Péterrévén rablótámadás történt, a három elkövető a postán szemelte ki rokkantnyugdíjas áldozatát.
A Tisza-menti faluból az utóbbi években
egyre több hír érkezik a rossz közbiztonsági állapotokról, a
folyamatosan növekvő bűnözésről és a bűnelkövetés körülményeinek egyre
súlyosabb formáiról. A legutóbbi eset pénteken délelőtt történt, amikor
három cigány származású személy rabolta ki a 61 esztendős Nagy
Erzsébetet, aki portálunknak nyilatkozott a támadásról.
"Pénteken délelőtt elmentem a postára felvenni a férjem nyugdíját,
amelyből a házat szerettük volna átmeszeltetni és a mestereket kifizetni. Ahogy
várakoztam előbb egy, majd még egy helyi cigány lépett be és elkezdtek
tolakodni meg veszekedni mögöttem, különben nem is vettem volna őket észre.
Aztán bejött még egy harmadik is. Akkor már hárman hangoskodtak mögöttem. A
dolgom végeztével a pénzt a pénztárcámba raktam és betettem egy reklámzacskóba,
amely mivel elég hosszú volt, ezért rácsavartam kerékpárom kormányára, úgy hogy
a füle a kezemben legyen. Néhány utcát haladtam, s nem vettem észre, hogy engem
valaki követ. Majd amikor odaértem a varroda sarkához, megállt mellém
biciklivel az a nő, és megrántotta a szatyromat. Mivel nem tudta elvenni
azonnal, így többet is rántott a zacskón és megpróbálta kitépni a kezemből,
ezzel engem is lerántott a kerékpárról. Amikor elestem, még mindig a kezemen
volt a táska. Ekkor ő is leszállt és addig cibálta, amíg el nem vette tőlem, a
benne található 21 ezer dinárral és minden személyes okiratommal együtt" -
mesélte Nagy Erzsébet.
Az asszony kétségbeesetten azonnal megfordult, és a néhány saroknyira
található rendőrösre ment, azonban pénteken délelőtt 11 órakor az épület
ajtaján lakatot talált.
"Végül teljes kétségbeesésemben az egyik lányom munkahelyére mentem,
de addigra se beszélni, sem menni nem volt már erőm, mivel két éve egy hatórás
szívműtét során két billentyűt építettek be. Ezért a sokk hatására akár az
életemet is veszthettem volna ott a helyszínen, hiszen a vérnyomásom a normális
sokszorosára szökött fel, ami az én állapotomban életveszélyes"
mondta az áldozat, akinek a földre lökése következtében megsérült a
dereka és a gerincét is fájlalja, illetve a lábszárát és térdét is megütötte.
A belügyi szervek csak később jöttek ki. A sértett nekik is elmondta, hogy
sejti, hol élnek támadói, ugyanis miközben azok a postán lökdösődtek és
vitáztak, egy számlát is lobogtattak. A rajta levő címet Erzsébet megjegyezte.
Így aztán a rendőrség azonnal intézkedni kezdett és még aznap azonosították az
elkövetőket, majd megtörtént a szembesítés. Mint kiderült, a postán hangoskodó
mindhárom személy ott voltak a rablásnál, azt közösen tervelték ki, és amíg az
egyikük rátámadt az áldozatra, a másik kettő a hátuk mögött a járdáról biztosította
a terepet.
"Én rabolom ki ezt az asszonyt"
Az egyik társelkövető a rendőrségen bevallotta, hogy Kolompár Dorottya
(28), már a postán közölte társaival "Én rabolom ki ezt az asszonyt",
ezután indultak meg mindhárman az áldozatuk után. Kolompárnak nem először akadt
dolga a törvénnyel, hiszen jelenleg is 3 és fél hónapos felfüggesztett
börtönbüntetését tölti.
Mindhárom támadó azonos címen van bejelentve. Egy Péterrévén hírhedt
famíliáról van szó, a terepet biztosító házaspárt, a helyiek csak Mucsi cigányokként
ismerik, akik a falu úgynevezett Bikaistálló nevű részén élnek, azonos
háztartásban a fő elkövetővel.
A rendőrök közölték a sértettel, hogy a nehezen megkeresett nyugdíjukat már
valószínűleg nem fogják viszont látni, mint fogalmaztak, "ezek inkább
leülik". A pénztárcában tárolt személyes okiratok ügyében pedig azt
javasolták, járják a falut és nézzék az árkokat, hátha eldobták valahol az
elkövetők.
Az esetről készült jegyzőkönyvet vezető óbecsei ügyész azt is megjegyezte,
hogy ez már a harmadik hasonló rablótámadás rövid időn belül Péterrévén.
"Mást nem tudtam csinálni aznap, csak sírni"
"Nekem ilyenben még nem volt részem, hogy megtámadjon valaki.
Egyszerűen nem tudtam napirendre térni afölött, hogy ilyen velem
megtörténhetett, ez egy óriási stressz, amire egyszerűen nem lehet felkészülni.
Az eset után mást nem tudtam csinálni aznap, csak sírni".
Erzsébet elmondta: nem szeretné ha Péterréve egy olyan falu lenne, ahol
rettegve lehet csak elmenni a postára vagy a boltba, attól tartva, hogy bűnöző
galerik megtámadják és kirabolják őket, azonban jelenleg a falu egyre inkább
ebbe az irányba sodródik.
Szabó Attila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése