A szerbiai magyar szerkesztőségek szabadságáért
aggódnak Szabadkától Újvidékig. A kisebbségi politika egyre közvetlenebb
beleszólást követel a sajtótermékekbe.
Három évtizedes szerkesztőségi jogkört kurtított meg múlt heti ülésén a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Szabadkán, amikor úgy döntött: ezentúl nem kéri ki a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap újságíróinak a véleményét a főszerkesztő megválasztásakor. Ezentúl tehát azt, akit a politika kinevez, a szerkesztőségnek is zokszó nélkül el kell fogadnia. Pedig ez még a milosevicsi diktatúra időszakában sem volt így.
Első ízben 1989-ben került sor az 1944 karácsonya óta megjelenő napilapnál demokratikus főszerkesztő-választásra. Akkor a lap irányítói el is fogadták a szerkesztőség által több jelölt közül megválasztott Csorba Zoltánt főszerkesztőnek. A bátran vitt nemzeti témák és a milosevicsi politika bírálata miatt működésbe lépett szerb hatalmi reflexek végül rövidre szabták Csorba pályafutását.
A ma Budapesten élő újságíró tömören így értékeli a jelenlegi helyzetet: „A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) akkora súllyal tenyerelt rá a lapra, mint az agitprop időkben a Jugoszláv Kommunista Párt a Szabad Vajdaságra, az újság elődjére." Csorba szerint a Magyar Szó a múltban bebizonyította, hogy magas szinten eleget tud(na) tenni közszolgálati feladatának, már ha megengednék.
A kritikai hangvételt a lap még Csorba menesztése után, a
szerb politikai nyomás ellenére is meg tudta őrizni. A szerkesztőségi
szabadság elfojtására tett első kísérletnek sokan Pressburger Csaba
főszerkesztő öt évvel ezelőtti leváltását tartják. A procedúrát az
érintett azóta is koncepciós perhez hasonlítja.
– A Magyar Szó a VMSZ szócsöve lett, és már a látszatra sem ad – mondja Pressburger. Értékelése szerint időközben a Vajdaság egyetlen de jure közszolgálati médiumánál, a Vajdasági RTV-nél is megkezdődött a politikai leszámolás, de az adó magyar szerkesztőségeit egyelőre elkerülték a változások. Pressburger reméli, így is marad.
A hetvenéves Hét Nap főszerkesztője, Tomek Viktor szerint a vajdasági magyar sajtó legnagyobb gondja a kiszolgáltatottság, mert állami támogatás nélkül életképtelenek. „A VMSZ ezt a kiszolgáltatott helyzetet ki is használja, holott Szerbiában a kisebbségeknek az alkotmányban szavatolt joga a saját nyelvén való tájékoztatás" – mondja. Arra panaszkodik, hogy ők is egyre nehezebb feltételek mellett készítik a lapot.
– Ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt feltételezhetném,
szándékosan nem nyernek a pályázataink; nehéz napok elé nézünk – értékel
Tomek. Szeptemberben ráadásul lejár a Magyar Szó és a Hét Nap
főszerkesztőjének és igazgatójának a mandátuma. Az MNT legutóbbi ülésén
elvette a jogot a szerkesztőségektől, hogy véleményt alkothassanak
vezetőjük kiválasztásánál, holott az újságírók szavazása nem kötelezné
őket semmire. A szándék sokak szerint egyértelmű. – Kókai Péternek, a
Magyar Szó egykori főszerkesztőjének a menesztésével az üzenetet is
megkaptuk: Kuss, vagy te is az utcára kerülsz! – summáz Tomek.
Kókai 25 évet dolgozott le a Magyar Szóban, 2002 és 2009 között a lap főszerkesztője volt. Miután úgy érezte: a diktatúra jegyeit magán viselő politikai rendszert már csak „házon kívül" lehet megváltoztatni, csatlakozott a Magyar Mozgalom alapítóihoz. Ez az állásába került: pártpolitikai szerepvállalása ugyanis formálisan egyértelműen összeférhetetlen volt szerkesztőségvezetői megbízatásával. Ő személyesebb indíttatást lát a dologban.
– Mivel mást nem találtak, végül a felmondásnak az indoklásába beleírták, hogy az ok politikai, egészen pontosan az, hogy a Magyar Mozgalom önkormányzati képviselőjeként részt vettem egy sajtótájékoztatón – állítja Kókai. – Ily módon én lettem az első ember a Vajdaságban, akinek papírja van arról, hogy azért rúgták ki, mert szerepet vállalt a mozgalomban – mondja. Jóslata szerint a tisztogatás napokon belül folytatódik a szerkesztőségben.
A Magyar Szóban nem Kókai volt az áramvonalasítás első áldozata: a tavasszal elhunyt Miskolci Magdolna magyarkanizsai tudósítót Varjú Márta főszerkesztő sokak állítása szerint azután helyezte át lektori munkakörbe, miután az érintett község VMSZ-es polgármestere anyagi támogatást ígért a lapnak a személycsere reményében. Kontra Ferenc írót, a lap Kilátó című kulturális mellékletének a szerkesztőjét pedig azután távolították el, hogy az általa felügyelt hasábokon elmarasztaló kritika jelent meg a VMSZ szürke eminenciásának, Lovas Ildikónak egyik regényéről.
Az MNT médiastratégiája szerint a vajdasági magyar sajtó jövőjét az egységes Vajdasági Magyar Médiaház létrehozása szavatolná. Bár egyesek erőforrás-gazdálkodási szempontból jó ötletnek tartják, sokan tartanak attól, hogy a Pannon RTV, a Magyar Szó és a Hét Nap egy igazgatóság alá terelésével nemcsak ezek önállóságát, de a sajtószabadság utolsó morzsáját is lenyeli a politika. Az ellenállás fölmorzsolása lehet a célja annak a levélnek, amelyet szerdán postáztak a Magyar Szónál dolgozó, a Magyar Mozgalomba betagosodott és más ellenzékinek vélt munkatársaknak.
Ebben az áll: átszervezés miatt a lakóhelyüktől és eddigi zentai, illetve szabadkai szerkesztőségüktől több mint 50 km-re lévő újvidéki szerkesztőségbe helyezik át őket. Arról, hogy mi lesz a következménye annak, ha az érintettek ebbe nem mennek bele, nem szól az értesítés.
Mindeközben nem hivatalos értesülések szerint a VMSZ soraiban
már jó ideje keresik a jelek szerint kínos baklövései okán immár
terhessé vált Varjú Márta főszerkesztő utódját.
Török Dávid
http://nol.hu/kulfold/magyar-szonak-egy-a-vege-1623955#, 2016-07-16 20:06:00
– A Magyar Szó a VMSZ szócsöve lett, és már a látszatra sem ad – mondja Pressburger. Értékelése szerint időközben a Vajdaság egyetlen de jure közszolgálati médiumánál, a Vajdasági RTV-nél is megkezdődött a politikai leszámolás, de az adó magyar szerkesztőségeit egyelőre elkerülték a változások. Pressburger reméli, így is marad.
A hetvenéves Hét Nap főszerkesztője, Tomek Viktor szerint a vajdasági magyar sajtó legnagyobb gondja a kiszolgáltatottság, mert állami támogatás nélkül életképtelenek. „A VMSZ ezt a kiszolgáltatott helyzetet ki is használja, holott Szerbiában a kisebbségeknek az alkotmányban szavatolt joga a saját nyelvén való tájékoztatás" – mondja. Arra panaszkodik, hogy ők is egyre nehezebb feltételek mellett készítik a lapot.
 |
| Varjú Márta szerb–magyar erőtérben Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
Kókai 25 évet dolgozott le a Magyar Szóban, 2002 és 2009 között a lap főszerkesztője volt. Miután úgy érezte: a diktatúra jegyeit magán viselő politikai rendszert már csak „házon kívül" lehet megváltoztatni, csatlakozott a Magyar Mozgalom alapítóihoz. Ez az állásába került: pártpolitikai szerepvállalása ugyanis formálisan egyértelműen összeférhetetlen volt szerkesztőségvezetői megbízatásával. Ő személyesebb indíttatást lát a dologban.
– Mivel mást nem találtak, végül a felmondásnak az indoklásába beleírták, hogy az ok politikai, egészen pontosan az, hogy a Magyar Mozgalom önkormányzati képviselőjeként részt vettem egy sajtótájékoztatón – állítja Kókai. – Ily módon én lettem az első ember a Vajdaságban, akinek papírja van arról, hogy azért rúgták ki, mert szerepet vállalt a mozgalomban – mondja. Jóslata szerint a tisztogatás napokon belül folytatódik a szerkesztőségben.
A Magyar Szóban nem Kókai volt az áramvonalasítás első áldozata: a tavasszal elhunyt Miskolci Magdolna magyarkanizsai tudósítót Varjú Márta főszerkesztő sokak állítása szerint azután helyezte át lektori munkakörbe, miután az érintett község VMSZ-es polgármestere anyagi támogatást ígért a lapnak a személycsere reményében. Kontra Ferenc írót, a lap Kilátó című kulturális mellékletének a szerkesztőjét pedig azután távolították el, hogy az általa felügyelt hasábokon elmarasztaló kritika jelent meg a VMSZ szürke eminenciásának, Lovas Ildikónak egyik regényéről.
Az MNT médiastratégiája szerint a vajdasági magyar sajtó jövőjét az egységes Vajdasági Magyar Médiaház létrehozása szavatolná. Bár egyesek erőforrás-gazdálkodási szempontból jó ötletnek tartják, sokan tartanak attól, hogy a Pannon RTV, a Magyar Szó és a Hét Nap egy igazgatóság alá terelésével nemcsak ezek önállóságát, de a sajtószabadság utolsó morzsáját is lenyeli a politika. Az ellenállás fölmorzsolása lehet a célja annak a levélnek, amelyet szerdán postáztak a Magyar Szónál dolgozó, a Magyar Mozgalomba betagosodott és más ellenzékinek vélt munkatársaknak.
Ebben az áll: átszervezés miatt a lakóhelyüktől és eddigi zentai, illetve szabadkai szerkesztőségüktől több mint 50 km-re lévő újvidéki szerkesztőségbe helyezik át őket. Arról, hogy mi lesz a következménye annak, ha az érintettek ebbe nem mennek bele, nem szól az értesítés.
Török Dávid
http://nol.hu/kulfold/magyar-szonak-egy-a-vege-1623955#, 2016-07-16 20:06:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése