Jogsértések sora
Kisebbségjogi témák
Július 1.
A tartományi
kaszából többé nem támogatják a magyar jellegű irodalmi kutatómunkát.[1]
Az újvidéki
Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének Kontextus-műhelye
a tartomány egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású projektuma, 2006-ban
indult.
A projektumot az elmúlt tíz évben a tartományi tudományügyi- és technológiafejlesztési titkárság két pályázati ciklusban támogatta is, azonban a 2016–2019-es időszakra meghirdetett pályázat finanszírozásában egyetlen magyar vonatkozású pályázat sem nyert támogatást. A műhely legújabb, Az identitás és másság horizontjai a posztmodern vajdasági magyar irodalom kontextusában című projektumának finanszírozását a fellebbezés után is elvetették az illetékesek, amikor is az anyagiak szűkösségére hivatkoztak. A támogatott intézmények között van ellenben a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének Újvidéken megnyitott Regionális Tudományok Központja.
A projektumot az elmúlt tíz évben a tartományi tudományügyi- és technológiafejlesztési titkárság két pályázati ciklusban támogatta is, azonban a 2016–2019-es időszakra meghirdetett pályázat finanszírozásában egyetlen magyar vonatkozású pályázat sem nyert támogatást. A műhely legújabb, Az identitás és másság horizontjai a posztmodern vajdasági magyar irodalom kontextusában című projektumának finanszírozását a fellebbezés után is elvetették az illetékesek, amikor is az anyagiak szűkösségére hivatkoztak. A támogatott intézmények között van ellenben a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének Újvidéken megnyitott Regionális Tudományok Központja.
A Kontextus-műhely
projektumvezetője és munkatársai (Kis Laura felvétele)
Az új, a Szerb Haló
Párt (SNS) vezette tartományi kormány már működésének kezdetén egy magyar
nyelvű projektum támogatását szüntette meg, „abban a multikulturális
Vajdaságban, ahol az identitásunkat mindennap éppen ez a többnyelvűség és
multikulturalizmus határozza meg”. A Vajdasági Magyar Szövetség ehhez is
asszisztált.
Dr. Csányi
Erzsébet egyetemi tanár,
projektumvezető szavainak, miszerint „nem hagyjuk szó nélkül, hanem nyomatékosítjuk
pályázati kérelmünket”, lesz-e foganatja? A választ előre tudjuk…
Július 1-2.
A Magyar Nemzeti
Tanács szervezésében pénteken Szabadkán Anyanyelvtudat és joggyakorlat
címmel kétnapos jog- és fordítástudományi tanácskozást tartottak.
Hajnal Jenő, az MNT elnökének fogalmazása szerint „a
tanácskozás megszervezésének elsősorban két apropója volt, az egyik a Forum
Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent középszótár, a másik pedig a
kisebbségi akcióterv megvalósításának megkezdése”.[2]
Sajtótudósítások
szerint, a tanácskozás első napja sem túlságosan szakmaira sem izgalmasra nem
sikeredett. A meghívott szerbiai, jobbára a Vajdasági Magyar Szövetség és a
magyarországi (összesen nyolc tisztségviselő) monológjából állt össze. Még
végigülni is sok és unalmas lehetett. Vita persze, szokás szerint, ez
úttal sem alakult ki éppen semmiről. Mindenki elmondta a magáét.
Tisztségviselők
tanácskozása
A beszámolókból –
legalábbis a sajtó szerint – a jelen lévők sem az anyanyelvtudatról sem az ezzel kapcsolatos joggyakorlatról
nem szerezhettek újabb ismereteket.
Évek
óta hiányzik például egy átfogó elemzés arról, hogy tesz (vagy éppen nem tesz)
eleget Szerbia a gyakorlatban a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai
kártájának aláírásával vállat kötelezettségeknek? Arra kérdésre sem tudjuk a
választ, hogy miért nem került fel mindmáig az MNT honlapjára a 2014-es „Nyelv(rend)őrség projekt” (helyesebben talán:
Nyelvőrség) keretében készült „jegyzőkönyvek”. Az MNT honlapján[3] az áll, hogy ezek a testület
„weboldala által bárki számára megtekinthetőek”. Ott viszont nem lehet
megtalálni. Kitől titkolják ezeket a jegyzőkönyveket? Vagy esetleg olyasmit
tartalmaznak, amit meg mernek nyilvánosságra hozni?
Az első nap
folytatásában került sor „Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent,
mindenképpen hiánypótló, középszótár” ismételt bemutatójára. Egy szótár kiadása
dicséretet érdemel. A gond viszont az, hogy a Forum ismét egy szerb-magyar
(ezúttal közép-) szótárat adott ki. Sehogy nem kerül sor viszont egy
magyar-szerb szótár megjelentetésére.
A „tanácskozás”
második napján kerekasztal beszélgetés volt, a Kultúrák, nyelvek, szövegek és
határok címmel.
A felszólalók közül
talán egyedül Nagy Georgina, a tartományi fordítószolgálat fordítója
mutatott rá a konkrét nyelvhasználati problémákra. Megtudhattuk, hogy nincsen
megfelelő szószedet az európai uniós kifejezések fordítására, amit „végül
mindenki készített magának”.
– A hivatalos lapok
száma ötvenre nőtt, s a szolgálatban (feltehetően a tartományira gondolt – B.
A.) csak fordítók dolgoznak, lektor egy sem (sic!). A helyi
önkormányzatokban is ez a leépülés látható, sok anyakönyvvezető, és egyéb
területen dolgozó fordít is (kérdés azonban hogyan? – B. A.), ahol igény van a
magyar nyelvre. A szakosítás fontos a fordítók esetében is. Nem fordíthat a fordító
mindent – emelte ki Nagy Georgina.[4]
A tanácskozás
sikeresen lezajlott – értékeli majd bizonyára az MNT. Elmaradt azonban a
megfelelő záradékok és a konkrét feladatok megfogalmazása. A szervezőknek át
kellene gondolniuk, hogy érdemes-e/megéri-e ilyen elképzelés alapján
tanácskozást tartani? Van-e ennek egyáltalán konkrét hozadéka?
Július 2.
Varga Anikó nem
marad a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója.
A Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) sajtóközleménye szerint Hajnal Jenő, a testület elnöke „leszögezte:
az igazgatói pályázat vonatkozásában az igazgató személyének eldöntése teljes
mértékben a tanári kartól és az iskolaszéktől függ, azzal, hogy az elmúlt
másfél év szakmai és emberi tapasztalatait levonva és a Magyar nemzeti Tanács
testületeinek májusi döntéseit figyelembe véve a tanács elnökeként Varga Anikót
továbbra sem tudja támogatni, aki viszont továbbra is munkaviszonyban maradt az
oktatási intézményben”.[5]
Az MNT és az elnöke
viszont mélyen hallhat a magyarcsernyei iskolaigazgató státusáról. Az MNT
ugyancsak a május 27-i ülésén ugyanis „támogatta Biacsi József felmentését a
magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói tisztségéből”.[6]
Varga
Anikó, aki sikeresen irányította a szabadkai középiskolát, nem lehet tovább
igazgató. Biacsi viszont maradhat a 2- minősítést kapott iskola élén? Ez lenne
az MNT által értelmezett közösségi érdek?
Július 7.
– Szinte pontosan öt évvel azután, hogy a Magyar Ház előtt több tucat
újságíró és közéleti személyiség tiltakozott a Magyar Szó akkori főszerkesztőjének
leváltása ellen, a Magyar Nemzeti Tanács tizennyolcadik rendes ülésével
párhuzamosan ismét tüntetéstől volt hangos az utca az MNT székháza előtt.
Ezúttal mintegy
százötven újságíró, közéleti személyiség és polgár tiltakozott a Magyar Szó és
a Hét Nap alapító okiratainak módosítása, valamint a vajdasági magyar médiában
jellemző helyzet ellen. „A sajtó szabadságát kívánjuk” – üzenték a
tüntetők, akiknek a hangja a Magyar Ház tanácstermében is visszhangzott.[7]
A módosítás lényege, hogy „a főszerkesztők megválasztásába a
foglalkoztatottaknak, a korábbi gyakorlattal ellentétben, ezentúl nem lesz
beleszólásuk, a főszerkesztőket a TJGYT (Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület – B. A.) nevezi
ki”.[8]
A Magyar Ház előtt ismét tiltakoztak
A tiltakozók átadták
a Magyar Házban a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársainak közös követelését,
miszerint „az alapítói okiratok módosításával éppen azt akarják megvonni a
médiaházaktól, ami egy újságírót újságíróvá, egy szerkesztőséget pedig
szerkesztőséggé tesz, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad gondolkodás
jogát”.[9] A két lap alapító okiratainak módosítása
ellen foglalt állást a Függetlenség Szakszervezet és a Szerbiai Újságírók
Egyesülete is.
Az újságírók ennél is
súlyosabbnak látják a helyzetet, mivel „a Magyar Szó az elmúlt időszakban nem
hosszabbította meg több szerződéses munkatársának munkaviszonyát, emellett
’mondvacsinált okokból’ felmondott Kókai Péternek, a lap korábbi
főszerkesztőjének, de átszervezésre hivatkozva más, rebellisnek kikiáltott
újságírókat is menesztéssel fenyegetnek. Továbbá jelezték, hogy
elfogadhatatlannak tartják az újságírók folyamatos megfélemlítését, a VMSZ
beleszólását a közszolgálati médiumok szerkesztéspolitikájába, valamint azt,
hogy az MNT az alapítói jogaival visszaélve hozzájárul a vajdasági magyar sajtó
ellehetetlenítéséhez.”[10]
Július 9.
A hivatásos
tisztségviselők (köztük a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ politikusainak)
fogadkozása ellenére, csak szerb nyelven zajlott a felvételi vizsga az
Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán. A jogi kar arra hivatkozva, hogy az
illetékes bíróság elfogadta a fellebbezésüket és megsemmisítette a korábbi,
ideiglenes, de kötelező érvényű határozatot, nem szervezték meg a felvételi
vizsgát magyar nyelven. És a korábban bejelentettekkel ellentétben felügyelő
sem járt a karon.
Zoran Milošević tartományi felsőoktatási és tudományügyi
titkár úgy nyilatkozott, hogy „a jövő héten a jogi karra látogat, hogy a
dékánnal folytasson megbeszéléseket, hogy a szeptemberi, második körös
felvételi időszakban mutatnak-e (sic?! – B. A.) hajlandóságot a magyar nyelven
történő felvételi vizsga megszervezésére”.[11]
– A jogi kar azt
kommunikálja a bíróság felé, hogy senkinek sem sérült a joga, hiszen senki sem
reklamált, hogy magyarul akart volna felvételizni, és hogy mi nem tudunk senkit
sem mutatni, akinek sérült a joga. A felvételizők listáját vizsgálva a nevek
alapján 26 olyan hallgatót találtunk, aki akár magyarul is felvételizhetett
volna, de közülük csak hatan kerültek be a karra az állami költségvetés
terhére. Ha lehetett volna magyarul is felvételizni, valószínűleg többen
bekerültek volna az állami költségvetésre. Valakinek most tanúskodnia kellene a
bíróságon, hogy mivel szerbül kellett felvételiznie, emiatt rosszabb eredményt
ért el, de az is érthető, hogy nem szívesen „folynak bele” ebbe az ügybe a
karra most bekerült hallgatók. Ehelyett a lényegről kellene beszélni: akár van
magyarul szándékozó felvételiző, akár nincs, a karnak akkor is biztosítania
kellene a kisebbségek számára az anyanyelvükön való felvételizés jogát – mondta
Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke.
A Jogi Karra 880
elsőéves hallgató felvételét látták elő. A VaMaDisz adatai szerint akár 26-an
is felvételizhettek volna magyar nyelven és „csak hatan kerültek be a karra az
állami költségvetés terhére”. Nem tudjuk pontosan, hogy végül hány magyar
hallgató iratkozott be az első évre. A számok viszont azt mutatják, hogy –
tekintetbe véve az évenkénti lemorzsolódást is – rövidesen alig lesz magyar
jogász. Ki fog küzdeni a jogainkért? A Jogi Kart rá kell kényszeríteni a
jogszabályok tiszteletére!
Július 13.
Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és
Irodalom Tanszéke közleményt
adott ki, amelyben „mélységesen elítéli a Magyar Nemzeti Tanács azon
döntését, miszerint a Magyar Szó és a 7 Nap szerkesztőségi tagjai a jövőben nem
nyilváníthatnak mindannyian véleményt a leendő főszerkesztő személyéről”.
Közpénzekből működtetett közintézmények esetében vezetőválasztáskor az egyetlen
feddhetetlen megoldásnak csupán a teljes tagság részéről történő titkos
szavazási mód elfogadható, ami egyúttal ezen közérdekű intézmények
tekintélyének is előfeltétele.
Az MNT újabb döntése a vajdasági magyar médiaszíntéren évek óta uralkodó, pártpolitikai vezérlésű cenzúra további megerősítését szolgálja, ami ellehetetleníti a vajdasági kulturális szférát, és elriasztja azokat a fiatalokat, akik az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén újságírói ambíciókkal tanulnának – olvasható a közleményben.[12]
Meddig folytatja még az MNT a káros tevékenységét? Meddig tűrjük még ezt?
Az MNT újabb döntése a vajdasági magyar médiaszíntéren évek óta uralkodó, pártpolitikai vezérlésű cenzúra további megerősítését szolgálja, ami ellehetetleníti a vajdasági kulturális szférát, és elriasztja azokat a fiatalokat, akik az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén újságírói ambíciókkal tanulnának – olvasható a közleményben.[12]
Meddig folytatja még az MNT a káros tevékenységét? Meddig tűrjük még ezt?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. július
14.
[1] lau: Nem fejezzük be szótlanul! Magyar Szó,
2016. július 2. 9., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3096/vajdasag_ujvidek/149242/Nem-fejezz%C3%BCk-be-sz%C3%B3tlanul!.htm,
2016. július 2. [10:35]
[2] P. E.: Az anyanyelv megőrzése tőlünk függ.
Magyar Szó, 2016. július 2. 1. és 5, vagy http://www.magyarszo.com/hu/3096/kozelet/149232/Az-anyanyelv-meg%C5%91rz%C3%A9se-t%C5%91l%C3%BCnk-f%C3%BCgg.htm'',
2016. július 2., 07:52 >>
2016. július 3., 15:40
[4] tm: Szerbül meg kell tanulni! Magyar Szó,
2016. július 4. 1. és 6.
[5] A Kosztolányi gimnázium igazgatóválasztásáról.
Magyar Szó, 2016. július 2. 13.
[6] csin: Kihelyezett MNT-ülés Adán. Magyar Szó,
2016. május 28. 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3066/kozelet_politika/147252/Kihelyezett-MNT-%C3%BCl%C3%A9s-Ad%C3%A1n.htm,
2016. május 28. [08:24] >>
2016. május 28. [20:54]
[7] P. E.: Módosították a Magyar Szó alapítói
okiratát. Magyar Szó, 2016. július 8., 1. és 4., http://www.magyarszo.com/hu/3101/kozelet/149544/M%C3%B3dos%C3%ADtott%C3%A1k-a-Magyar-Sz%C3%B3-alap%C3%ADt%C3%B3i-okirat%C3%A1t.htm,
vagy 2016. július 8., 11:03 >> 2016. július 8.,
19:11
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Majláth Róland: Forrnak az indulatok a Vajdaságban.
http://mno.hu/kulfold/forrnak-az-indulatok-a-vajdasagban-1351032,
2016. július 9., 07:45, frissítve: 09:23
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése