a folyamat részeként elkészítendő beszámolók, a nemzeti tanácsokról
szóló törvény módosítása, valamint az oktatás témája állt. Az ülést azért
tartották Novi Pazarban, mert a közelmúltban a Bosnyák Nemzeti Tanács vette át
a koordinációs testület vezetését, amelyet a 21 nemzeti tanács képviselői
képeznek.[2]
A Bosnyák nemzeti tanács
honlapján található tájékoztatás szerint az egyeztető testület „meghatározta
következő egy évi munka elveit és prioritásait”.[3]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozatában „megerősítette, hogy mindenekelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény sorsáról tárgyaltak, valamint a kisebbségi akciótervből eredő aktuális feladatokat vitatták meg”.[4]
Az egyik legfontosabb feladat
mindenféleképpen a nemzeti tanácsokról szóló törvény minél gyorsabb és
alaposabb átdolgozása, illetve kidolgozása. A mi szempontunkból egy új
törvénynek a kidolgozása lenne kívánatos – mondta Hajnal. Aláhúzta: „jó lenne,
ha a tervezett időpontnál jóval előbb elkészülne egy olyan törvényjavaslat,
amely meghatározza a nemzeti tanácsok hatáskörét, tevékenységét és a
társadalomban betöltött helyét”.[5]
A 23. tárgyalási fejezte
vonatkozó akciótervben a nemzeti tanácsokról szóló törvény „revíziójának”/felülvizsgálatának
(3.8.1.2., a 316. oldalon a 4-es alatt) 2016. „első negyedévéig” meg kellet
volna történni. Hajnal Jenő nyilatkozata szerint „az illetékes munkacsoportot
már megalakították”, illetve „a törvény sorsáról” beszélnek. Magyarán:a
kidolgozásához még csak hozzá sem fogtak. Ez is azt mutatja, hogy Szerbiát
mennyire (nem) érdekli a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása.
Hajnal nyilatkozata, tehát,
teljesen idejét múlta. Hogy készülhet el valami „a tervezett időpontnál jóval
előbb”, ha máris késik? Tudja-e egyáltalán Hajnal, mit tartalmaz az akcióterv?
Mikor jelentkezik már egy felkészült, bátor újságíró, aki nem csak a
tisztségviselők nyilatkozatát adja közre, hanem megvizsgálja annak a
valóságtartalmát is?
Július 16.
Az anyanyelvhasználat az egyik fokmérője a nemzeti kisebbségi jogok
érvényesülésének.
Szerbhorváth
György hívta fel a figyelmet arra, hogy a Magyar Szó Kft. igazgatója szerb
nyelven kommunikál a vállalat dolgozóival. Egy olyan vállalatban, ahol a
legtermészetesebb lenne a magyar nyelvű igazgatás. Ez bizony önmagában is szégyen.
A levél tartalmát nem is említve.
– Hab a tortán, hogy miközben a Vajdaságban
hivatalos nyelv a magyar, szerbül küldi el a levelet a munkavállalóknak, akik
tehát a magyar nyelvű napilapnak magyarul írtak eddig. Hogy az egészet
megfejelje, még a saját nevét is átírja szerbesen, noha mindenki szíve-joga,
hogy úgy írja a nevét, ahogy akarja. Viszont ha Ökrész személyi igazolványában magyarul szerepel a neve – és a lap
impresszumában magyarul van, kérdés, hogy ilyen nevű személy, mint Rozalija
Ekres létezik-e egyáltalán – írja Szerbhorváth.[6]
Az igazgatónőt, akinek egyébként a nyelvhasználat
tekintetében is példát kellene mutatnia, még az sem igazolja, hogy bizonyára
nem ő vezette be a szerb nyelvet a vállalat irányításába. Most, hogy ez
nyilvánosságra került, változat-e a gyakorlaton?
Július 18.
Brüsszelben Szerbia és az Európai Unió (EU) harmadik
államközi konferenciáján megnyitották a 23. (igazságszolgáltatás, korrupció
ellenes harc, alapvető jogok) és a 24. (igazság, szabadság, biztonság) csatlakozási
tárgyalási fejezetet Szerbia számára.[7]
A vajdasági magyarokat különösen a 23. fejezet
„alapvető jogok” c. alfejezete érinti, amelynek szerve része „a nemzeti
kisebbségek helyzete” (3.8). Ennek megvalósítására külön „akcióterv” is
készült.[8]
A Magyar Nemzeti Tanács – ismereteim szerint – erről a dokumentumról vitát
nem nyitott, nem tűzte napirendre, nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot, illetve a
közösség érdekeit a csatlakozási folyamatban. A Hajnal Jenő vezette MNT-nek talán ez
az eddig legnagyobb politikai hibája, aminek a közösségre nézve messzemenő
következményei is lesznek.
Hajnal az MNT állásfoglalása
nélkül, úgymond magánszemélyként képviselte a vajdasági magyarokat a dokumentumot
elfogadásra készítő munkacsoportban, amire a szerb kormány a március 3-i ülésén
került sor. Így minden ezzel kapcsolatos politikai és erkölcsi felelősség is őt
illeti meg.
A (technikai) szerb kormány
emberi és kisebbségi jogi irodájának honlapjára felkerült a 23. tárgyalási
fejezetre vonatkozó akcióterv megvalósításáról szóló 2016. első félévi (1-2
számú), terjedelmes jelentés.[9]
A 233 oldalas riportban a nemzeti
kisebbségek helyzetéről szóló rész (3.8.) a 176. oldalon kezdődik és a 231. oldalon fejeződik be.
A 23. fejezettel kapcsolatos
jelentés statisztikai mellékletéből[10]
ezt lehet megállapítani: A tevékenység 82%-a „teljes egészében megvalósult,
vagy folyamatosan megvalósul” (aktivnost je u potpunosti relizovana, ili se
kontinuirano realizuje); a tevékenység
4%-a „csaknem teljes egészében megvalósult” (aktivnost je gotovo u
potpunosti realizovana). A riportban csak két helyen (3.8.1.17. az ügyészek
jelölése és kinevezése, 3.8.1.23. a nemzeti tanácsok alakítása a helyi
önkormányzatokban) található, hogy „a tevékenység részben (5%) valósult meg” (aktivnost
je delimično realizovana), illetve, hogy a tevékenység mindössze 2%-a „nem
valósult meg”. Néhány intézmény nem küldte el a feladatok megvalósításával
kapcsolatos jelentését (izveštaj nadležne institucije nije dostavljen), ami a
tevékenységek 7%-át teszi ki.
Ezekből az adatokból arra lehet
következtetni, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban az illetékes
szervek szinte minden feladatot teljesítettek. Szinte már nincs is mit tenni!
Szerbia akár holnap csatlakozhat az Európai unióhoz. Ezt illusztrálja az ábra
is, miszerint az emberi és kisebbségi jogi iroda 100%-ban (már csak önmagukról
nem írnak kevesebbet!) teljesítette a feladatokat, csak éppen a helyzet nem
változott semmit.
A 23. tárgyalási fejezetre vonatkozó akcióterv
megvalósítása hatékonyságának statisztikai ábrázolása
Az akcióterv úgy is volt előkészítve,
hogy minél terjedelmesebb legyen, de minél kevesebb valós feladatot tartalmazzon!
Az MNT által szervezett
július 1-jén és 2-án Szabadkán megtartott Anyanyelvtudat és joggyakorlat elnevezésű tanácskozáson „Lulić
Emil, az MNT elnökének jogi szakmunkatársa és Szilágyi Miklós,
az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke a kisebbségi akciótervről, annak
megvalósításáról tartott előadást”. (Ez egyébként egy külön tanácskozás témája
lehetett volna, mivel az akcióterv nem csak a nyelvi jogokról szól.)
A Transparentnost Srbija (TS)
közleményben hívta fel a figyelmet, hogy „az akcióterv intézkedései, még abban
az esetben sem, ha 2018-ig teljes egészében megvalósulnának, eredményeznék a
változások szükséges mértékét, mivel nincsenek eléggé ambiciózus módon elkészítve,
vagy mert hiányoznak a pontos eredményességi mutatók… Az egyes tevékenységeket
az állami szervek sikeresen megvalósultnak tekintik, mert ’a képzést
megtartották’, ’a jelentést átadták’, stb.[11]
(Az MNT vonatkozásában jó példa erre az említett jogi és fordítástudományi
tanácskozás is.)
Az akcióterv
megvalósítását – ha már (Hajnal Jenőnek köszönve) nem változtat(ha)tunk rajta semmit
– most úgy lehetne ellenőrizni ha (horvát mintára) egy magyar munkacsoport is
létesülne.
A horvát kormány ugyanis
bizottságot hozott létre a 23. és 24. fejezettel kapcsolatos „átmeneti mércék
megvalósításának figyelemmel kísérésére”.[12]
A bizottság feladatai közé tartozik annak követése is, hogy Szerbia
„létrehozza-e a nemzeti kisebbségi jogok törvényhozási kereteit”.[13]
Nem hiszem azonban, hogy erre a
feladatra az MNT vállalkozna és azt is kétlem, hogy Hajnal Jenő és munkatársai erre
felkészültek lennének. A vajdasági magyar politikumban van-e egyáltalán készség
egy ilyen testület létrehozására? Tesz-e valamit a Vajdasági Magyarok
Demokratikus Közössége és a Magyar Mozgalom? Vagy oda jutottunk, hogy ez már
senkit nem érdekel? Pedig a közösség jogainak megvalósítása függ ettől!
Július 18.
Mindössze néhány órával azután,
hogy Szerbia
Brüsszelben megnyitotta a 23. és 24. európai uniós (EU) csatlakozási tárgyalási
fejezetét, a hivatalos Zágráb megismételte: Ellehetetleníti Belgrád számára
a két fejezet lezárását, amennyiben nem teljesülnek Horvátország követelései az
egyetemes joghatósági törvény felfüggesztéséről, a nemzeti kisebbségek
jogairól, valamint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való
együttműködésről.
A horvát kormány arról állapodott meg, hogy
határidőt szab Szerbiának az egyetemes joghatósági törvény felfüggesztésére,
jelentette ki Miro Kovač, az ügyvivő horvát kormány külügyminisztere.
„Amennyiben Aleksandar Vučić (ügyvivő szerbiai kormányfő) úgy gondolja, ezt nem
köteles végrehajtani, akkor az országát nem tudja majd az Európai Unióba
vezetni” – fogalmazott Kovač, aki elmondta, ugyan beleegyezésüket adták a
fejezetek megnyitásához, de a követeléseik nem változtak.[14]
Horvátország (az Orbán kormánnyal ellentétben) továbbra is követeli a Szerbiában
élő nemzettársak jogainak érvényesítését.
Július 19.
A napokban ismeretlen tettesek kék festékkel öntötték le Damjanich János adai domborművét, amelyet Ada testvértelepülése, Budakalász ajándékozott a Tisza-parti községnek.[15]
Szerbiában nagy port vert fel, hogy 2011. március 13-án Adán emlékművet
állítottak Damjanich János magyar honvédtábornoknak. A szerbek
felróják neki, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok oldalán
harcolt a szerbekkel szemben.
Néhány nappal később (a Szerb
Megújhodási Mozgalom vajdasági bizottsága után) a Szerb Haladó Párt (SNP) Ada
községi szervezete is követelte az önkormányzattól, hogy az Ada központjában
leleplezett Damjanich János-emlékművet távolítsák el. Stanka Mihajlov, (akkor) a helyi pártszervezet elnöke
közölte, hogy a felállított emlékmű megronthatja Ada községben az emberek és a
nemzetek közötti viszonyt, mivel Damjanich János szerbellenes volt, amiről a
történelemkönyvek is tanúskodnak. Bejelentette, hogy az SZHP petíciót gyűjt a
Damjanich-
emlékmű lebontása érdekében.[16] (Bizonyára ugyanarról a hölgyről van szó, aki most Tartományi Képviselőházban az "ALEKSANDAR VUČIĆ – SZERBIA GYŐZEDELMESKEDIK" képviselői csoportot erősíti,[17] amely a Vajdasági Magyar Szövetség koalíciós partnere.)
2014. január 9-én a központi parkból ellopták Halász József és Bakos
Kálmán mellszobrát is. Sajnos a tettesek és a szobrok nem kerültek meg, a
talapzatok azóta is csupaszon állnak. Damjanich domborművét néhányan időközben
megtisztították.[18]
Újvidék, 2016. július
22.
BOZÓKI Antal
[1] P. E.: Egyetértés a
nemzeti tanácsok között. Magyar Szó, 2016. július 14., 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3106/kozelet/149842/Egyet%C3%A9rt%C3%A9s-a-nemzeti-tan%C3%A1csok-k%C3%B6z%C3%B6tt.htm,
2016. július 14., 08:26
[2] Uo. 1.
[5] Uo.
[7] Fontos nap Szerbia számára: Megnyílt a 23. és a 24. tárgyalási fejezet. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23845/Fontos-nap-Szerbia-szamara-Megnyilt-a-23-es-a-24-targyalasi-fejezet.html
2016. július 18. [20:12]
[10] http://www.ljudskaprava.gov.rs/images/pdf/Savet_P_23/Statisticki_izvestaj_o_sprovodjenju_Akcionog_plana_za_Poglavlje_23.pdf
Zorana
Mihajlović energiaügyi miniszter szerint „Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási
fejezetek feltételeinek a 80 százalékát teljesítette”. Beta. Szerbia
teljesítette az uniós követelések 80 százalékát. Magyar Szó, 2016. július 18.
4.
[11] P. D.: Promeniti Akcioni plan za poglavlje 23
[Megváltoztatni a 23 fejezetre vonatkozó akciótervet]. Danas, 2016. július 20.
4.
[12] Tanjug. Hrvati osnovali komisiju za praćenje pregovora Srbije i EU [A horvátok bizottságot alakítottak Szerbia és az EU tárgyalásainak követésére] http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2016&mm=07&dd=19&nav_category=167&nav_id=1156931, 2016. július 19. [18:26]
[13] Uo.
[14] Horvátország határidőt adott Szerbiának az
egyetemes joghatósági törvény felfüggesztésére. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23847/Horvatorszag-hataridot-adott-Szerbianak-az-egyetemes-joghatosagi-torveny-felfuggesztesere.html,
2016. július 19. [12:20]
A Magyar Szó a letigim
horvát követelésekről, mint Szerbi elleni „fenyegetésekről” ír. (Ragaszkodás a
műlthoz, vagy választási kampány? 2016. július 22. 4.
[15] H. A.: Ada: Festékkel öntötték le Damjanich
János domborművét. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20373/Ada-Festekkel-ontottek-le-Damjanich-Janos-dombormuvet.html,
2016. július 19. [20:53]
[16] csin: Szombatra tiltakozást szerveznek. Magyar Szó, 2011. március 18., 1. és
5.
[18] Lásd az 15-ös alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése