Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (157.)
2018.
december 29.
Pásztor elégedett…
A
kommunikáció és a való cselekvés címmel adta közre az önmagát
„véleményportálnak” nevező Jó reggelt Vajdaság a Pásztor Istvánnal, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökével folytatott beszélgetést.[1]
A Pásztor
ezúttal nem került a Magyar Szó címoldalára, mivel fia Bálint, „a Vajdasági Magyar Szövetség –
Demokratikus Cselekvés Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének” nyilatkozata került
erre a helyre.[2]
Meg kellet neki, tehát, elégednie az internetes portállal. Vagy ez valamiféle
családi megegyezés volt?
A
pártvezér év végi mondanivalója nem kelthetett valami nagy figyelmet a
közvéleményben, mivel – ismereteim szerint – senki nem kommentálta, vagyis
(ahogyan Tordán mondanák), „a kutya sem ugatta meg”. Két dolog miatt azonban
mégsem lehet szó nélkül hagyni:
Az
első, hogy a beszélgetésről készült írás szerzője Erdődi Edvina, vagyis
a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) aktuális alelnöke, aki az említett véemeszes portál
impresszumában továbbra is a „szerzők”[3]
között szerepel, csakúgy, mint „Paskó Atya”,[4]
az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, aki a „Paskó receptekről”,[5]
és nem a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének javításáért való kiállásáról
lett ismerté.
Csak
Szerbiában lehetséges, hogy a legrangosabb közösségi szerv alelnöke interjút
készít az őt magas tisztségbe emelő párt elnökével!?
Nem
kell ezen csodálkozni, hiszen Erdődi Pásztor István Ábel nevű fiával együtt Deli
Andor Fideszes/VMSZ-es Európai Parlamenti képviselőnél gyakornokoskodott.[6] A nyáron pedig – az id. Pásztorral együtt – részt vett a bálványos
szabadegyetemen,[7] a következő
lépcső pedig már (a pártlistának köszönve) egyesen az MNT alelnöki
funkciója volt.
A
másik pedig a nyilatkozat hangvétele. Az
öntelt, öndicséretektől és magyarázkodásoktól sem mentes interjúban a haladó Pásztor
hangoztatta ugyanis, hogy az elmúlt év „a Vajdasági Magyar Szövetség
politizálása szempontjából mindenképpen sikeres volt”. – Nem követtünk el
hibákat, jó döntéseket hoztunk, a döntések végrehajtásával, megvalósításával is
elégedett vagyok – tette hozzá.
Ha
a VMSZ politizálása olyan sikeres volt, mint ahogy Pásztor állítja, akkor miért élünk
rosszabbul és miért távoznak olyan tömegesen külföldre a nemzettársaink? Ki ezért a felelős?
Pásztor, tehát, elégedett önmagával és a pártjával, de a közösség elégedett-e velük?
Pásztor, tehát, elégedett önmagával és a pártjával, de a közösség elégedett-e velük?
2019. január 4.
„15 éven át nem működött”
„A Nemzeti Kisebbségi Alapban az idén 30 millió
dinár áll rendelkezésre, ez pedig 37,61 százalékkal több, mint 2018-ban –
erősítette meg Branko Ružić
államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. [8]
2018-ban az
Alapból 77 szervezet vagy intézmény részesült támogatásban, 21,8 millió dinár
értékben. Ezzel az összeggel a tájékoztatás területén támogattunk konkrét
programokat, azzal a céllal, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács ajánlásával
összhangban, hatékonyabbá váljék a nemzeti kisebbségi nyelveken történő
tájékoztatás – magyarázta Ružić.[9]
Na, már most, ha
2018-ban az említett alap 21,8 millió dinárt osztott szét 77 szervezet és
intézmény között, akkor – a számításaim szerint – 272.727,27 dinár jutott egy-egy
szervezetre. Volt persze, amelyik nagyobb, vagy éppen kisebb összeget kapott.
Milyen mértékben
vált ezzel az összeggel „hatékonyabbá a nemzeti kisebbségi nyelveken történő
tájékoztatás”, ha azt valamiféle „támogatott projektumok megvalósítására”
szánták? Szerintem semmivel. Legalábbis én nem vettem ezt észre a magyar
tájékoztatás területén.
Konkrétan,
mennyi jutott ebből az összegből a magyar tájékoztatásra és mire költötték azt?
Miért nem kérdezte meg az újságíró ezt Ružićtól?
Habár erre az
összegre nem lehet azt mondani, hogy éppen semmi, de viszont azt sem hogy sok. Csepp
a szükségletek tengerében. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ez az alap
„15 éven át nem működött” és csak tavaly hozták létre, akkor is az Európai Unió
figyelmeztetése után.[10]
És még valami, a
nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 20
szakasza[11]
szerint az alapból nem csak a tájékoztatási projektumokat kellene pénzelni,
hanem művelődési, oktatási és hivatalos nyelvhasználati programokat is, „amit
külön törvénnyel rendeznek”. Ezekre viszont semmi nem jutott.
Az is ide
tartozik, hogy a 20. szakaszban beígért törvényt mind a mai napig nem hozták
meg. A pénzosztás miniszteri határozattal történt.[12]
A cikkíró figyelme viszont erre már sem terjedt ki. Vagy az újságíró feladata
csupán az, hogy közölje, amit a miniszter mondott?
Január 11.
Riasztó adatok
A szerb
statisztikai hivatal (RZS) legutóbbi (2011. évi) népszámlálási adatai szerint
Óbecse községnek 37.351 lakosa volt, de 2017-re ez a szám 35.567-re apadt,
vagyis 1784-el kevesebb a lakosok száma.
A községben ez mellett csökken a gyerekeknek és a munkaképes lakosságnak
a száma is.
Temerinben
530-al lett kevesebb a lakosság 2017-re (27.757), mint amennyi hat évvel
korábban volt (28.287), miközben „többen települtek a községbe, mint amennyien
elhagyták”.[13] A
hivatal ezeket az adatokat decemberben hozta nyilvánosságra.
A temerini
egyházközösségi iroda bejegyzései szerint „2018-ban csaknem két és félszer
annyi volt a temetések száma (101), mint a kereszteléseké (42)”, annak
ellenére, hogy „több külföldön élő hívő megkeresztelni hazahozza gyermekét”.[14]
A Magyar
Nemzeti Tanács (MNT) december 28-ai harmadik „rendes” ülésén dr. Novák Anikó (Magyar Mozgalom) javaslatot
adott be a napirend bővítésére, miszerint az MNT kutatást indítana az
elvándorlás okainak a vizsgálatára, mivel „szükség lenne egy pontos
helyzetfelmérésre, hogy megfogalmazhassanak konkrét megoldási javaslatokat”.[15]
Az MNT véemeszes
többsége – Hajnal Jenő elnök
reagálása után – elutasította a javaslatot.
Amikor valaki,
valamely testület nem akar szembesülni a valós problémákkal azt „struccpolitikának”
szokás nevezni,
A VMSZ/BMC
tanácsnokokat – a riasztó adatok ellenére – nem érdekli, hogy milyen folyamatok
történnek a közösségben. Mi érdekli őket egyáltalán?
BOZÓKI Antal
Újvidék,
2019. január 20.
[1] Erdődi Edvina:
A kommunikáció és a valós politikai cselekvés.
http://www.joreggeltvajdasag.com/interju/kommunikacio-es-valos-politikai-cselekves, 2018. december
29. [8:00]
[2] Pesevszky Evelin:
Érdekképviselet tűzközelből. Magyar Szó, 2018. december 31. 1. és 4.
[4] Uo.
[6] Bővebben lásd a Tusványosi szabadegyetem - példaértékű a magyarság helyzete Szerbiában c. írást:
https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tusvanyos-peldaerteku-magyarsag-helyzete-szerbiaban, 2018. július 27.
[15:50] és 2018. július 28. [12:07]
[7] Uo.
[8] P. E.: Több pénz a kisebbségi
alapban. Magyar Szó, 2019. január 5. 5.
[9] Uo.
[11] ZAKON O ZAŠTITI PRAVA I SLOBODA NACIONALNIH MANJINA ("Sl. list SRJ, br. 11/2002, "Sl. list SCG, br.
1/2003 – Ustavna povelja i "Sl. glasnik RS, br. 72/2009 – dr. zakon, 97/2013 – odluka US i 47/2018)
[12] Odluka o raspodeli
sredstava iz Budžetskog fonda za
nacionalne manjine za programe i projekte
iz oblasti informisanja na jezicima nacionalnih manjina u 2017. godini http://www.mduls.gov.rs/doc/Odluka%20o%20raspodeli%20sredstava%20iz%20Budzetskog%20fonda%20za%20nacionalne%20manjine.pdf
iz oblasti informisanja na jezicima nacionalnih manjina u 2017. godini http://www.mduls.gov.rs/doc/Odluka%20o%20raspodeli%20sredstava%20iz%20Budzetskog%20fonda%20za%20nacionalne%20manjine.pdf
[13] feró:
Egyre kevesebb és egyre öregebb a város lakossága. Magyar Szó, 20019. január
11. 6.
[14] G. B.:
42 keresztelés, 1001 temetés. magyar Szó, 2019. január 12. 12.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23187/Az-MNT-elfogadta-a-2019-es-koltsegveteset.html,
2018. december 28. [16:58]
2018. december 28. [16:58]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése