Nem is olyan rég egy vajdasági magyar
politikus azt mondta a hazug embert előbb utolérik mint a sánta kutyát. Mit ad
Isten, ugyanez a politikus a nemrég megtartott szerbiai önkormányzati,
tartományi, köztársasági választások után megfutamodván a délvidéki újságírók
előtt, Budapesten azt találta mondani azért szerepeltek olyan gyalázatosan mert
az utóbbi két évben több mint 15000 magyar hagyta el szülőföldjét és
kivándorolt.
Most meg Kisvárdán egy hasonló nemzetpolitikai kerekasztalnál
azt jelentette ki, azért szerepeltek olyan rosszul a választásokon mert több
mint 10000 délvidéki magyar ember hagyta el szülőföldjét az utóbbi két évben, de
sikerült nekik megtartani a befolyásukat hiszen 4 képviselőt delegáltak a
köztársasági parlamentbe.
Régi igazságnak számít a messziről jött ember azt
mond amit akar közmondás, és ebben az esetben is igaznak bizonyul. Mert a
számok és a szerbiai politikai valóság azt mutatja, hogy a szabadkai székhelyű
szerb-magyar pártot saját szerb koalíciós partnerei sem veszik komolyan. Amolyan
egzotikus dísznek a szerb sajkacsán megtűrik őket, jót mutatnak az EU felé, de
már a politikai követelések terén ne pattogjanak. Ha mégis ez történne, indul a
rendreutasítás.
Talán még ezt a mesét el lehet adni Budapesten vagy egyéb
Kárpát-medencei nyári táborokban, de itt Délvidéken már mindenki látja és a
tudja a király meztelen. A fenti bekezdésekben idézett számok, mondatok is arról
tanúskodnak. Mert valóban igaz az a másik közmondás is: a hazug embert előbb
utolérik mint a sánta kutyát.
"A következő időszakban pedig megpróbáljuk
a magyar közösséget jobban összefogni, és a párt köré olyan erőteret építeni,
amely maximalizálni tudja az eredményeket"
Ezeket a szavakat is hallani
lehetett Kisvárdán. Szépen hangzanak, csak az a baj velük, hogy a gyakorlatban
éppenséggel az ellenkezője történik. Mert a délvidéki magyar közösségben az aki
nincs velünk, az ellenünk politika dívik. Közösségünkben egymás után sorozatban
jelennek meg a politikai bosszúk, leszámolások, kirekesztések, leváltások,
megfélemlítések, zsarolások, karaktergyilkosságok, egzisztenciális
ellehetetlenítések. És semmi sem drága. Ha kell, lejáratjuk a Magyar Nemzeti
Tanácsot, felhasználjuk politikai befolyásunkat a belügynél és a titkos
szolgálatoknál, elfojtjuk a délvidéki magyar sajtót.
Minek nekünk
megszállóink ha itt vannak saját zsarnokaink?
Kérdezi egyre több délvidéki
magyar, az amúgy is rossz kedélyű és megfogyatkozott közösségünk tagja. Majd
tapasztalván saját bőrén a magyar zsarnokság hatását távozik.
De mi is erre
az "illetékesek" válasza? Akinek nem tetszik, az elmehet innen. Ilyet utoljára a
balliberális Gyurcsány Ferenctől hallottunk!
Ezek volnának az eszközök a
közösség összefogására, a párt körüli erőtér
építésére?
XXX
Hatalmas
vízhangja volt a 2016. 07.07. megtartott újságírói tüntetéséknek. A délvidéki és
az anyaországi magyar, de a szerbiai sajtó is tele volt a demonstrációk hírével.
Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Tanács székháza előtt tartott tüntetéseket az
váltotta ki, hogy a Magyar Szó fura ura mondvacsinált okok miatt elbocsájtotta
Kókai Pétert, a Magyar Szó volt főszerkesztőjét, újságíróját, marketingesét.
Majd ezt követően "átszervezte" a Magyar Szó szerkesztőségeit kivonván a
forgalomból a zentai és szabadkai szerkesztőségben dolgozó "szófogadatlan"
újságírókat, és ezt még überelve megváltoztatták a Magyar Szó és a Hét Nap
alapszabályát, megvonván a szerkesztőségekben dolgozóktól azt a jogot is, hogy
véleményt formáljanak a főszerkesztői helyre jelentkezők személyéről és
programjáról. Ezzel a szabadkai székhelyű szerb-magyar párt teljes egészében
maga alá gyűrte a délvidéki magyar írott, és az MNT által (társ) alapított
sajtót. Nekik még az is sikerült amit Slobodan Miloševićnek sem.
Érdekes
lesz nézni milyen szerkesztéspolitikát fog gyakorolni az a sajtó, amelynek az
igazgató bizottságában (TJGYT) ott van Fremond Árpád, Kovács Elvira, parlamenti
képviselők, vagy éppen az az Újhelyi Lukács akit a közelmúltban a demokrácia és
a párbeszéd bajnokaként ismertünk meg.
A kételyek eloszlatására szolgáljon
talán az a mondat amit az MNT Tájékoztatási Bizottságának szabadkai székhelyű
szerb-magyar párt magyarcsernyei tagja, a magyarcsernyei község Biztos Pont-os
alpolgármestere üzent az egész délvidéki magyar közösségnek: Akinek nem
tetszik, az elmehet innen! (Gyurcsány után szabadon)
Vagy ideírhatjuk Paskó
Csaba atya gondolatát is aki az MNT ülésén azt üzente az újságírói
társadalomnak, hogy nem is igazi újságírók mert nem világosak azok a mércék ami
alapján valaki újságíró lehet. Igazán lelkészi, pásztori szavak ezek!
www.vmdk.org.rs
hirmondo@vmdk.org.rs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése