Mirović és a nemzeti kisebbségek
– A tartományi kormány prioritáslistáján az elsők között szerepel a vajdasági nemzeti kisebbségek helyzetének javítása és identitásának megőrzése – jelentette ki Igor Mirović tartományi kormányfő a szlovák és a román nemzeti tanács képviselőivel július 15-én tartott találkozón.
Mint mondta, ehhez az intézmények teljes együttműködésre van szükség, függetlenül attól, hogy a hatalom melyik szintjén állnak. Mirović hangsúlyozta, hogy ami eddig jól működött, azon a jövőben sem kívánnak változtatni, ahol pedig gondok vannak, ott gyors megoldást kell találni.
Mirović (Kruševac, 1968) most a Szerb Haladó Párt (SNP) elnökségi tagja. Korábban évekig Vojislav Šešelj pártjának tisztségviselőjeként politizált. A miloševići rezsim kormányában pénzügyminiszter-helyettesi funkcióval is rendelkezett Belgrádban.
Az interneten hiába keressük Mirovićnak a Tartományi Képviselőházban június 20-án tartott kormányprogram ismertetőjét, pedig teljes egészében nyilvánosságra kellett volna hozni. (A tartományi kormány internetes honlapja is csak szerb és angol nyelven érhető el.)
Az általa vezetett kormány nemzeti kisebbségi politikájáról is eddig csak annyit tudtunk meg, hogy expozéjában „kitért a nemzeti kisebbségeket érintő kormánypolitikára is. Hangsúlyozta, hogy a legkisebb faluban is szavatolni kell az anyanyelven történő oktatás lehetőségét, bármennyire is nehéz vagy nem kifizetődő is legyen az. A nemzeti közösségek a tartomány politikai egyensúlyának oszlopát képezik, közölte Mirović.”
Nagy vargabetűt kellett Mirovićnak megtenni, amíg eljutott a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos legújabb nyilatkozatáig, mivel a kilencvenes évektől számára Vajdaság többnyire csak „Észak-Szerbia”, illetve „északi szerb tartomány” volt, a tartomány autonómiájáért küzdők pedig „szeparatisták” és „Szerbia ellenségei”.
Daniel Petrović, a Román Nemzeti Tanács elnöke a kormányfővel tartott találkozón egyetértett abban, hogy „a kisebbségek nemzeti tanácsinak meg kellene jelölni a legfontosabb rendezésre váró kérdéseket, s ezek alapján tudna a kormány intézkedni a jövőben”.
A politikusokat is, természetesen, elsősorban a tetteikről, az eredményeikről ítéljük meg, s nem arról, hogy mit nyilatkoznak.
Az új kormány egy hónapos tevékenysége alatt megszűnt a magyar jellegű irodalmi kutatómunka támogatásának pénzelése a tartományi kaszából, csak szerb nyelven zajlott le a felvételi vizsga az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán, a 11 tartományi titkárhelyettes megválasztásakor (a Tartományi Képviselőház július 18-i ülésén) csak egy magyar jelölt volt…
Mirovićnak ki kellene fejtenie, mit is jelent számára, hogy „a tartományi kormány prioritáslitáján az elsők között szerepel a vajdasági nemzeti kisebbségek helyzetének javítása és identitásának megőrzése”? Hogyan képzeli el azt, mikor és milyen lépéseket foganatosít a megvalósítása érdekében?
A találkozóval kapcsolatban az is megválaszolatlan, hogy azon miért nem vett részt a többi nemzeti tanács elnöke? A Magyar Nemzeti Tanács a kormányfő elé terjeszti-e a magyar közösség legfontosabb rendezésre váró kérdéseit?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. július 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése