Gondolatok a Magyar Szó szilveszteri
számáról
Harminckét
oldalon jelent meg egyetlen napilapunk, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC)
befolyása/irányítása alatt álló Magyar Szó szilveszteri száma.
Az 1., a 4.,
a 6. és a 8. oldalon az említett párthoz tartozó vagy által támogatott tiszégviselőkkel készült terjedelmes
interjút közöl az újság. Az ötödik oldalon Pásztor
István VMSZ-es színes újévi reklámját közli a lap. (A Kft. gazdasági osztályától
meg kellene kérdezni, hogy mennyibe került ez a reklám és ki fizette azt? Ha volna ilyen bátor újságírónk!)
A címoldalra
ezúttal – „a változatosság kedvéért” – nem a Pásztor Istvánnal, hanem Bálint
fiával, „a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Párt köztársasági
parlamenti frakcióvezetőjével” készült (a fejléc alatt negyedoldalnyi és a 4. oldal
teljes terjedelmét kitöltő) nyilatkozat, inkább monológ került.[1]
A Nyilas Mihállyal készült kéthasábos interjú,
annak ellenére, hogy a tartományi kormány alelnöke, a második helyre, vagyis a
6. oldalra szorul.[2]
A harmadik
politikai írás alanya prof. dr. Nagy Imre, aki földrajztanárból – a VMSZ/BMC segítségével
– a Prosperitati Igazgatóbizottságának elnöke lett. A terjedelme meghaladja a Nyilas interjúét.[3]
A lap 9.
oldalán már az Üveggolyó, vagyis a Magyar Szó művelődési melléklete kezdődik.
Belpolitikából ennyi.
Kinek van
kedve ilyenkor újév táján végigolvasni a magyar-szerb vegyes párt
tisztségviselőinek már jól ismert, folytonosan ismételt szavait? Ezek lényege,
hogy „embert próbáló feladatokat”[4]
láttak el, hogy „mégsem lehetünk elégedetlenek az idei teljesítménnyel”,[5]
hogy „a stratégiai prioritások mindegyike tekintetében eredményeket értünk el”,[6]
miközben a helyzet minden téren csak rosszabbodik.
Kinek az érdeke,
hogy – az eredetileg közszolgálatú lap által is – a hatalomban részes és a párt
által támogatott emberek áltassák a közösséget és az embereket, hamis illúziókat
tápláljanak? Ki olvassa ezt egyáltalán? Talán a pártkatonák és az önkínzásban örömöt
találó személynek!
A lapnak
ebből a számából is teljesen jól látszik, hogy a minden tekintetben a VMSZ/BMC politikájának
a szolgálatában áll, vagyis a kiszolgálója! Hol van itt a szakma és a
közszolgálatúság? Nem unják, nem érzik megalázónak az írások szerzői és a
szerkesztők ezt a szerepet?
Mikor lehet
ebben a lapban olvasni valamiféle elemzést a társadalmi viszonyok valós
alakulásáról, a párt és a kormány munkájáról? Amíg pártbefolyás alatt lesz a
lap, addig soha. Mikor szólalhatnak meg a lapban az ellenzékhez tartozók, a más
véleményt képviselők? Ha majd új főszerkesztő kerül a lap élére.
Fejlődés,
haladás is csak akkor lesz, ha a sajtó a közösség és nem a párt szolgálatában
áll!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. január 1.
[1] Pesevszky Evelin: Érdekképviselet
tűzközelből. Magyar Szó, 2018. december 31. 1. és 4.
[2] Virág Árpád: Végelláthatatlan,
de reményt keltő folyamat. Magyar Szó, 2018. december 31. 6.
[3] Virág Árpád: Uniós forrásokkal
vetekedő magyar segítség. Magyar Szó, 2018. december 31. 8.
[4] Lásd az 1-es alatti írásban.
[5] Lásd az 2-es alatti írásban.
[6] Lásd az 3-as alatti írásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése