2019. január 26., szombat

DÉLIBÁB


A délvidéki autonómia ügye elsikkad(t)

Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, a Bihari Naplóban január 16-án közölt interjúban, emlékeztetett az erdélyi pártok közös nyilatkozatára, miszerint a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többiek számára kulturális autonómiát kell szavatolni”.[1]
A megbízott azt is megemlítette, hogy „fontosnak tartaná a magyar többségű önkormányzatok fokozott együttműködését, hiszen ezt sem a román, sem az európai uniós szabályok nem tiltják”.[2]
Érdekes mód, a Délvidék/Vajdaság tekintetében nem csak a magyar hivatalos szervek, de a hatalmi koalícióban részes Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) egy szóval nem említik az itteni magyar autonómiát sem a magyar községek szorosabb együttműködését. Pedig, ami az erdélyi magyarokat és, teszem hozzá, a koszovói szerbeket megilleti, az jár az itteni magyaroknak is. 

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) volt elnöke, most a temerini Kisebbségi Forum (KIFO) civil szervezet talán elnöke (a szervezetről az interneten semmilyen adatot nem találtam). Az általa indított (és terjesztett) Hírlevélben ismét „leporolta” „a magyar autonómiának azt a modelljét, amellyel 2008-ban (március 5-én – B.A.) a VMDP nevében igyekeztek hozzájárulni a választásokra létrejött Magyar Koalíció (MK) közös autonómiakoncepciójához”.[3]
A Fideszes beállítottságú (és bizonyára e hatalmi párt támogatását élvező) temerini civil szervezet, amelynek egyetlen (általam ismert tevékenysége) a Hírlevél terjesztésében merül ki, programcéljaiban Ágoston – az általa említett autonómia modellel ellentétben, amely a perszonális és a területi autonómiát is előlátja – most ezt hangoztatja: „Látnunk kell, hogy középtávon reális esélye csak a területi elhatárolódást nem követő személyi elvű autonómiának van”.[4] 
Ez nem jelenthet mást, mint a területi autonómiáról való teljes lemondást. Ha ugyanis a az utóbbira „középtávon” nincs esély, akkor hosszabb távon még annyi se (a magyarság fogyása és politikai súlyának csökkenése, stb. miatt).  

 
http://delhir.info/2017/12/22/leepitik-kulturalis-autonomiat/

Ágoston szerint, most a Vajdaságban, az említett „közös autonómiakoncepcióból kiindulva, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetésével lehetne eljutni a mai igényeknek és lehetőségeknek megfelelő modellhez”. 
Ebből arra lehetne következtetni, hogy a volt pártelnök (akinek a volt pártja 2016. március 8-án választási koalícióra lépett a VMSZ-el és azóta szinte nem is hallatja a hangját)[5] most egy új, „megfelelő modell” közös kidolgozását javasolja. Ennek „feltételéül” a „személyes ellentétek félretételét” és „természetesen a migráció kérdésében meglévő jó magyar-szerb együttműködés eredményes folytatást” látja. (Hogy mi köze a migráció kérdésének az őshonos magyar közösség autonómiájához, azt bizonyára csak ő és a Fidesz tudják.)

Köztudott, hogy a délvidéki magyar autonómia ügye a haladó VMSZ miatt akadt el. Pontosabban: Az utóbbi több mint egy évtizedben egy millimétert nem haladt előre. Lassan el is sikkad(t).
Adának, Magyarkanizsának és Zentának 1992-ban az észak bánáti körzethez való csatolásával – tudatosan és szándékosan – a miloševići szerb hatalom megbontotta a magyar közösség addigi etnikai, gazdasági, kulturális stb. egységét és körülményeit is.[6]
A délvidéki magyar községek (Ada Topolya, Becse, Csóka Kanizsa, Kishegyes, Zenta és Szabadka és Törökkanizsa) talán érezvén ennek a politikának a hátrányos következményeit, 2001-ben „elvi megállapodást”,[7]  kötöttek, amely előlátta, hogy „a fejlesztési programjaik megvalósítása, meghatározott közös érdekű szükségleteik kielégítése, valamint egyéb kérdések megoldása érdekében, az önkéntesség, a kölcsönösség és a szolidaritás elve alapján együttműködnek”.  
Arról sajnos nincsenek információim, hogy ez a gyakorlatban hogyan nézett ki, és hogy működik-e még. Az ilyen együttműködésnek ma se nincsen jogi akadálya – amit Szili Katalin is hangsúlyozott – és fontos lépcső lehetne a magyar autonómia felépítésében. Ha erre valaha is sor kerül.

A magyar pártok – a VMSZ, a VMDP és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – 2008. március 17-én Szabadkán közös autonómiakoncepciót fogadtak el,[8] amelynek kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MSZ) is. Ezt viszont Ágoston csak közvetve említi.
A „Magyar Koalíció” által elfogadott  elképzelés „egységes rendszerbe foglalja a személyi és a területi autonómiaformákat, továbbá a vajdasági magyar közösség érdekeinek megfelelő államigazgatás- és igazságszolgáltatás-szervezési megoldásokat” – olvasható a bevezetőjében.[9]
A VMDK, a VMDP, a Magyar Remény mozgalom (MR) és a MPSZ, valamint 9 civil szervezet Újvidéken, 2012. szeptember 27-én, Felhívást fogadtak el a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez, amelyben megfogalmazták a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit.[10] A Felhívást 218 magánszemélyi is aláírta.[11]
A dokumentum aláírói (a 2. pontban) követelik, hogy „Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát,” a nemzeti tanácsokról szóló törvény olyan „módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát”.
Mindez azonban a mai napig csak követelés maradt.

A VMSZ a Szerb Haladó Párttal (SNS) 2016. augusztus 14-én kötött második koalíciós szerződéssel[12] lemondott a korábbi körzethatárok visszaállításáról. Elképzelhető, hogy most majd ugyanez a párt fogja szorgalmazni egy új autonómia modell kidolgozását? Ugyan már!
Időközben (2014-ben[13] és 2016-ban[14]) a szerb alkotmánybíróság és az új nemzeti kisebbségi törvény[15] a délvidéki „magyar kulturális autonómia csírájának” tekintett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogköreit tovább szűkítette, „kevesebb pénzt kap a működéshez, mint amennyi a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési támogatás adójaként bekerül a belgrádi költségvetésbe”.[16]

Délvidéki autonómia elképzelés, tehát létezik, csak éppen ezt is le kellene porolni. A Kisebbségi Forum például miért nem szervez tanácskozást a közösen elfogadott autonómia elképzelés megvalósításáról?
Egyébként is, nem új modell(ek)re van szükségünk, amivel a pártvezetők esetleg több évig is elbíbelődnének. Az autonómia ügyében sem lamentálni, hanem cselekedni kell! Erre viszont sem a magyar kormány, de a VMSZ részéről sem mutatkozik politikai szándék.
Az autonómiánk egyre inkább délibábnak tűnik…

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. január 26.


[1] (MTI) Le kell poprolni a kisebbségi törvényt. Az erdélyi pártok és önkormányzatok összefogását sürgeti Szili Katalin. Magyar Szó, 2019. január 17. 3.
[2] Uo.
[3] Kisebbségi Forum – Temerin. KIFO Hírlevél. VI. évfolyam 17. szám, 20019. január 19.
[4] Ágoston András: Modellre van szükség. Uo.
[5] VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. 
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. [14:18]
[6] Az erről szóló szerb kormányrendelet [Uredba o načinu vršenja poslova ministarstava i posebnih organizacija van njihovog sedišta[ lásd a SZK Hivatalos  Közlönyének [Službeni glasnik RS] 1992. évi 3., 36. és 52.számában;
[7] A VMSZ által nyolc észak-bácskai községnek (Adának, Becsének, Csókának, Kishegyesnek, Szabadkának, Topolyának és Zentának) javasolt együttműködési protokollt elsőként Kanizsa és Zenta fogadták el. Zenta Község Hivatalos Lapja, 2001. március 1., 3. szám, 30-31., vagy az Árgus évkönyve 2001. Dániel Print 2001 31-32.  Ezekhez a községekhez csatlakozott Törökkanizsa is. Lásd Szabó Palócz Attila: Egy kezdeményezés olykor egészen furcsa vonatkozása. Képes Ifjúság, 2001. október 10. 6-7.
[8] Vajdasági Magyar Demokrata Párt. HÍRLEVÉL. VI. évf. 54. szám. 2008. április 4.
[9] Uo.
[11] Uo.
[13] Lásd a Szerbiai Alkotmánybíróság 576/2014 számú, 2014. január 16-i határozatát.
[14] Lásd a Szerbiai Alkotmánybíróság 2016. május 12-i határozatát az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény rendelkezéseiről [Neustavne odredbe Zakona o osnovama sistema obrazovanja i vaspitanja]. 
https://www.pravniportal.com/neustavne-odredbe-zakona-o-osnovama-sistema-obrazovanja-vaspitanja/, vagy
http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[16] Orbán Viktor a szerb kisebbségvédelmet dicséri, miközben épp a délvidékiek jogait csorbítják.
https://alfahir.hu/2018/03/27/szerbia_delvidek_orban_viktor_szavay_istvan_kisebbsegvedelem, 2018. március 27.  [16:33]
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)