Kullogó vagyon-visszaszármaztatás

2020 március 31-ig tolták ki a kárpótlási előleg kifizetését

A törvényhozás ismét elodázta az egykor elkobzott, vagy államosított vagyonra jogot formáló örökösök kárpótlása kifizetésének a megkezdését. Jasna Selaković, a Restitúciós Ügynökség újvidéki területi kirendeltségének igazgatója ezt azzal magyarázza, hogy hiányosak az archívumok, így nehéz megállapítani a kárpótlás alapjául szolgáló, annak idején elkobzott ingatlanok területét. 

Orosz Lajos

Orosz Lajos magyarkanizsai ügyvéd szerint nem a kifizetés ismételt elodázása az egyedüli visszásság a kárpótlással kapcsolatban. Elmondása szerint az állam a közelmúltig az elsőfokú végzésekre benyújtott panaszokkal fokozta a folyamat lomhasághát, de az eljárásban nélkülözhetetlen szakértők munkája is hagy kivetnivalót maga után.
A Szerbiai Képviselőház nemrégiben elfogadta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény módosítását. Ez azt eredményezte, hogy az úgynevezett kárpótlási előleg kifizetésének a határidejét 2020. március 31-ig kitolták. A jogszabály módosítás előtti változata 2018. december 15-ét jelölte meg határidőként arra vonatkozólag, hogy a szerb kormány megállapítsa a szorzót, amelynek alapján  kárpótlást fizet az állam az egykor megkárosított személyek örököseinek, akik nem kaphatják vissza természetben az elkobzott vagyont, ami pedig a kárpótlási előleget illeti, az arra jogosultaknak ezt még tavaly meg kellett volna kapniuk. A kárpótlási előleg a kárpótlás 10 százalékát teszi ki, ám személyenként nem haladhatja meg a 10 ezer eurót. Magát a kárpótlás folyamatát 2030-ban kell(ene) befejeznie az államnak, legalábbis a törvény értelmében.

SZEMÉLYENKÉNT 500 EZER EURÓ
Jasna Selaković, a Restitúciós Ügynökség újvidéki területi kirendeltségének igazgatója a kárpótlás kifizetésének kitolásával kapcsolatban még a törvénymódosítás elfogadását megelőzően röviden annyit mondott lapunknak nyilatkozva, hogy a törvénymódosítás értelmében a kárpótlási előleget, amely a kárpótlásra előirányzott összeg 10 százalékát teszi ki, 2020. március 31-től kezdenék meg kifizetni, míg magát a kárpótlást, államkötvények formájában, 2021. december 15-től. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy az ismételt elodázás a pénzforrás hiányával, vagy valami mással magyarázható, beszélgetőpartnerünk kifejtette, hogy értékelése szerint az újabb törvénymódosítás és a határidő ismételt kitolása a levéltári dokumentumok hiányára vezethető vissza. Olyan dokumentumokról van szó, amelyek nélkül csak nehezen állapítható meg annak az ingatlannak a területe, illetve értéke, amelynek vonatkozásában kárpótlásra szereznek jogot egyes polgárok, emelte ki Jasna Selaković.

Jasna Selaković (fotó: Agencija za restituciju Republike Srbije)

– A Restitúciós Ügynökség kimutatása szerint 13,68 milliárd euró értékű a vagyon, amelyre az érintett polgárok igényt tartanak, míg a köztársasági költségvetésben 2 milliárd eurót irányoztak elő erre a célra. Ennek értelmében a legmagasabb összeg, amelyre egy, a vagyon-visszaszármaztatásra jogosult polgár jogot szerezhet, legfeljebb 500 ezer euró, függetlenül az elkobzott vagyon értékétől. Ha egy adott törvényes örökös esetleg több, valamikori tulajdonos elkobzott vagyonára jogot szerzett, szintén legfeljebb 500 ezer euró kárpótlásra számíthat – taglalta Jasna Selaković.
Válaszolva azon kérdésünkre, hogy mi az álláspontja a csere útján történő kárpótlásról – amelynek intézménye egyébként többszöri próbálkozás és kezdeményezés ellenére sem került beemelésre a vagyon-visszaszármaztatási törvénybe –, az igazgató kifejtette: minden esetben, amikor teljesülnek a törvényes feltételek, a Restitúciós Ügynökség igyekszik természetben visszaszolgáltatni az elkobzott vagyont. Amikor erre nincsen lehetőség, a valamikori tulajdonos, vagy annak örököse kárpótlásra jogosul, nyomatékosította Jasna Selaković, kiemelvén: „Még a Szerbiánál jóval gazdagabb és gazdaságilag fejlettebb országoknak sem sikerült a vagyon-visszaszármaztatásban érintett személyeket teljes mértékben kárpótolniuk, sem természetbeni visszaszármaztatás, sem kárpótlás útján.”
A vagyon-visszaszármaztatás folyamatában a legtöbb nehézség a termőföld, azon belül pedig a tagosított termőföld vonatkozásában merült fel. Ennek okán az érintettek nagy elvárásokat támasztottak a köztársasági kormány vonatkozó rendeletével szemben. Ez a rendelet hivatott meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek mentén megállapítják a visszaszolgáltatandó termőföld és erdők területét, azoknak a kataszteri községeknek a területén, ahol tagosítást hajtottak végre.
– A termőföldért illetékes igazgatóság létrehozta az állami tulajdonban lévő termőföldalapot, ebből szolgáltatnak vissza földterületet a valamikori tulajdonosoknak, illetve a törvényes örökösöknek azoknak a kataszteri községeknek a területén, ahol a földek elkobzását követően tagosítást hajtottak végre. A legfontosabb újdonság az, hogy a kormányrendelet meghatározza a termőföld odaítélésének a sorrendjét: először azt a termőföldet szolgáltatják vissza, amely annak a kataszteri községnek a területén található, ahol a földet elkobozták. Ha ebben a kataszteri községben „elfogy” a termőföldalapba sorolt földterület, akkor az adott helyi önkormányzat területén található egyéb, ám az adott kataszteri községgel szomszédos kataszteri községek területéről ítélnek oda földet. Ha innen is kiapad a földforrás, az adott helyi önkormányzat területén található bármelyik kataszteri község területén, míg végül bármelyik szomszédos helyi önkormányzat területén található termőföldet megítélhetnek a jogosultaknak. A rendelet azt is előirányozza, hogy amennyiben az elkobzott kataszteri parcellán időközben létesítményt építettek ki – a földkomplexumon pedig több létesítményt – és a létesítmény a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény hatályba lépésének pillanatában használatban volt, a termőföldnek az a része, amelyen a létesítmény áll, nem lehet visszaszármaztatás tárgya. Amennyiben a létesítmény piaci értéke meghaladja a kataszteri parcella értékét, vagy a termőföldkomplexumon nagyobb számú, a restitúciós törvény hatályba lépésének pillanatában öntözés céljával működtetett létesítmény van, a parcellákat nem szolgáltatják vissza – magyarázta Jasna Selaković.
Mint azt a beszélgetés folytatásában megtudtuk, azokban a kataszteri községekben, ahol az elkobzást követően tagosítást hajtottak végre, 99 903 hektár 44 ár 59 négyzetméternyi termőföldet kérnek a polgárok, a legtöbbet a következő helyi önkormányzatok területén: Topolya helyi önkormányzat területén 10 464 hektár 69 ár 86 négyzetméternyi, Óbecse területén 9 227 hektár 68 ár 77 négyzetméternyi, Nagykikinda területén 7 600 hektár 43 ár 52 négyzetméternyi, Szenttamás területén 5666 hektár 55 ár 48 négyzetméternyi, Törökbecse területén 5276 hektár 88 ár 26 négyzetméter, Zenta területén pedig 4754 hektár 70 ár 19 négyzetméternyi termőföldet.

DÖNTÉS VAN, VISSZAADNI NINCS MIT
Orosz Lajos magyarkanizsai ügyvéd eddig az általa képviselt ügyek 30 százalékára tett pontot. Ezek azok az ügyek, amelyekben az ügyfél a gyakorlatban is visszaszerezte a tulajdonjogot az egykor elkobzott vagyon felett. A legújabb törvénymódosítás kapcsán az ügyvéd aggályainak adott hangot a Magyar Szónak nyilatkozva. Mivel a törvényhozás ismét a kifizetés elodázása mellett döntött, nyilvánvaló, hogy az állam nem készült fel a kárpótlás folyamatára, jegyezte meg Orosz Lajos. Mint hozzátette, feltehetőleg a szükséges pénzforrások sem adottak.
– Ugyanakkor nem ez a legnagyobb probléma a visszaszármaztatás folyamatával. Amit természetben vissza lehet adni, még azt sem adják vissza. Legalább nyolc-tíz olyan ügyem is van, amelyben a szakértő összeállította véleményét és javaslatot tett arra, hogy melyik állami földterületből adjanak vissza bizonyos területeket. A problémák akkor kezdődtek, amikor nagyjából fél évvel ezelőtt kormányrendelet született azzal kapcsolatban, hogy mely állami földterületekből nem lehet földet visszaadni. Emiatt oda jutottunk, hogy egy hatalmas földterület kikerült a visszaszolgáltatható földalapból, így számos esetben az igénylő lakhelyétől igencsak távol eső kataszteri község területén jelölik meg a visszaszolgáltatandó földet. Emiatt történhetett meg, hogy például az oromhegyesi kataszteri község területén már nincs mit visszaadni. Vannak olyan ügyeim, ahol megszületett az indítvány, hogy mely földet szolgáltassák vissza, ugyanakkor nem hivatalos forrásokból arról értesültem, hogy a szakértőt megbízták, keressen más kataszteri község területén megfelelő földterületet és javasolja annak a visszaszolgáltatását. Voltak olyan ügyeim, amelyekben a magyarkanizsai vagy oromhegyesi polgároknak Kisbelgrádban kínáltak fel földet. Ez nagyjából 50–60 kilométer távolság. Az is aggaszt, hogy Martonoson van még szabad földterület, ám ez olyan rossz minőségű, hogy ott még fű sem nő. Ott szántani soha nem lehet, annyira szikes a föld, ezt szakértő is megerősítette. Most ismét ott tartunk, hogy könyörögnünk kell a szakértőknek, hiszen esetleg akkor tudunk érdemben harcolni a vagyon-visszaszármaztatásra jogosultak érdekeiért, ha a szakértő agilis és együttműködő – osztotta meg velünk tapasztalatait Orosz Lajos.

A topolyai önkormányzat területén több mint tízezer hektár termőföldet kérnek vissza jogos tulajdonosaik (Gergely Árpád felvétele)

Az egyéb ügyekben a kataszterek eljárási módjával kapcsolatban is nehézségek merülnek fel. A kataszterek indokolatlanul hosszú ideig elhúzzák a tulajdonjog átjegyzését, viszont amíg a kataszterben nem kerül bejegyzésre az új tulajdonos, addig a polgár formálisan nem szerzett tulajdonjogot, vagyis nem rendelkezhet tulajdonosként tulajdonával, például nem adhatja el, nem adhatja bérbe, de a vagyonközösség megszüntetését sem kérheti, magyarázta Orosz Lajos, hozzátéve, hogy a Restitúciós Ügynökség jogerős végzése nem támasztja alá a tulajdonjog tényét, ehhez szükség van a kataszteri bejegyzésre.
Míg korábban az állam felhatalmazott képviselője az ügyek java részében fellebbezést nyújtott be a Restitúciós Ügynökség elsőfokú végzéseire, az utóbbi két hónapban megváltozott ez a gyakorlat, emelte ki Orosz Lajos, mondván, hogy ennek mindenki rendkívül örül, hiszen a fellebbezések okán akár 8–12 hónappal tovább húzódtak el az ügyek.
Orosz Lajos is egyetért azzal a megállapítással, hogy a csere útján történő kárpótlás növelné a vagyon-visszaszármaztatás folyamatának a hatékonyságát, mert akkor minden termőföldet visszakövetelő polgár ugyanabban a helyzetben lenne, nem kellene egyeseknek a kárpótlás kifizetésének a megkezdésére várniuk. A beszélgetés során arról is szó esett, hogy a kinevezett szakértők nem minden esetben könnyítik meg az eljárás folyamatát, sőt, olykor nehezebbé teszik azt. Olykor nem végzik megfelelően a munkájukat és főleg nem időben, jegyezte meg Orosz Lajos, hozzátéve, hogy a hatékony és agilis szakértők munkadíja pedig annyira borsos, hogy az ügyfelek a szó szoros értelmében elájulnak annak hallatán.

***********
Az eddigi eredmények
Tavaly novemberrel bezárólag a Restitúciós Ügynökség természetben összesen 6424 létesítmény tekintetében döntött a tulajdonjog visszaszolgáltatásáról – ebből 4489 üzlethelyiség, 936 lakás és 999 épület. Ezenfelül 364 hektár 70 ár 11 négyzetméternyi nem beépített városi építési területet, 5475 hektár 6 ár 55 négyzetméternyi erdőterületet és 37 167 hektár 23 ár 58 négyzetméternyi termőföldet – utóbbi területbe nem számították bele az egyházaknak visszaszármaztatott földet – szolgáltatott vissza. Tavaly novemberrel bezárólag, 431 létesítményt és 9400 hektár 73 ár 78 négyzetméternyi termőföldet szolgáltattak vissza.

Pesevszki Evelyn Magyar Szú, 2019. január 13. 1. és 18, vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3883/hetvege/195735/Kullog%C3%B3-vagyon-visszasz%C3%A1rmaztat%C3%A1s.htm, 2019. január 13., 10:38