Évekkel ezelőtt volt egy hetilap Vajdaságban: a 7 Nap. Annak volt egy főszerkesztője, Tomek Viktor, aki elkészítette velem az első riportot Vajdaságból. Tabuk nélkül. Ahogy kevesen vagy inkább senki eddig még Vajdaságban. A riportot körömszakadtáig tiltotta egy Lovas Ildikó nevű párttag. Viktor, mint a lap főszerkesztője ennek ellenére lehozta a riportot egymást követő két megjelenésében. Azt mondta: az utóbbi évtizedek azon kevesek egyike vagyok Vajdaságban, akinek könyveit több mint százezer példányban olvasták, már csak ezért is megérdemelten szerepelek az akkor még valamelyest demokratikus hetilapban.
Rövidesen Viktort kirúgták. Sosem mondták a szemébe, hogy miattam, de mindannyian tudjuk, hogy legfőképpen miattam és mert nem volt hajlandó egy illiberális, autokrata pártújsággá züllesztett mocsokban tettestársként részt venni. Viktor és családja azóta egy liberális, demokratikus országban él családjával és egyáltalán nem bánja, hogy akkor ellent mondott a párt nagyasszonyának és élt a sajtószabadság által biztosított jogával!!
Nemrég a Tanyaszínházat hoztam el Topolyára, amiről nem tudtam, hogy párttulajdonban van . Annyit tudtam, hogy van rá igény, amit a 600-700-as nézőtábor igazolta is.
Csakhogy a párt másképpen gondolta. Topolyának nincs szüksége Tanyaszínházra, főleg úgy nem, hogy az én nevem kötődik az esemény létrejöveteléhez . Felhívtam a Magyar Attila Öcsit, hogy lenne itt Topolyán igény a Tanyaszínház előadására és megegyeztünk, hogy milyen feltételekkel tudnak eljönni. Aztán felhívtam Zsemberi János barátomat, hogy a JAIL szórakozóhellyel szembeni focipályán szeretném megtartani az előadást és ő készséggel állt a rendelkezésünkre.
Aztán elképesztő támadások értek. A pártban kitört a hiszti: mi az, hogy köztudottan liberális, minket főleg kritizáló, börtönviselt fickó csakúgy zsebébe nyúl, egy csomó időt és energiát rászánva elhozza Topolyára a párt tulajdonaként szolgáló előadást!?
Az előadás hatalmas sikerrel és a végén megérdemelt tapssal megtörtént.
Hirtelen a Tanyaszínháznak megígért támogatás egyik napról a másikra eltűnt...
Remélem Öcsi nem jár úgy, mint Viktor.
Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél többen megtalálják nélkülük a boldogulást, mert az azt fogja jelenteni nem lesznek kiszolgáltatva. Nem szerepel mindenen a pártlogó, mint valami divatcég márkajelzése. Bármit adnak vagy támogatnak (persze, nem saját pénzből) ott szerepel a párt egyik logója emlékeztetve, hogy a támogatottak kinek tartoznak!
Az elmúlt 3 évben sok embernek, de inkább gyereknek segítettünk és soha nem jutott eszünkbe, hogy az iskolatáskákra, a tanszerekre, a ruhás csomagokra, a gyógyszer csomagokra és minden másra a saját nevemet, írói nevemet vagy a JAIL logót rányomtassuk.
Azt vallom, ha a segített fél akarja majd megköszöni, ha nem, akkor sincs gond. A jótékonykodás a másik emberen való segítség emberi jellemvonás. Nincs meg mindenkiben. Topolya nekem a szülővárosom, ahol nagyon sok mindent kaptam amikor még gyerek voltam. Szerettem ott élni és ha nincs a háború valószínűleg soha el sem hagyom. Ma már nem szeretek ott lenni! Főleg azért nem, mert azt látom, hogy az embereken egy párt élősködik. Pontosabban kettő! Szomorú ezt látni és tapasztalni. Sosem lesz már olyan Vajdaság, mint amilyen volt...Hunyadi vicc szobra fakardot kapott, mert a párt úgy döntött hülyegyerekeknek nem szabad valódit adni, hiszen még ellenük fordítanák azt!
2019. szeptember 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése